Szerzõi jogi problémák az Interneten, a Napster-story és más fájlmegosztó módszerek

2001. április 2. Vikman László <>

Azonban ennek a tevékenységnek nem kívánt eredménye is lett. December 1-én beperelte a Bertelsmann e-kereskedelmi részlegét Michael Katz, a San Francisco Sound lemezkiadó tulajdonosa. Akkortájt vált ismertté, hogy a Bertelsmann októberben ötvenmillió dollárt fektetett a Napsterbe, és negyven százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalatban. Katz perét azzal indokolta, hogy a Bertelsmann Napsterrel való kiegyezése elõsegíti az illegálisan másolt zene terjesztését.

Aztán újabb probléma merült fel december közepén a szoftverrel kapcsolatban, ugyanis az alsószász alkotmányvédelmi hivatal ismeretei szerint a Napster internetes börze a szélsõjobboldali zeneszámok csereberéjének központi platformjává vált. A digitális zeneforgalmazás okán a Napsterben fantáziát látó Bertelsmann korábban elhatárolódott a jelenségtõl, de december 20-i bejelentésük szerint közvetlenül is fellépnek az uszító tartalmak terjesztésével szemben. A Bertelsmann médiakonszern élesen elítélte a Napster internetes zenebörzével való visszaéléseket. A szélsõjobboldali, erõszakot dicsõítõ szellemi javak csereberéje ellenkezik a rendszerbe belépõk által elfogadott felhasználási feltételekkel. Az alsószász alkotmányvédelmi hivatal egyik szóvivõje a Norddeutsche Rundfunk adásában kijelentette: az online cserebörzén jóformán minden általuk ismert büntetendõ nóta felbukkant már. A Napster révén a szélsõjobboldal hívei zavartalanul terjeszthették a gyilkosságra felszólító számokat. A Bertelsmann eCommerce Group (BeCG), a Napster stratégiai partnere a lehetõségei keretén belül szorosan együtt fog mûködni a bûnüldözõ hatóságokkal - jelentette ki Andreas Schmidt, a BeCG fõnöke. A cég szóvivõje hangsúlyozta: "A Napster felhasználói közül mindenki maga dönti el, melyik zeneszámot kínálja fel letöltésre más felhasználóknak a File-Sharing-Network keretein belül. A zenét a Napster hálózatában nem tárolják egy központi számítógépen, hanem a mintegy 40 millió felhasználó gépén marad. A Napster funkciója így nem más, mint az internet szolgáltatóké, vagy a postáé: egy puszta átviteli platform."

Az új év negyedik napján újabb támogató tette le névjegyét az üldözött cég mellett. Az edel music AG is a Napster mellé állt, miután a független lemezkiadó és az amerikai cég megállapodást kötöttek. Az edel music AG - saját adatai szerint a világ második legnagyobb független kiadója - a maga részérõl rendelkezésre bocsátotta a teljes katalógusát, és együtt kíván mûködni az új üzleti modell kialakításában. Szintén változást hozott, hogy a Napster a jövõben csak elõzetes regisztráció után engedte belépni a felhasználókat, hogy a zenészek és a kiadók szerzõi jogait védhessék.

Ekkora olyan ismertté vált a Napster, hogy érdemes volt másolni. Érdekei védelmében keresetet kellett indítania a logójával reklámtárgyakat értékesítõ Napsterstore.comot fenntartó Sports Service ellen. Az alperes Napster logóval ellátott pólókat és sapkákat forgalmazott. A Sports Service honlapján azt állította, hogy õ az egyedüli hivatalos forgalmazója a termékeknek, és a hatás érdekében még a Napster oldalát is lemásolta. A Napster korábban a NapCrap.comot és az Offspring együttest perelte be engedély nélküli logóhasználatért, de mindkettõvel peren kívül exkluzív forgalmazói szerzõdést kötött az eladások utáni jutalékért cserébe.

A következõ támogató szintén egy független kiadó, az amerikai TVT Records lett. A cég ejtette 1,5 milliárd dolláros keresetét is. A TVT ugyanis ekkora összeget követelt a zenecserélgetõ hálózat üzemeltetõitõl szerzõi jogok megsértése címén. (Zeneszámonként 150 ezer dollárt akart volna kapni, és összesen 10 ezer rendbeli szerzõi jogsértést állapítottak meg a kiadó szakértõi.) Steven Gottlieb, a TVT elnöke elmondta, a Napster támogatásával kapcsolatos döntésüket a hálózat új, BMG-vel közös szolgáltatásának nyomán hozták meg, amely egyre jobban körvonalazódott, úgy tûnt rövid idõn belül egy havidíjas szolgáltatási rendszert fognak beindítani.

Január 30-án egy sajtónyilatkozatban Thomas Middelhoff, a Bertelsmann elnök-vezérigazgatója a World Economic Forum-on elmondta, meg van gyõzõdve arról, hogy az új, elõfizetéses szolgáltatást már a nyár elején bemutathatják. Ráadásul Middelhoff szerint a havidíjas Napster egy jól mûködõ digitális jogokat kezelõ rendszerrel fog párosulni. A médiaóriás szakértõi a piackutatások eredményeibõl azt szûrték le, hogy a jelenlegi Napster-felhasználók legtöbbje hajlandó lenne fizetni is a zenék letöltéséért. "Az Internet térhódítása megváltoztatta a zeneipar üzleti modelljeit, azonban a megoldás egy mindenki számára megfelelõ, újfajta értékesítési mód kidolgozása, hiszen a felhasználók millióit lehetetlenség lenne perbe fogni. Ráadásul ez nem is lenne helyes, hiszen ezek az emberek szeretik a zenét" - nyilatkozta Middelhoff, aki elmondta, a fájlmegosztás nem csak a zenei, de a filmes iparban is mûködõképes lehet.

A fellebbviteli bíróság döntése

Azonban még hátra volt a fellebbviteli bíróság ítélete, azaz elfogadja-e az elsõ fokú ítéletet, és bezáratja a Napstert, vagy más megoldás mellett dönt. Február 12-én aztán eldõlt, hogy A fellebbviteli bíróság nem tiltja le a Napster szervereit, azonban megállapította, hogy a szoftvercég tevékenysége jogsértõ, s ezért komoly kártérítési pernek néz elébe. A San Francisco-i fellebbviteli bíróság háromtagú testülete "túlzónak" nevezte és ezért elutasította a szövetségi bíróság tavaly júliusi elsõfokú, elõzetes döntését, amely értelmében a Napsternek be kellett volna szüntetnie jogsértõ tevékenységét. A bíróság ugyanakkor kimondta: a Napster tudatosan elõsegíti és bíztatja felhasználóit jogsértõ magatartásra a dalok letöltésével, esetlegesen anyagi haszonszerzés céljából. A fellebbviteli bíróság túl szigorúnak minõsítette Marilyn Hall Patel bírónõ elõzetes döntését, s így a Napster tevékenységének beszüntetését indítványozó ítélet elutasításával az ügy visszakerült a szövetségi bíróság elé. A bírák megjegyezték azonban, hogy a kerületi bíróság álláspontja a szerzõi jogi kérdésben megállja a helyét, és mindenképpen szükség van valamilyen beavatkozásra. Ez azt jelenti, hogy a Napsternek be kell szüntetnie a lemezkiadók jogvédett dalainak terjesztését. Mivel a cég hálózatában több millió dal kering óránként, új megközelítésbõl részletesen kidolgozott tiltásra lesz szükség "a szolgáltatás technológiai keretein belül".

Hilary Rosen, az amerikai lemezkiadók szövetségének (RIAA) elnöke egyértelmû gyõzelemnek minõsítette a hétfõi döntést. "A fellebbviteli bíróság egyenesen szükségszerûnek nevezte a beavatkozást, és minden pontban a kiadók mellett döntött." A legfontosabb kérdéssé az vált ettõl fogva, hogy a Napster meg tudja-e oldani a jogvédelem alatt álló dalok szûrését. Fél évvel ezelõtt a cég azt állította, nem tudja megoldani a szelektív letöltéseket. Amennyiben tartja magát ehhez az állásponthoz, várhatóan kénytelen lesz bezárni servereit.

David Boies, a Napster vezetõ ügyvédje, nem tart a serverek hirtelen bezárásától. Boies szerint meg kell várni, amíg az elsõfokú bíróság módosítja az elõzetes ítéletét, amit természetesen újra megtámadnak. Hank Barry, a Napster vezérigazgatója kitart amellett, hogy felhasználóik nem sértenek szerzõi jogokat, és mindent meg kívánnak tenni, hogy most már 51 millió (!) felhasználójuk továbbra is elérje a szolgáltatást.

Az EMusic bejelentette, már néhány hónapja folyamatosan küldik a Napsternek, melyik az a néhány tízezer szám, amelyet kivetetnének a hálózatból. A kiadó szerint kártérítési követelésük több millió dollár lesz, amennyiben a Napster nem tesz eleget felszólításaiknak. Elemzõk szerint a döntés után a Napster mindenképpen megszûnik jelenlegi a formájában. Jogi szakértõk szerint a szoftvercég elvesztette a pert, ha felszólítják, el kell távolítania a jogsértõ dalokat.

Február 19-én a felperes Recording Industry Association of America (RIAA) javaslatot nyújtott be a bíróságra, amelyben leírja, szerinte hogyan kellene megakadályozni a szerzõi jogvédelem alatt álló zenék cseréjét a Napster hálózatában. Csupán órákkal késõbb a Napster közzétette arra vonatkozó terveit, hogyan akarja új, kiépítés alatt álló elõfizetõi rendszerében védeni a hálózatában cserélt dalok jogtulajdonosainak érdekeit. Bár a szöveg nem bõvelkedik a részletekben, annyi mindenesetre kiderül belõle, hogy a Napster a Bertelsmann egyik leányvállalata, a Digital World Services (DWS) által kifejlesztett digitális másolásvédelmi technológiára kíván támaszkodni. Ezzel szabályozni lehet, hogy az internetezõk mit csinálhatnak és mit nem a letöltött zenékkel - például maximálni lehet annak a számát, hányszor írható ki egy dal CD-re.

Hank Barry, a fájlcserélõ hálózat vezérigazgatója a bejelentés kapcsán elmondta: terveikkel ismét azt akarják bizonyítani, hogy mindenképpen olyan megoldásra törekednek, amely a felperes lemezipar megelégedésére szolgál, továbbá lehetõséget biztosít rá, hogy a Napster tovább mûködjön, megbízható és élvezhetõ maradjon a felhasználók számára is. A lemezipar ezzel szemben azt javasolta beadványában, hogy a bíróság a tárgyalás idejére tiltsa meg a Napster hálózatában a jogtulajdonosok által tételesen felsorolt zenék cseréjét. Ezt követõen pedig a Napster folyamatosan felügyelje a rendszerét a fellebbviteli bíróság döntésének szellemében.

Két nappal késõbb a Napster újra tárgyalni szeretett volna: peren kívül ötéves fizetési konstrukcióban egymilliárd dollárt ajánlott fel az eljárást indító lemeztársaságoknak, hogy engedélyezzék hálózatukban a jogvédett dalok cseréjét és elkerülje a szolgáltatás bezárását. A Napster az öt multinacionális lemezkiadónak évente 150 millió dollárt, míg a függetleneknek összesen évi 50 millió dolláros licencdíjat kínált. Az évi 200 milliós díj megtermelését a cég eddigi ingyenes szolgáltatását felváltó, júliusban induló havi elõfizetéses rendszerétõl reméli. A havi korlátozott letöltést engedélyezõ elõfizetés várhatóan 2,95 és 4,95 dollár, míg a korlátlan 5,95 és 9,95 dollár között lesz. Az ajánlatban nem szerepelt az eddigi fájlcserét kompenzáló kártérítés. Azonban a RIAA röviddel a Napster bejelentése elõtt elutasította a szoftvercég egyezkedési kísérletét.

Március 8-án újabb bírói végzés született az ügyben, ami elrendelte, hogy az internetes vállalkozások három napon belül el kell távolítania online szolgáltatásából azokat a zenei felvételeket, amelyeknek az internet útján való ingyenes elérhetõvé tétele jogsértõ volt - minden olyan esetben, valahányszor a jogaiban sértett fél ilyen felvételt megnevez, és a Napstert az eltávolításra felszólítja.

Nem kellett sokáig várni, a RIAA 12-én közzétette a tiltólistát, amely a letiltandó zenemûveket tartalmazta. Habár a Napster számára kellemes meglepetés volt, hogy mindössze 135 ezer dal szerepelt , azonban forgalmazásuk teljeskörû megakadályozását három napon belül meg kell valósítani, ami lépéskényszerbe hozta a vállalatot. Annak ellenére, hogy az elõzõ héten a Napster már bejelentette új "cenzúra szoftverének" alkalmazását, a szerzõi jogokat sértõ internetes csere továbbra is változatlanul folyt. A három napos határidõ be nem tartása esetén azonban a Napster szigorú büntetésre, s bírósági pozíciójának jelentõs romlására számíthat. Mindeközben a szabad zenebörze híveinek máris sikerült a még nem mûködõ filterszoftver feltörése, ismét bizonyságot téve arról, hogy az Interneten nincs abszolút hatalom és ez kétségessé teszi a zenegigászok követeléseinek végrehajthatóságát.

Az ítélet után

Március 16-án a jobb szûrõk ellenére még mindig lehetett találni jogvédett dalokat a hálózatban. A Napsteren szereplõ dalok száma több mint a felére csökkent. A Napster újabb bírósági meghallgatást kért. A lemezcégek által szorgalmazott 72 órás határidõt a cég nem tudta betartani, nem sikerült március 14-ig eltávolítani a lemezcégek 135 ezres listáján szereplõ összes számot. A cég a felhasználókhoz fordult segítségért, hogy email-ekkel támogassák a mozgalommá terebélyesedõ fájlmegosztási rendszert.

Mindeközben az elsõ szûrt hétnek komoly hatásai voltak. Bár a megfigyelõk szerint nem lehet beszélni a Napster haláláról, de egyértelmûen és jelentõsen csökkent a forgalma. A Webnoize elemzése szerint mintegy hatvan százalékkal kevesebben használják a szolgáltatást. A szûrõ alkalmazása felemás hatással járt: gyakorlatilag eltûntek a nagy lemezkiadók általkifogásolt, szerzõi jogokat sértõ számok - helyesen írt változatai. Azonban például a Madonna helyet Maddona vagy Madona néven felkínált fájlok tucatjai találhatóak meg még mindig. A szándékosan vagy véletlenül elírt zenefájl-nevek mellett bõségesen megtalálhatóak az eredeti számok feldolgozásai is.

Matt Bailey, a Webnoize elemzõjének számításai szerint a szûrés megkezdése elõtt egy átlagos Napster-felhasználó százhetvenkét mp3-fájlt kínált fel a hálózat többi tagja számára. Ez jelenleg hatvan-hetven számra csökkent. Hasonló arányokban csökkent az egy fõre esõ letöltések száma is. A blokkolás hatásosságáról Bailey annyit jegyzett meg, hogy a Gracenote adatbázis-szolgáltatását igénybevevõ Napster minden erõfeszítése ellenére egy dal tíz változatából legalább egy mindenképp elérhetõ marad - csupán megtalálni nehezebb esetleg. A várakozások szerint az alternatív szolgáltatók forgalma a jelenlegi enyhe emelkedést rohamosra cserélheti fel az elkövetkezõ néhány hétben. Mint Bailey hozzátette: "a Napster olyan gyorsan fog eltûnni a süllyesztõben, mint amilyen gyorsan elterjedt."

Március 27-én újra tárgyalóterembe citálták a cég ügyvédeit, ugyanis a kiadók szerint a Napster nem kielégítõen hajtotta végre a rendelkezést, aminek következtében az idõközben 660.715 dalt tartalmazó listának szúrópróbaszerûen a 70%-át találták a rendszeren, valamint a szûrõprogram elavultságára hivatkoztak, míg a Napster bírálata szerint a lemezipar nem adott teljes listát a töröltetni kívánt számokból a kitûzött határidõre, pedig a cég több mint 229.000 dalt törölt a címjegyzékbõl. Ezentúl azt is állította a cég, hogy olyan dalok eltávolítását is követelték a kiadók, amelyek nem tartoznak a tulajdonukba, és az eltávolítandó dalok helyét sem adták meg.

A legutóbbi két hír, hogy 28-án a Napster washingtoni felvonulásra szólította fel híveit, valamint a cég honlapján olvasható, hogy április 3-án a Szenátus Igazságügyi Bizottsága meghallgatást fog tartani a Napster és a digitális zene jövõjének ügyében.

Mindenesetre annyi már tisztán látszik, hogy a cégek komolyan veszik az új technológiai megoldásokat, és hajlandóak befektetni, ha profitot remélnek. Ennek tükrében nagyon izgalmasnak ígérkezik a jövõ, hisz a perben való döntés nem csak az USA-ban lehet precedens értékû, tekintve, hogy nemzetközi cégekrõl, és nemzetközi közegrõl (Internet) van szó.

3. Más fájlmegosztáson alapuló szolgáltatások

3.1. Gnutella

Hasonló szoftver, mint a Napster, de van egy fontos különbség a két fájlmegosztási mód között. Ez pedig az, hogy a Gnutella nem használ servereket, abszolút értelemben decentralizált, teljesen kontrollálhatatlan, központi nyilvántartás nélkül. Amikor a RIAA február végén ügyvédi felszólításokat küldött szét az országban olyan cégeknek, akikrõl gyanították, hogy illegális fájlmegosztó-servereket üzemeltetnek a Gnutellával nem tudtak semmit sem kezdeni. A program egyetlen hátránya, hogy lassúbb, mint a Napster, vagy más serverrel mûködõ rendszer, mégis megéri használni illegális tartalmak terjesztésére, és szerzésére, hisz gyakorlatilag megfoghatatlan.

3.2. Sharesniffer

Egy másik lehetséges Napster utáni trónkövetelõ a ShareSniffer nevû program. Lényege, hogy kihasználja a Windows NetBIOS által kínált lehetõséget: a számítógép IP-címének és jelszó nélküli megosztott könyvtárának ismeretében bárki számára elérhetõvé és olvashatóvá teszi azt. A ShareSniffer szerint ez több tízezer számítógépet jelent egyszerre, és ennek kihasználása a "Mert ott van" jelszó nevében helyénvaló. A program éppen ilyen IP-címeket keres, amelyeket a Napsterhez hasonlóan böngészhetõvé lehet tenni. A jelszó nélküli könyvtármegosztás az egyik leginkább jelen lévõ biztonsági probléma, mutatnak rá a szakértõk. A CERT és a NIPC számos esetben igyekezett erre felhívni a figyelmet, úgy tûnik, nem nagy sikerrel. A ShareSniffer az elsõ olyan program, amely egy biztonsági hiányosságot használ ki. A program alapváltozata már ingyenesen letölthetõ, de két fejlettebb változatát öt és száz dollár közötti áron kívánják a piacon értékesíteni.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
SZELLEMI ALKOTÁSOK JOGA
SZERZŐI JOG
FÁJLCSERÉLŐK
INFORMATIKA
SZERZŐI JOGVÉDŐK
TANULMÁNY