A tradicionális jogász-állások feltöltöttségének felmérési lehetõségei

2003. október 10. Vikman László <>

4. Ügyészek, titkárok, fogalmazók

Az ügyészségek esetében aránylag könnyebbnek tûnik a feladat, mivel erõsen koncentrált szervezetrõl van szó, okkal feltételezhetõ, hogy pontos kimutatással rendelkeznek a személyzeti helyzetet tekintve. A Legfõbb Ügyészségen néhány éve teljesen központi a kiválasztás, minden státus itt dõl el. Három státustípus van (ügyész, titkár, fogalmazó) és a szintek is megegyeznek a bíróságokkal (helyi, megyei, fellebbviteli, legfõbb). A fellebbviteli ügyészségek a jövõben felálló táblabíróságok mellett mûködnek majd. Az érdekes számok ezesetben is a meghirdetett fogalmazói helyek volnának, de gondolva más álláskeresõkre is természetesen az egyéb kiírt pályázatok is fontosak volnának (Adatok amire itt szükség van: legalább megyei szinten: státuszban lévõ ügyészek, titkárok, fogalmazók (helyi, megyei, (fellebbviteli), LÜ), valamint az évente meghirdetett státuszok.)

5. Jogtanácsosok

A jogtanácsosokat a megyei bíróságok tartják nyilván, õk elsõsorban gazdasági társaságok jogi ügyeit viszik, vagy adó- esetleg, egyéb speciális tanácsadással foglalkoznak. Az õ létszámadataikat is megyei szinten lehetne megszerezni, és ha lehetõség van rá, az utóbbi évek változásait is fel kellene vázolni.

6. Közjegyzõk

A közjegyzõk talán a leginkább statikus szakma. Közmondásos, hogy kihalásos és öröklési elvek alapján hozzáférhetõ csak. A betöltetlen státuszok általában ismeretségi alapon töltõdnek be. A közjegyzõk 5 területi kamara nyilvántartásában szerepelnek, számadatok valószínûleg innen szerezhetõk. A pályára való belépés a közjegyzõ-helyettesi státusz, melybõl egy éves gyakorlat és üres státusz esetén léphet elõ valaki közjegyzõvé. Létszámukat, mozgásukat illetõen esetleg az Igazságügyi Minisztérium is nyújthat segítséget, mivel a közjegyzõket a miniszter nevezi ki adott állomáshelyre.

7. Jegyzõk

A jegyzõk a polgármesteri hivatalok vezetõi, felügyelik a törvényességet és jogi útmutatást adnak a képviselõtestületnek és a polgármesternek. A jegyzõi állást a települések hirdetik meg, nagyobb önkormányzatoknál egy vagy több aljegyzõ is dolgozik. Több kisebb településrõl gondoskodhat egy jegyzõ is, ekkor beszélünk körjegyzõségrõl. A szakmáról adatokkal a közigazgatás gazdája, a Belügyminisztérium szolgálhat. Az egyes önkormányzatok (al)jegyzõi állásokat általában nyílt pályázat útján töltenek be, ezért ez a pálya aránylag nyitottnak mondható, jó volna elérni, hogy ezek a pályázatok minél szélesebb nyilvánosságot kapjanak.

  • kapcsolódó anyagok
JOGÁSZKÉPZÉS