elen tanulmány a kisebbségi kérdés európai oktatásjogi vonatkozásait járja körül, azonban két szempontból is tág megközelítésben. Egyrészt, mert nem kizárólag az oktatási jogosultságok katalogizálására törekszik, sõt, nem is célja a kimerítõ felsorolás, hanem második fejezetében mintegy elméleti alapvetésként egy hipotézist állít fel és bizonyít egy általános kisebbségvédelemtõl független, önálló, ám kötelezõ erejû európai kisebbségi oktatási jogokat rögzítõ dokumentum szükségessége mellett. Másrészt a tanulmány szakít azzal a szemlélettel, mely szerint az Európa-jog az Európai Unió joga, s minden más európai szervezet joga nemzetközi jog, így kiterjesztette vizsgálódását az európai jogalkotás mindhárom pillérének, tehát az Európa Tanács (ET) és az Európai Biztonsági és Együttmûködési Szervezet (EBESZ) oktatásjogi szempontból igen fontos dokumentumaira is.
