Az iparjogvédelmet a fejlődés iránti igény hozta létre. A társadalmi, gazdasági területeken végbement, végbemenő folyamatok kihatottak és kihatnak ma is az iparjogvédelemi intézményekre, ezek közül is elsősorban a műszaki alkotások jogvédelmére.
A műszaki alkotások jogvédelme a feltörekvő polgári társadalom megerősödését szolgálta. Amikor Angliában 1623-ban sikerült kiharcolni a királyi privilégiumok adományozásának megszüntetését, meghagyták „az első és igazi feltalálónak” adott, meghatározott időre szóló kizárólagos jogot, amely a patent letters, szabadalom elnevezést kapta.
A jog természetesen csak az angol királyság területére volt érvényes, de az akkori lehetőségek mellett a feltaláló „első és igazi” voltát egyébként sem tudták szélesebb területen vizsgálni.
Az eredeti cél tehát a műszaki alkotók közül az „első és igazi feltaláló” védelme volt a társadalom érdekét szolgáló gazdasági fejlődés elősegítésére.
