Észrevételek a törvényerejû kormányrendeletek romániai gyakorlatáról

2001. június 5. Veress Emõd
letöltés

VII. Az alkotmányreform

Érdemes néhány szót ejteni az 1991-es román alkotmány ideológiai alapjairól. A hatalommegosztásnak, mint államszervezési értéknek a tagadásából indultak ki, az államhatalmi ágak elválasztását egyfajta feladatmegosztásra korlátozták. Az alkotmányozás során többször is elhangzott: a hatalom egy, és mint ilyen, oszthatatlan. Nyugati mintákra hivatkoztak, pedig a magyarázat erre a hatalomfelfogásra sokkal közelebb van. A kommunista jogfelfogás tartotta a hatalmat egységesnek. És az a politikai elit, amelynek a "terméke" az alkotmány, közvetlen módon a Román Kommunista Pártból származik, és ennek a jogfelfogásnak a hordozója. Az alkotmányban nincsen szó törvényhozó hatalomról, hanem csak törvényhozó hatóságról. Ugyanígy nem beszélnek végrehajtó hatalomról, bírói hatalomról, csak különféle hatóságok vannak. Ilyen eszmei alapokkal nem csoda, ha nem világos a parlament-kormány viszony; és ugyanígy zavarok vannak az elnök-kormány viszonnyal is.

A román alkotmánynak a törvényhozás-kormány közötti viszonyra vonatkozó részeit meg kell változtatni. A közeljövõ feladata megtalálni a legmegfelelõbb, a jogállamiság elveivel tökéletesen egyezõ utakat. Elfogadható az, hogy a kormány számára önálló szabályozó hatáskört ismerjünk el, de az igazán fontos kérdéseknek (szabadságjogok, tulajdonjog stb.) a népképviseleti szerv, a parlament hatáskörében kell maradnia. Meg kell állapítani a kizárólagos parlamenti hatáskörbe tartozó életviszonyokat, és a lehetséges modellek közül választani kell egyet a kormányrendeletek kérdésében: legyen ez a rendelet törvényi erejû, legyen a tárgyköre az alaptörvény által meghatározott, a törvényekétõl különbözõ (francia modell), vagy legyen a törvénynek alárendelt jogszabály. Az alkotmányreformnak a parlamentet is új alapokra kell helyeznie, hogy ez az intézmény meg tudjon felelni a gazdasági, társadalmi és politikai kihívásoknak.

1 1991-es román alkotmány, 58(1) szakasz.

2 Ficzere Lajos - A törvény és a rendelet viszonyának a kérdései, In: A közigazgatás szerepe a jogalkotásban, Unió, Budapest, 1995.

3 Paul Duez és Guy Debeyre - Traité de droit administratif, Dalloz, Párizs, 1952, 120-121. old.

4 Paul Negulescu és George Alexianu - Tratat de drept public, Casa ºcoalelor, Bukarest, 1942, 124. old.

5 Lásd: belga alkotmány, 36-37. szakasz, francia alkotmány, 38. szakasz, német szövetségi alkotmány, 80. szakasz, olasz alkotmány, 76-77. szakasz, portugál alkotmány, 164. szakasz e. pont és 168. szakasz, spanyol alkotmány, 82-86. szakasz, török alkotmány 91. szakasz.

6 Sokkal célszerûbb lenne a követelmény ilyen megfogalmazása: a felhatalmazásnak meg kell határoznia a törvényerejû rendelet célját, tárgyát és terjedelmét.

7 1991-es román alkotmány, 72(3) szakasz.

8 Az Alkotmánybíróság 1992/5, 1993/43, 1994/75, 1995/70 stb. döntései.

9 Ioan Muraru - Mihai Constantinescu - Ordonanþa guvernamentalã. Doctrinã ºi jurisprudenþã, Lumina Lex, Bukarest, 2000, 50. old.

10 A román parlament mûködési problémáiról lásd: Veress Emõd - A román parlament szerkezete, Magyar Kisebbség, 2000/1; Veress Emõd - A román parlament statikai és dinamikus modellje (elõadás, II. Jogász Nyári Egyetem, Csíkszépvíz, 2000 július).

11 Jelképes különbség, hogy az ombudsmant, a Nép Ügyvédjét a szenátus nevezi ki.

12 Egyetlen eltérés, hogy a képviselõházba 23., a szenátusba 35. életévüket betöltött román állampolgárok választhatóak.

13 Az 1996/3-as sürgõsségi kormányrendelet módosította a politikai pártokról szóló, 1996/27-es törvényt.

14 Lásd: Ioan Muraru és Mihai Constantinescu - Ordonanþa guvernamentalã. Doctrinã ºi jurisprudenþã, Lumina Lex, Bukarest, 2000, 100. old.

15 Lásd: Mihai Constantinescu - Conþinutul ordonaþei de urgenþã a Guvernului, Dreptul, 1998/8; Mihai Constantinescu kommentárja az alkotmány vonatkozó részeihez, in: Mihai Constantinescu, Ion Deleanu, Ioan Muraru, Florin Vasilescu, Ion Vida - Constituþia României comentatã ºi adnotatã, Monitorul Oficial, Bukarest, 1992, 256. old.; Ion Vida - Procedura legislativã, Crater, Bukarest, 1999, 151. old.

16 Például az Alkotmánybíróság 1998/83-as döntése alkotmányellenesnek nyilvánított egy a helyi közigazgatást érintõ kormányrendeletet, azzal az indokkal, hogy nem létezett az a rendkívüli helyzet, ami szükségessé tette volna sürgõsségi kormányrendelet elfogadását. Az alkotmánybírósági gyakorlat általában azt az álláspontot fogadja el, hogy sürgõsségi kormányrendelettel lehet sarkalatos törvényeket módosítani, ha létezik az ezt indokoló rendkívüli helyzet. Lásd az Alkotmánybíróság 1998/34, 1998/83 stb. döntéseit.

17 Tudor Drãganu - Introducere în teoria ºi practica statului de drept, Dacia, Kolozsvár, 1992, 212. old., Tudor Drãganu - Drept constituþional ºi instituþii politice I-II, Lumina Lex, Bukarest, 1998, 142-143. old.

18 Az Alkotmánybíróság más véleményen van. Lásd: 1998/34. döntést, Monitorul Oficial 1998/88. Ez a döntés szerint a sürgõsségi kormányrendelet és a felhatalmazó törvény alapján kibocsátott rendelet más-más jogszabályok, mert egyik kibocsátására az alkotmány, a másiknak a kibocsátására pedig a felhatalmazó törvény ad jogot. Az én álláspontom az, hogy a kormány ugyanazt a beavatkozási jogot kapja meg, vagy alkotmányos, vagy törvényi alapon. A kormányra ruházott jog ugyanaz, csak a forrása különbözik, ezért a rendeletet, mint jogi kategóriát, egységesnek kell tekinteni.

19 Spanyol alkotmány, 83. szakasz, portugál alkotmány, 167. szakasz.

20 Lásd: Paul Negulescu - Tratat de drept administrativ român, Tipografiile române unite, Bukarest, 1925, 505. old. Az 1938-as alkotmány szerint a helyzet rosszabbodott, hiszen az a királyi diktatúra alaptörvénye volt. Hatalommegosztás nem létezett, a hatalmat II. Károly koncentrálta a kezében. Õ gyakorolta mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalmat, a Nemzet Képviselete és a kormány segítségével: 1938-as román alkotmány, 31-32. szakaszok.

21 Lásd: Veress Emõd - Az 1948-as román alkotmány. In: Areopolis. Történelmi és társadalomtudományi tanulmányok, Litera, Székelyudvarhely, 2001, 168-175. old.

22 Lásd: Geneza Constiuþiei României, Monitorul Oficial, Bukarest, 1998, 450. old.

23 1991-es román alkotmány, 107(2). szakasz: "A kormányhatározatokat a törvények végrehajtásának a megszervezésére bocsátják ki."

24 Kiss László - Jogforrás és jogalkotás. In: Ádám-Kiss-Petrétei-Sükösd-Szamel - Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan körébõl, Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs, 1996, 130. old.

25 A magyarországi helyzetrõl lásd: Sári János - A kormány és a rendeletalkotás, In: Kormány a mérlegen 1990-1994, Budapest, 1994; Sári János - A rendeleti jogalkotás különös tekintettel a belügyminiszteri rendeletre (alkotmányjogi meggondolások de lege lata és de lege ferenda), Jogtudományi Közlöny, 1994 november; Schmidt Péter - Néhány megjegyzés Sári János: A rendeleti jogalkotás, különös tekintettel a belügyminiszteri rendeletre c. tanulmányhoz, Jogtudományi Közlöny, 1995 április; Sári János - A jogforrások, In: Alkotmánytan (szerk. Kukorelli István), Osiris-Századvég, Budapest, 1998; Petrétei József és Tilk Péter - A jogforrások, In: Alkotmányjogi alapismeretek, Pécs, 2000; Petrétei József - Magyar alkotmányjog II. Államszervezet, Dialóg Campus, Budapest-Pécs, 2000, stb.

26 Lásd: Sári János - A kormány és a rendeletalkotás, 144. old.

27 Propunerea PNL de modificare a Constituþiei României din 1991, 22, 2000 október 31-november 6.

28 Tudor Drãganu - Introducere în teoria ºi practica statului de drept, Dacia, Kolozsvár, 1992, 94-95. old.

29 Kiss László - id. mû, 128. old.

30 Elkerülhetetlen a kodifikáció tudományos alapokra helyezése, ugyanis ezen a téren komoly hiányosságok vannak. Rosszul felkészült és alulfizetett hivatalnokokkal nem lehet gyakorloni az egyik legfontosabb állami feladatot.

31 Peschka Vilmos - Értékek és kategóriák a jogalkotásban, Jogtudományi Közlöny, 1981/4, 242. old.

32 Kiss László - id. mû, 139-140. old.

33 A kormányzati felelõsségvállalással való törvényhozást kritizálja: Tudor Drãganu - Drept constituþional ºi instituþii politice, II, Lumina Lex, Bukarest, 1998, 172-177. old.

34 A témával részletesen foglalkozom jelenleg munka alatt álló, román nyelvû tanulmányomban: Controlul constituþionalitãþii ordonanþelor guvernamentale.

35 A román Alkotmánybíróság mûködésérõl lásd az 1991-es román alkotmány 140-145. szakaszait; lásd még Veress Emõd - A román Alkotmánybíróság hatásköre, Magyar Kisebbség, 2000/3.

36 Az alkotmány 144. szakaszának az a). pontja szerint az Alkotmánybíróság "dönt a törvények alkotmányosságáról, ezek kihirdetése elõtt, Románia elnökének, a két parlamenti kamara valamelyike elnökének, a Kormánynak, a Legfelsõ Itélõtáblának, legalább 50 képviselõnek vagy legalább 25 szenátornak a megkeresésére, és hivatalból is az alkotmánymódosító indítványok esetében."

37 Az alkotmány 144. szakaszának a c). pontja szerint az Alkotmánybíróság "határoz a bírói hatóságok elõtt a törvények és rendeletek alkotmányellenességével kapcsolatban felvetett kifogások tekintetében."

38 Részletekrõl lásd: Veress Emõd - Consideraþii privind controlul constituþionalitãþii ordonanþelor guvernamentale.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
KÖZIGAZGATÁS
TANULMÁNY
TÖRVÉNYHOZÁS