Mit mond a bíróság?

2003. december 7. Eötvös Károly Közpolitikai Intézet

Általános értékelés

Ha általában kell képet alkotni a magyar bíróságokról e kutatás tükrében, azt mondhatjuk, hogy a 39 megkérdezett bíróság közül 38 figyelembe vette kérdéseinket, és döntõ többségük azokra vagy érdemben válaszolt, vagy az adatközlést minden kérdésre vonatkozó indokolással vagy legalább azok egy részének indokolásával utasította el. Érdemi válasz vagy (teljes vagy részleges) indoklással történõ elutasítás érkezett minden megyei bíróságtól, s egy híján az összes városi bíróságtól. A megyei és a városi bíróságokat összehasonlítva a megyei bíróságok válaszadási hajlandósága nagyobb volt. Kilenc megyei és kilenc városi bíróság tartotta be a határidõt, a megyeiek esetében mindnél 100%-os a válaszadási arány, tehát öt kérdésre kaptunk számszerû, vagy indokolással elutasított választ, míg a városiak esetében a válaszok száma ingadozik az öt és a maximális nyolc között. Ez persze abból adódik, hogy a megyei bíróságoknak kevésbé kényes kérdéseket tettünk föl, míg a helyi bíróságoknak megfogalmazott titkos információgyûjtésre vonatkozó adatkérés nagyobb jogértelmezési nehézséget okozott.

A megyei bíróságok közül öten adtak valamennyi kérdésre számszerû, érdemi választ, mégpedig határidõn belül. Ezek a Csongrád Megyei, a Békés és Somogy Megyei, a Heves Megyei valamint a Jász- Nagykun- Szolnok Megyei Bíróságok voltak.

A helyi bíróságoknál nem számolhatunk be egyetlen maximálisan teljesítõrõl sem, amely valamennyi kérdésre határidõn belüli, számszerû választ adott volna. Ennek oka egyértelmûen a titkos információgyûjtésre vonatkozó kérdésünk volt. A lehetséges nyolcból öt érdemi választ a Nyíregyházi Városi Bíróságtól, a Gyulai Városi Bíróságtól és az Egri Városi Bíróságtól kaptunk. Általában a Nyíregyházi Városi Bíróság volt az, mely kérelmeinkre a legszélesebb körû, legpontosabb tájékoztatást adta, minden esetben az adatközlés vagy annak elutasítása jogalapjának a megjelölésével és mindig a törvényi határidõn belül. A közölt információk tekintetében a Pesti Központi Kerületi Bíróság, Gyõri Városi Bíróság és Kaposvári Városi Bíróság bizonyult még alaposnak.

A kormányzati hatalomgyakorlás minél szélesebb körû nyilvánosságának a megteremtése mellett a bíróságoknak is el kell jutniuk az adatnyilvánosság, az elektronikus információnyilvánosság magasabb szintjére. Ehhez nemcsak a jogalkalmazás csiszolására, hanem sok esetbe megfelelõ jogi normák megalkotására is szükség van. A kutatás tapasztalatai egyértelmûen rámutattak arra, hogy itt nemcsak az információszabadság, hanem a jogállami követelményeknek való megfelelés, az egységes bírósági jogértelmezés, a jogbiztonság feltételei is érintettek.

Módszertan: A kérdéseket az Eötvös Károly Intézet kutatója saját neve alatt, kutatási céljának megjelölésével de az intézet említése nélkül, hagyományos postai úton ajánlott küldeményben juttatta el a bíróságokhoz 2003. július 4-én.

1. ábra
2. ábra

Eredetileg megjelent az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet oldalán, http://www.ekint.org. Ezúton is köszönjük az Intézet hozzájárulását az utánközléshez!

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
TANULMÁNY