Alkotmányreform Romániában - közjog és politika

2002. március 8. Veress Emõd
letöltés

A korlátozások másik lehetséges megközelítési módja az, mely szerint ezek a korlátok kötik ugyan a jelen alkotmány szabályai szerint megválasztott Parlamentet, viszont az új alkotmány elfogadására speciálisan megválasztott Alkotmányozó Gyûlés az eredeti (originer) hatalom megnyilvánulása, és ezek a korlátok rá nem vonatkozhatnak. "A pouvoir constituant nincs kötve az alkotmányhoz, mivel alkotmányteremtõ hatalom, az általa létrehozott (a törvényhozó, a végrehajtó, a bírói stb.) hatalmak viszont az alkotmányhoz kötött, konstituált hatalmak (puvoirs constitués)" A konstituált hatalmak számára érvényesül az alkotmány elsõbbsége." Az alkotmányozó gyûlésnek, a népszuverenitás szempontjából "magasabb rangja van, mint a kibocsátott alkotmány alapján választott népképviseltnek (parlamentnek), mivel a pouvoir constitutant birtokában van, s ezzel összeegyeztethetetlen, hogy külsõ (pl. alkotmányi) korlátozásoknak legyen kitéve." Végsõ soron az alkotmányozó hatalom és az alkotmánymódosító hatalom elválasztásáról van szó. Az alkotmánymódosító hatalom (pouvoir constituant institué) "szintén konstituált hatalom, azaz alkotmányjogilag szabályozott, konstituált és intézményesített."
A köztársasági kormányformával kapcsolatban az alkotmányozás során is viták voltak. A tervezetben nem köztársasági, hanem demokratikus kormányformáról volt még szó (forma democraticã de guvernãmânt - forma republicanã de guvernãmânt). Ioan Gavra Román Nemzeti Egységpárti (PUNR) képviselõ azt javasolta, hogy a referendum során a választópolgárok két kérdésre válaszoljanak: az elsõ az Alkotmány teljes szövegét illetõ beleegyezés vagy elutasítás, a második a köztársaság vagy a monarchia közötti választás. A Parlament elutasította Ioan Gavra javaslatát. Nyugati modellekben is létezik, konkrét történelmi fejlõdés eredményeként, a köztársasági államforma megváltoztatásának tilalma (Olaszország, Franciaország). De Romániában, a kommunista diktatúra bukása utáni években ezt a kérdést a nép valós döntése nélkül elhatározni kifogásolható. Egyesek szerint az alaptörvény megszavazásával a nép a köztársasági államforma mellett is döntött. Szerintem ezt a kijelentést is politikai programként, és nem jogszabályként kell kezelni, annak ellenére, hogy a köztársasági kormányformát tartom Romániában megfelelõnek.
Románia nemzetállami jellegének a kinyilvánítása az álláspontom szerint semmiképpen nem bír kötelezõ jogszabályi értékkel. Sõt, politikai programként sem kezelhetõ, hiszen annak gyakorlatba ültetése csak a nemzeti kisebbségek erõszakos asszimilációjával vagy még súlyosabb módszerekkel vihetõ véghez. Deklarációról van szó, amely egyrészt anakronisztikus, másrészt nem fedi a valóságot. Andrei Cornea írta: "Az Alkotmány 1. szakasza Romániát nemzetállamként határozza meg. Valamivel tovább Románia az összes lakójának a közös hazája. Nyilvánvaló, hogy itt a nemzet két alapvetõen eltérõ felfogásáról van szó: az elsõ esetben az etnikai nemzettel van dolgunk - az idézett szakasz azt a benyomást kelti, hogy Románia elsõsorban a román nemzetiségûek országa; a másodikban a politikai nemzetrõl van szó, amely nem rangsorolja az ország lakóit. Úgy vélem, itt az ideje annak, hogy a nemzetállam elnevezés eltûnjön, szentesítve az összes állampolgár egyenlõségét." Ez egy haladó értelmiségi véleménye, de a politikai realitások még ma is mások. Az érvelés, hogy az 1. szakasz is politikai nemzetre vonatkozna, nem tartható fenn. Az alaptörvény szakértõ elõkészítõi egyébként nyíltan megfogalmazták: a nemzetállami definícióban etnikai eredetû közösségrõl van szó.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
TANULMÁNY