Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tiszta kép teremtése, és a tudatos “szakember-gazdálkodás” nem volna lehetetlen, a tervezés és a megfontoltabb képzési politika sokat javíthatna a jelenlegi helyzeten.

A tradicionális jogász állások piacának felmérése

Ahhoz, hogy a jogász álláspiacon tájékozódhassunk elõször is adatokat kellett szereznünk az egyetemek, és a klasszikus jogi pályák telítettségét illetõen. Ehhez egy kutatási tervet készítettünk és néhány elemét részben végre is hajtottuk a tavalyi év során, ezt tesszük most közzé. Célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy a tiszta kép teremtése nem volna lehetetlen, a tervezés és a megfontoltabb képzési politika sokat javíthatna a jelenlegi helyzeten, melyet jelenleg a hallgatói és nem a munkapiaci kereslet határoz meg, ezzel diploma-dömpinget és talán túlzott versenyhelyzetet okozva.

A kutatási terv és részeredményeinek részletezése:

1. Egyetemi hallgatók

Az egyetemi hallgatók létszámadatairól pontos tájékoztatást adhatnak a jogi karok tanulmányi osztályai, dékáni hivatalai. Néhány kartól kaptunk is adatokat.

A vizsgálandó intézmények:
ELTE ÁJK
JATE ÁJK (Szeged, Kecskemét)
Károli Gáspár RE ÁJK
KLTE ÁJK (Debrecen)
Miskolci Tudományegyetem ÁJK
Pázmány Péter KE JÁK
Pécsi Tudományegyetem ÁJK
SZIE ÁJK (Gyõr)

Az egyetemi felmérés részeredményei:

A Miskolci Egyetem 2002/2003-as tanévének elsõ szemeszterének adatai

%i%kepzes01.png%ii%

az utolsó évben kibocsátott diplomák száma: 363

az utolsó évben felvételt nyert nappali évfolyam létszáma: 204

az utolsó évben felvételt nyert levelezõ évfolyam létszáma:
egyetemi szintû (jogász): 450
fõiskolai szintû (igazságügyi ügyintézõ): 371

A Szegedi Egyetem 2002/2003-as tanévének elsõ szemeszterének adatai

%i%kepzes02.png%ii%

A Pécsi Egyetem 2002/2003-as tanévének elsõ szemeszterének adatai

%i%kepzes03.png%ii%

%%%
2. Ügyvédek, jelöltek

Minden területi kamarának és az országos kamarának is küldtünk az ügyben egy információkérõ levelet, sajnos sok esetben ezúttal sem érkezett reakció. Az ügyvédek és ügyvédjelöltek nyilvántartását az illetékes megyei kamarák végzik. Az ügyvédjelöltekrõl szerzett információk volnának a pályakezdõk számára talán a legfontosabbak, ez mutatja meg, milyen esélyekkel lehet elhelyezkedni egy ügyvédi irodánál. A jelenlegi állapot számain túl szerettük volna az utóbbi évek adatait is megtudni, hogy lássuk a változási tendenciákat.

Az ügyvédi kamarák megkeresésével nyert információk

Debreceni Ügyvédi Kamara

%i%kepzes04.png%ii%

Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara

%i%kepzes05.png%ii%

Békés Megyei Ügyvédi Kamara

%i%kepzes06.png%ii%

A kamara létszámában a korábbi évekre jellemzõ meredek emelkedés 1999-ben megszûnt, a létszám jelenleg stagnál. bejegyzett ügyvédek számában jelentõs változás az elmúlt három évben nem volt.

Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara

Az ügyvédi létszám a megyében 1998 óta számottevõen nem növekedett. Az ügyvédi létszám jelenleg 144 fõ.

%i%kepzes07.png%ii%

A növekedés azért nem számottevõ, mert nagyságrendileg évente kb. ennyien el is hagyják a pályát. Az ügyvédjelölti létszám viszont számottevõen növekedett, jelenleg 37 fõ. Ez a szám 5 évvel ezelõtt kb. 8-12 fõ volt.

%i%kepzes08.png%ii%

Gyõr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara

2002-ben bejegyzett ügyvédek száma: 292 fõ.

%i%kepzes09.png%ii%

2002-ben az ügyvédjelöltek létszáma: 59 fõ.

%i%kepzes10.png%ii%

Az adatok közléséért az alábbi személyeknek tartozunk köszönettel:
Dr. Papp Sándor, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnöke
Dr. Sulyok Miklós, a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnöke
Dr. Török Zoltán, a Békés Megyei Ügyvédi Kamara titkára
Dr. Izsó Attila, a Komárom-Esztergom Megyei Ügyvédi Kamara titkára
Dr. Écsi Béla, a Gyõr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara elnöke

%%%
3. Bírák, titkárok, fogalmazók

Az igazságszolgáltatás mint karrier iránt érdeklõdõk szempontjából fontos, hogy milyenek az elhelyezkedési lehetõségek a bíróságoknál. Itt is elsõsorban a belépõ szint, a fogalmazói státuszok a legérdekesebbek, de a teljes képhez szükség van a következõ lépcsõfokok, a bírósági titkár és a kinevezett bírók létszámadataira is. Ezeket az adatokat az Országos Igazságszolgáltatási Tanácstól megkeresésünkre megkaptuk, amit ezúton is szeretnénk megköszönni. A bírák létszáma törvényben évente meghatározott, így túl nagy mozgásokra természetesen nem lehet számítani. A témában összegyûjtött cikkekben – és az OIT válaszában is – tízszeresre becsülték a túljelentkezést. Kisebb mozgást hoztak az idei és a következõ évben az ítélõtáblák felállása, ami új bírói státusokat hoz. Ennek lesz várhatóan némi felvevõ hatása, de valószínûleg gyorsan elmúlik. A bírósági rendszerben a fogalmazók kiválasztása a megyei szinthez köthetõ, ezért pontos információkhoz rajtuk keresztül lehetne jutni.

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács 2002-es statisztikai adatait Dr. Mohácsy Zsuzsannának köszönhetjük:

A bírák engedélyezett létszáma 2000. december 31-én: 2590 fõ, ebbõl legfelsõbb bírósági bírák létszáma 110 fõ. A betöltött létszám 2512 fõ, az LB-n 108 fõ.

A bírák engedélyezett létszáma 2001. december 31-én: 2604 fõ, ebbõl az LB bírák száma 113 fõ. A betöltött létszám 2556 fõ, az LB-n 110 fõ.

A bírák engedélyezett létszám 2001. szeptember 30-án: 2604 fõ, ebbõl az LB bírák száma 113 fõ. A betöltött létszám 2555 fõ, az LB-n 108 fõ.

2001-ben az LB elnöke, illetve a megyei (fõvárosi) bíróságok elnökei 139 bírói álláspályázatot írtak ki és a pályázatok elbírálásának eredményeként 111 bíró állt munkába.

2002. szeptember végéig a megyei (fõvárosi) bíróságok elnökei 40 bírói álláspályázatot írtak ki és a pályázatok elbírálásának eredményeként 39 bíró állt munkába.

A megyei (fõvárosi), városi (kerületi) és a munkaügyi bíróságokon dolgozó titkárokról pontos adatokat tudnak szolgáltatni, mert a munkáltatói jogokat felettük a megyei bírósági elnökök gyakorolják. Létszámuk, szolgálati helyük – a bírói kinevezésekre is figyelemmel – folyamatosan változik. A gyakorlatban a bírósági tikári állás betöltésére a megyei (fõvárosi) bíróságok elnökei pályázatot nem írnak ki, mert titkárrá túlnyomó részben a szakvizsgát tett bírósági fogalmazókat nevezik ki.

Az egyes bíróságokon dolgozó fogalmazókról pontos kimutatás a fent hivatkozottak miatt nincs. Bírósági fogalmazói állás betöltésére a megyei (fõvárosi) bírósági elnökök évek óta nem írnak ki pályázatot. Egy-egy fogalmazói helyre megyénként eltérõ számú jelentkezõ van, átlagosan tízszeres túljelentkezésrõl lehet beszélni.

Az ítélõtáblák felállításával kapcsolatban az új állások számáról nyilatkozni még nem tudtak.

%%%
4. Ügyészek, titkárok, fogalmazók

Az ügyészségek esetében aránylag könnyebbnek tûnik a feladat, mivel erõsen koncentrált szervezetrõl van szó, okkal feltételezhetõ, hogy pontos kimutatással rendelkeznek a személyzeti helyzetet tekintve. A Legfõbb Ügyészségen néhány éve teljesen központi a kiválasztás, minden státus itt dõl el. Három státustípus van (ügyész, titkár, fogalmazó) és a szintek is megegyeznek a bíróságokkal (helyi, megyei, fellebbviteli, legfõbb). A fellebbviteli ügyészségek a jövõben felálló táblabíróságok mellett mûködnek majd. Az érdekes számok ezesetben is a meghirdetett fogalmazói helyek volnának, de gondolva más álláskeresõkre is természetesen az egyéb kiírt pályázatok is fontosak volnának (Adatok amire itt szükség van: legalább megyei szinten: státuszban lévõ ügyészek, titkárok, fogalmazók (helyi, megyei, (fellebbviteli), LÜ), valamint az évente meghirdetett státuszok.)

5. Jogtanácsosok

A jogtanácsosokat a megyei bíróságok tartják nyilván, õk elsõsorban gazdasági társaságok jogi ügyeit viszik, vagy adó- esetleg, egyéb speciális tanácsadással foglalkoznak. Az õ létszámadataikat is megyei szinten lehetne megszerezni, és ha lehetõség van rá, az utóbbi évek változásait is fel kellene vázolni.

6. Közjegyzõk

A közjegyzõk talán a leginkább statikus szakma. Közmondásos, hogy kihalásos és öröklési elvek alapján hozzáférhetõ csak. A betöltetlen státuszok általában ismeretségi alapon töltõdnek be. A közjegyzõk 5 területi kamara nyilvántartásában szerepelnek, számadatok valószínûleg innen szerezhetõk. A pályára való belépés a közjegyzõ-helyettesi státusz, melybõl egy éves gyakorlat és üres státusz esetén léphet elõ valaki közjegyzõvé. Létszámukat, mozgásukat illetõen esetleg az Igazságügyi Minisztérium is nyújthat segítséget, mivel a közjegyzõket a miniszter nevezi ki adott állomáshelyre.

7. Jegyzõk

A jegyzõk a polgármesteri hivatalok vezetõi, felügyelik a törvényességet és jogi útmutatást adnak a képviselõtestületnek és a polgármesternek. A jegyzõi állást a települések hirdetik meg, nagyobb önkormányzatoknál egy vagy több aljegyzõ is dolgozik. Több kisebb településrõl gondoskodhat egy jegyzõ is, ekkor beszélünk körjegyzõségrõl. A szakmáról adatokkal a közigazgatás gazdája, a Belügyminisztérium szolgálhat. Az egyes önkormányzatok (al)jegyzõi állásokat általában nyílt pályázat útján töltenek be, ezért ez a pálya aránylag nyitottnak mondható, jó volna elérni, hogy ezek a pályázatok minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak.