Alkotmányreform Romániában - közjog és politika

2002. március 8. Veress Emõd
letöltés

Az alaptörvény 147 (3). szakasza szerint "az alkotmánymódosítás az elfogadástól számított legtöbb 30 napon belül megszervezett népszavazás jóváhagyása után végleges." Tudor Drãganu professzor az alkotmánynak ezt a részét több szempontból kifogásolhatónak tartja. Elsõsorban az "után" szócska egy bizonytalan távlatot nyit meg, annál is inkább, mert az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a referendum eredményének a megerõsítése. A népszavazás napja és az alkotmánybírósági jóváhagyás között eltelt idõben megkérdõjelezhetõ az alaptörvény hatályossága. Sõt, az Alkotmánybíróság el is utasíthatja a népszavazás eredményét (például csalás esetén), és ez a módosítás bukását jelenti. Tehát a módosított változat csak az alkotmánybíróság megerõsítõ határozatával egyidõben léphet hatályba. Másodsorban az alkotmány azt mondja ki, hogy a népszavazással jóváhagyott módosítás "végleges". Vagyis az alkotmánymódosítás a népszavazással történõ jóváhagyás elõtt - ideiglenes jelleggel - hatályos lehet. Egy ilyen értelmezés Drãganu professzor szerint azonban alkotmányellenes.
Kifogásolható az is, hogy az alaptörvény nem rendelkezik az államelnöki kihirdetésrõl (promulgáció) és a Hivatalos Közlönyben való közzétételrõl. Az alkotmány is kétségkívül törvény, tehát rá is vonatkoznak a rendes törvényhozási eljárás két kötelezõ mozzanata. A hatályba lépésre vonatkozó általános szabály az, hogy az alkotmánymódosítás leghamarabb a közzététel napjától, vagy a jogszabályban megjelölt, a közzététel utáni dátumtól hatályos. Ezt visszavetítve az elõbbiekre, nem világos a módosítás hatályba lépésének pillanata. A probléma megszüntetésének az érdekében a módosító törvénynek majd világosan rendelkeznie kell a saját hatályba lépésérõl. Az sem világos, hogy az elnök, az alkotmányos törvény kihirdetése elõtt élhet-e a rendes törvényhozási eljárásban elismert jogával, amely szerint egyszer visszaküldheti a törvényt a Parlamentnek, felülvizsgálás végett. Véleményem szerint nem, mert a módosítást, hogy kihirdetésre az elnök elé kerüljön, nem csak a törvényhozás fogadta el, hanem a népszavazás is megerõsítette.
Nem rendelkezik az alaptörvény arról sem, hogy mely szerv kell a népszavazást elrendelje. Ebben az esetben csakis a Parlament jöhet szóba
Visszatérve az államelnöki kihirdetésre, egy túlzó vélemény szerint az 1991-es alkotmány soha nem lépett hatályba és soha nem volt hatályos, mivel azt az államelnök nem hirdette ki. Ezt a radikális és a valós helyzetet figyelmen kívül hagyó véleményt nem fogadom el, mert az 1991-es Alkotmány 149. szakasza azt írja elõ, hogy az a népszavazással történõ jóváhagyással hatályba lép. Tehát nem volt szükséges az elnöki promulgáció, mert az alaptörvény nem kérte azt. Viszont a módosító törvényekre nem az ideiglenes rendelkezések vonatkoznak (mint a 149. szakasz), hanem az alaptörvény 146-148. szakaszai. Ezért a fent kifejtettek az érvényesek, és az alkotmánymódosítási eljárásnak is kötelezõ eleme az elnöki kihirdetés.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
TANULMÁNY