“Nincs érdemi kapcsolat a képzési kínálat és a munkaerõpiac között – állította több szakember. A kereslet hullámzása 3-4 éves ciklusokat jelent, miközben egy megfelelõ pályaorientációhoz legalább 7-9 évre kellene elõre látni. Így az egyetemre jelentkezõk olyan szakokra tódulnak, ahol pillanatnyilag jók a lehetõségek, de lehet, hogy mire végeznek azon a területen is túlkínálat lesz szakemberekbõl.” (Megjelent: 2003. január 31.)

“A fiatal diplomások életpálya-vizsgálatának 2001-es adatai szerint a friss diplomások 82%-a helyezkedik el a végzést követõ három hónapban, 9%-uk továbbtanul, 6%-uk munkanélküli, további 3%-uk nem dolgozik és nem is regisztráltatja magát munkanélküliként. Mang Béla, az oktatási tárca felsõoktatási helyettes államtitkára szerint kijelenthetõ, hogy a diploma ma már nem jelent automatikusan munkahelyet. A felsõoktatási felvételi keretszámokat sokkal inkább a jelentkezõ diákok igényei, semmint a munkaerõpiac elvárásai határozzák meg. Mang Béla példaként említette a jogászképzést, amelynek keretlétszáma azért emelkedett meg nagy mértékben – jelenleg 24300 hallgató tanul az egyetemeken -, mert óriási volt a túljelentkezés. Sok diplomás nem a végzettségének megfelelõ munkakörben, szakmában helyezkedik el.”

“A Gyõr-Moson-Sopron Megyei Munkaügyi Központ kimutatása szerint az év elején 85 diplomás munkanélküli pályakezdõt regisztráltak a megyében, jórészt közgazdasági és jogi végzettségûeket. A központ szakemberei szerint egy meghirdetetett jogászi állásra átlagosan 30-an jelentkeznek, köztük 20 frissdiplomás. Az adatok összevetése arról tanúskodik, hogy Gyõrött jelentõs a túlképzés.”

“Jelentõsen nõtt a regisztrált diplomás munkanélküliek száma az elmúlt évben Hajdú-Bihar megyében is. 2001. végén 179 felsõfokú végzettséggel rendelkezõ állástalant regisztráltak, ez a szám 2002. végére 283-ra nõtt. 2002-ben Hajdú-Bihar megyében 7689 pályakezdõ munkanélkülit regisztráltak. A regisztrált munkanélküliek között egyre több a jogász és a közgazdász – ezeken az egyetemi szakokon túlképzés van.”

“A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) karrierirodáján elmondták: a 90-es évek közepén sok jogászt és közgazdászt kerestek, ma azonban csak jó kapcsolatokkal, illetve kiemelkedõ szakmai tudással lehet az említett pályákon elhelyezkedni.”

“Nincs érdemi kapcsolat a képzési kínálat és a munkaerõpiac között – állította több szakember. A kereslet hullámzása 3-4 éves ciklusokat jelent, miközben egy megfelelõ pályaorientációhoz legalább 7-9 évre kellene elõre látni. Így az egyetemre jelentkezõk olyan szakokra tódulnak, ahol pillanatnyilag jók a lehetõségek, de lehet, hogy mire végeznek azon a területen is túlkínálat lesz szakemberekbõl.”

“Rab Ferenc, debreceni ügyvéd szerint is pályáján túlképzés van, ennek oka pedig az, hogy az egyetemek hallgatónként fejkvótát kapnak. Rab Ferenc hozzátette: Felül kellene vizsgálni e támogatási rendszert, hogy az egyetemekrõl ne úgy kerüljön ki a jogászok nagy hányada, hogy reménye sincs az elhelyezkedésre.”