A Jogi Fórum már foglalkozott a választási eljárási törvény módosítása nyomán felállt új Országos Választási Bizottsággal. Ezúttal a testület elnökét, Dr. Bordás Vilmost kérdeztük az OVB munkájáról.

Először is, térjük rá rögtön az OVB új választási módjára. Az új szabályok (2010. évi LXI. törvény) értelmében az OVB választott tagjait az általános választások kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti 42. napon kell megválasztani. Vagyis az Országgyűlés által választott tagok minden egyes általános választás esetén fluktuálódhatnak. Mi a véleménye erről a választási szisztémáról? Ön szerint jó ez a rendszer, ha igen miért?

A kérdéssel összefüggésben tartom magam ahhoz az állásponthoz, melyet a Testületben mindig is képviseltem. Nevezetesen, hogy az Országgyűlés munkáját a választási jogszabályokkal összefüggésben nem kívánom értékelni, mivel ez nem képezi sem az OVB, sem annak elnökének feladatát.

Ismer Ön nemzetközi példákat, amelyek szintén hasonló rendszert alkalmaznak? Hiszen a módosító törvény indoklása a következőképp szólt: Ez a megoldás a nemzetközi gyakorlatban is ismert, és lehetőséget teremt arra, hogy a különböző választástípusokból fakadó eltérő szempontokat is mérlegelhesse az Országgyűlés az Országos Választási Bizottság tagjainak megválasztásakor.

A kérdéssel érintett ügyben nemzetközi példákat nem ismerek, ennek oka kizárólag az, hogy nem foglalkozom összehasonlító nemzetközi választójoggal, így más országok gyakorlatát e tekintetben nem ismerem.

Mi a véleménye az új testületről: a jogalkotónak sikerült a célkitűzését elérnie?

A korábbi OVB-k választott tagjainak összetétele úgy alakult, hogy az elsősorban elméleti szakemberekből, azaz egyetemi oktatókból állt, és gyakorló jogász csupán elvétve kapott benne helyet. A jelenlegi összetételben 1 fő – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán – tekinthető elméleti szakembernek, mivel Ő az ELTE Alkotmányjogi tanszékén tanít, a többiek ügyvédek, gyakorló jogászok. Ez természetesen azt eredményezi, hogy az üléseken kevesebb az elméleti vita, a problémák megközelítése gyakorlatiasabb.

Ön szerint, ha a testület választott tagjai folyamatosan változnak, akkor lehetséges-e egységes választási joggyakorlat? Egyáltalán ez az OVB esetében felvethető-e, illetve kívánatos-e?

A jelenlegi összetételű OVB a törvény értelmében mintegy 3 és fél évig változatlan összetételben fog működni. Arról jelenleg senkinek nem lehet tudomása, hogy a tagok személye a következő választás előtt mennyiben fog megváltozni. A múltban egyébként mind 2002-ben, mind 2006-ban előfordult, hogy az OVB választott tagjai teljesen, illetve az utóbbi esetben 1 fő kivétellel kicserélődtek. Mindez azonban véleményem szerint nem okozott komoly törést az egységes választási joggyakorlat kialakításában, mivel az OVB korábbi állásfoglalásait és döntéseit az újonnan választott testületek legtöbb esetben figyelembe vették jogalkalmazásuk során. Az egységes választási joggyakorlat kialakítása és megőrzése természetesen értéket jelent.

Esetleg nem okozhat valamilyen problémát az, hogy az Önök testületének hosszabb lesz a mandátuma, mint a 2010-ben az EP- és az országos választásokra megválasztott majdani testületeké? Bele lehet majd ilyen rapid módon „tanulni” az OVB tagságba?

Nem látok a jövőbe, de véleményem szerint e tekintetben jó megoldás lehet, ha a testület tagjainak legalább egy része újraválasztásra kerül.

Miért volt szükség az 5/2010. OVB állásfoglalásra, amely megállapította egyes korábbi állásfoglalások szövegét és másokat pedig módosított?

Alapvetően az időközbeni jogszabályváltozások kerültek átvezetésre az állásfoglalások szövegében, illetve egyes esetekben a kettősség megszüntetésére került sor.

Milyen a leterheltségük? Milyen ügyekkel küzdenek?

Leterheltségünk a korábbi választásokhoz képest átlagosnak mondható. Látszik, hogy a rendszer abból a szempontból megfelelően működik, hogy a kifogásokat elsősorban a helyi és a területi választási bizottságok bírálják el. Érdekesebb ügynek tekinthető, mely a szolgálati jogviszony és a jelöltállítás összeférhetetlenségével foglalkozik. A hatályos Alkotmány 40/B §. (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a fegyveres erők tagjai politikai tevékenységet szolgálati jogviszonyuk megszűnését követő 3 évig nem folytathatnak, nem indulhatnak jelöltként országgyűlési és helyi önkormányzati választáson. E témakörben a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy ez okból valakinek a szavazás megkezdéséig vizsgálható a passzív választójoga, így őt a névjegyzékből utólag is törölni kell. Más kérdés, hogy e tekintetben a választási bizottságoknak csupán a jelöltállításkor tett nyilatkozat áll rendelkezésére és ennek ellenőrizhetősége nem biztosított. Szintén érdekes és nagy vihart kavart a JOBBIK politikai hirdetése, melynek sugárzását egyes médiumok megtagadták. Ehhez hasonló ügy emlékezetem szerint még nem fordult elő az OVB joggyakorlatában.

Az elmúlt években általánossá vált a „népszavazásdömping” – mondhatni nemzeti sport lett belőle. Milyen gyakorlatara számíthatunk Önöktől?

Való igaz, hogy az utóbbi 2-3 évben egyesek nagy számban adtak be népszavazási kérdéseket. Ezek közül egyes kérdések annyira komolytalanok voltak, hogy azokban az OVB nem is hozott határozatot. A komolyabban vehető ügyek száma is meglehetősen nagy. A kérdések jelentős részében – mivel azok nem felelnek meg a törvényes követelményeknek – a kérdés hitelesítését az OVB megtagadja, és ezen döntéseinket döntő részben az Alkotmánybíróság is helybenhagyja. Esetenként megállapítható, hogy a hitelesítési eljárásban az OVB úgymond engedékenyebb joggyakorlatot folytat, ezen döntéseink egy részét az Alkotmánybíróság utólag megváltoztatta és a kérdés hitelesítését elutasította. Éppen ezért a jövőben az OVB-nek is alkalmazkodnia kell az Alkotmánybíróság joggyakorlatához, és a hitelesítési eljárásokban az Alkotmánybíróság által megkövetelt szigorúbb mércét kell alkalmazni. A kérdéshez hozzátartozik még, hogy a hitelesített kérdések esetén is többnyire utólag derül ki, hogy a kezdeményező szándéka már eredetileg sem az eljárás tényleges végig vitelére irányult, hiszen gyakran már a hitelesített aláírásgyűjtő ívet sem kívánják az egyes kezdeményezők átvenni, azaz nem kívánnak aláírásokat gyűjteni. Erre figyelemmel megfontolandó, hogy a népszavazásra vonatkozó jogi szabályozás nem szorul-e legalábbis részben kiegészítésre, annak érdekében, hogy a rendszerből az utóbb említett ügyek kiszűrhetők legyenek.

A korábbi években nem volt felhőtlen az OVB és az Alkotmánybíróság viszonya. Mire számíthatunk az Önök működése során?

A nézeteltérés a két testület között az úgynevezett szociális népszavazással kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben merült fel. Ennek elsődleges oka az volt, hogy az akkori OVB nem tartotta tiszteletben az Alkotmánybíróság határozatát és ezért fordult az elő – amire emlékezetem szerint korábban soha nem került sor – hogy az Alkotmánybíróságnak egy ügyben két határozatot is meg kellett hoznia, mivel az OVB az AB álláspontját csupán a második határozat meghozatalát követően fogadta el. Megjegyzem, hogy még ekkor is volt olyan Parlament által választott tag, aki a két Alkotmánybírósági határozat ellenére a hitelesítés ellen szavazott. A magam részéről – és ezt már a legutóbbi OVB ülésen is kifejtettem, melyen népszavazási kérdéseket tárgyaltunk – olyan OVB-t kívánok vezetni, mely mind a Legfelsőbb Bíróság, mind az Alkotmánybíróság határozatait tiszteletben tartja. Ezzel összefüggésben ugyanis az az álláspontom, hogy ezen bíróságok döntéseit szakmai fórumokon, magánemberként bárki vitathatja, az azzal kapcsolatos esetleges szakmai vitában részt vehet, amennyiben azonban a testület munkájában hoz döntést ezen kérdésekben, úgy a bírósági döntéseket tiszteletben kell tartani.


Dr. Bordás Vilmos szakmai életútja:

Végzettség

1989-1990 – Külkereskedelmi Szakjogászi képzés
1989 – Jogi szakvizsga (jeles minősítés)
1981-1986 – Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem Állam– és Jogtudományi Kar (Cum laude minősítés)

Szakmai tapasztalat

1989-től jogtanácsos, majd ügyvéd
1986-1989 jogi előadó

Szakterületek

  • ingatlanügyletek
  • gazdasági társaságok képviselete

Egyéb tevékenységek

2005-től ORTT Panaszbizottsági tagja

1990-től az Országos Választási Bizottság tagja