Gesztenyéskerti csaták két felvonásban: tét a gyülekezési jog

2005. december 27. Dr. Gaudi-Nagy Tamás <>

2. Gesztenyéskerti csata 2005.

A két évvel ezelõtti események apropóján a LELKIISMERET ’88 CSOPORT idén ugyanolyan tüntetéseket jelentett be, mint két évvel korábban: megtesztelve a rendõrség fejlõdési képességét a gyülekezési jog területén.

Ennek különös súlyt adott az a jogszabályváltozás, amely szerint 2004. május 1-tõl betiltási okok körében az "illetõleg a közlekedés rendjének aránytalan sérelmével járna" szövegrész helyébe a "vagy ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható" szöveg lépett.

A jogszabályváltozás oka az volt, hogy a közlekedés rendjének aránytalan sérelme megfogalmazás a rendõri szervek számára túl tág és önkényesen értelmezhetõ, alkalmazható lehetõséget adott a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények megtiltására. Ezzel szemben a jelenleg hatályos korlátozási ok eleve kizárja a közlekedési szempontok spekulatív, visszaélésszerû és megtiltási okként történõ értelmezésének lehetõségét. A hatályos szabályozás csupán akkor teszi lehetõvé a közlekedési szempontokra hivatkozó megtiltását egy rendezvények, ha valóban nincs objektív lehetõség a közlekedés más útvonalra történõ eltereléssel történõ biztosításának

Sajnos megállapítható, hogy a BRFK a 2004. május 1. után továbbra is a megtiltási oknak már nem minõsülõ, „közlekedési rend aránytalan sérelme” fogalomkörében kimunkált rendõrségi gyakorlat érveit vonultatja fel alaptalanul a tiltó határozatainak indokolásában.

Így történt idén is, így a BRFK megint megtiltotta a 300 fõ járdán vonulására vonatkozó részt is feltételezõ tüntetés megtartását, a tiltó határozatot ismét jóváhagyta a – végzését a tervezett tüntetési idõpontot követõ napon meghozó - Fõvárosi Bíróság arra hivatkozással, hogy a kérelmezõ nem tudott érdemi ellenbizonyítással élni a rendõrségi fikcióival szemben. Például azzal szemben, hogy - mivel elképzelhetõ az, hogy néhány tüntetõ lelép az úttestre ezért - félpályás lezárás kell, így közlekedés más útvonalon nem biztosítható. Ezzel a bíróság gyakorlatilag szakértõi kérdéssé minõsítette azt, hogy 300 ember KRESZ szabályok szerinti járdán való vonulása este 9 órakor Buda ezen idõszakban már nem forgalmas részén teremt-e olyan helyzetet, hogy a közlekedés – akár még részben akadályozott formában is – ne lenne más útvonalon biztosítható. Az alkotmányos alapjogok gyakorlásának közlekedéssel szembeni arányos keretek közötti elsõdlegességérõl szóló részletesen kifejtett jogi érveket a bíróság lesöpörte.

Gergényi Péter rendõrfõkapitány az utóbb megtett három - – a korábban megtiltott, több helyszínt érintõ rendezvény helyszínére szóló, de egyebekben (létszám, idõ) más tényállási elemeket tartalmazó - újabb bejelentés közül két bejelentés tárgyában tiltó határozatokat hozott, a gesztenyéskerti 100 fõre bejelentett gyûlés megtartását tudomásul vette, ezt rendezett körülmények között- bár hatalmas rendõri készültség árnyékában - megtartották.

A BRFK-nak ebben a körben megváltozott gyakorlata is igazolja azt, hogy két évvel korábban téves és jogellenes volt a három utóbb tett bejelentést önálló bejelentésekként nem elbírálni és emiatt feloszlatni a tüntetést.

Figyelemmel a bíróság rendõrségi tiltást jóváhagyó döntésére a második hullámban megtett három bejelentésbõl kettõt megtiltó határozatok egyikével szembeni bírósági felülvizsgálati kérelemben már a részletes jogi érvek mellett a rendõrségi fikciók cáfolására igazságügyi szakértõ kirendelését és szemle tartását indítványoztuk.

A rendõrhatóságnak a gyülekezési jog korlátozására irányuló alkotmányellenesen önkényes törekvését bizonyítja az ismételt tiltó határozatok indokolásából áradó hozzáállás, amely olyan nyilvánvalóan valótlan megállapításokra indította, amely szerint a demonstráció miatt a környék összes közútvonala szükségképpen lezárásra kerülne, ebben az esetben pedig az azon haladó tömegközlekedési és gépjármû forgalom ellehetetlenülne.

Ez a mondat amellett, hogy valótlan, rendkívül veszélyes is, mert erre hivatkozással a jogalkotó gyülekezési jog gyakorlásának körét tágító akaratával szembehelyezkedve gyakorlatilag egy bármikorra és bárhová szervezett rendezvény mindig megtiltható lenne Budapest belsõ kerületeiben, vagy bárhol másutt.

A gyülekezési jog a véleménynyilvánítási szabadság egyik legmarkánsabb megvalósítási formája. A gyülekezési jog gyakorlása során a demonstrálók véleménynyilvánítási szabadságukat gyakorolják annak érdekében, hogy mások tudomására hozzák álláspontjukat a közélet valamely kérdésérõl. Ezzel a joggal Budapesten ésszerûen elvárható módon leginkább a belsõ kerületekben lehet élni, hiszen itt van lehetõség arra, hogy mások is megismerhessék az alkotmányosan kifejezett véleményt.

Álláspontunk szerint a térkép alapos tanulmányozása után az is egyértelmû, hogy ha a bejelentés pl. többezer fõre és az úttestre szólt volna, akkor is megvolna a lehetõség a közúti és gyalogos közlekedés más útvonalon történõ biztosítására a bejelentett rendezvénnyel érintett idõszakban megfelelõ közlekedésrendészeti szervezéssel (pl. Hegyalja út-Németvölgyi út stb.).

Ilyen szervezést a rendõrség hatalmas erõkkel és szervezéssel érdekes módon el tudja végezni abban az esetben, ha a Lánchidat egész napra a közúti közlekedés elõl elzáró kormányrendezvényt szerveznek, vagy ha a melegfelvonulás zajlik a belváros egy fõ gerincútvonalát képezõ Andrássy úton napközben, illetve csúcsforgalom idején vagy a Kendermag Egyesület szintén fõ közlekedési útvonalakat igénylõ felvonulásain.

A rendõrségi tiltó határozatok emellett rendszeresen elkövetik azt a hibát is, hogy a tüntetéseket a bejelentésben megjelölt helyszínen és idõben való megtartását tiltja meg.

A gyülekezési törvény 8. § (1) bekezdése félreérthetetlenül rögzíti, hogy mindössze a rendezvénynek a bejelentésben megjelölt helyszínen vagy idõben való megtartását lehet megtiltani. Mindezért a törvény betûjét, és szellemét is sérti tehát, ha egy rendezvény egészének megtartását azért tiltják meg, mert az útvonal egy részén a rendezvény esetlegesen közlekedési zavarokkal járna. A rendõrhatóság csak a legszükségesebb mértékig alkalmazhat korlátozást. Még ha valós is lenne – mint ahogy nem az – a rendõrségi hivatkozás arra, hogy a közlekedés más útvonalon nem biztosítható, akkor is csak azt tehetné meg, hogy a bejelentett idõpontban való megtartást tiltja meg, mivel ezek a felhozott körülmények már például este 21-22 óra után már egyáltalán nem állnak fenn. Ez a jogkorlátozó hatósági módszer nem ad lehetõséget arra, hogy például egy az Országgyûlés mûködésének veszélyeztetésére hivatkozva a Kossuth téren megtiltott megmozdulást a belváros más részein vagy Hûvösvölgyben tartsanak meg, méghozzá az eredetileg megadott idõpontban.
A most született határozatok további elementáris hibákban szenvednek.
A bíróság is rámutatott végzésben arra, hogy a rendõrhatóság nem adott megfelelõ jogorvoslati tájékoztatást, mivel nem hívta fel a jogi képviselõ nélkül eljáró kérelmezõ figyelmét arra, hogy a jogorvoslati kérelmet a rendõrhatósághoz kell benyújtani, ezzel kérelmezõ Alkotmány 57. §-a szerinti hatékony jogorvoslati jogát korlátozta.

  • kapcsolódó anyagok
ALAPJOGOK
RENDŐRSÉG
TANULMÁNY