Alkotmányreform Romániában - közjog és politika

2002. március 8. Veress Emõd
letöltés

Az alkotmánymódosítási eljárás a román alkotmánytörténetben

Érdemes röviden áttekinteni a román alkotmánytörténeti elõképeket. A két világháború közötti idõszakban az 1923-as alkotmány 129-130. szakaszai szabályozták az alkotmánymódosítást. Ez szerint kezdeményezési joga volt a királynak és a parlamenti kamaráknak. A kezdeményezés után mindkét ház, külön-külön, abszolút többséggel eldöntötte, hogy szükséges-e az a alkotmánymódosítás. Pozitív döntés esetében kijelöltek egy együttes bizottságot, amelynek a feladata azoknak a szövegrészeknek a kiválasztása, amelyeket módosítani kell. A bizottság jelentését két olvasatban, 15 napon belül, beterjesztették az kamarák együttes ülése elé, amely kétharmados többséggel véglegesen megállapította, mely szakaszokat kell megváltoztatni. Ez a szavazás után a kamarák automatikusan feloszlanak, és választásokat hívnak össze. Az új törvényhozás, a királlyal egyetértésben, módosítja a megjelölt szakaszokat. A parlament akkor döntõképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van, és döntéseit kétharmados minõsített többséggel hozza. Az alkotmány megváltoztatása után a parlament rendes törvényhozásként mûködik tovább. Az 1923-as alkotmány szerint ha a törvényhozás nem tudta küldetését teljesíteni, az új törvényhozásnak ugyancsak alkotmányozó jellege lesz. Az 1923-as alkotmányt a két világháború közötti idõszakban nem módosították. 1944-ben részben ismét hatályba helyezték, és változtatásokat is hajtottak végre rajta.
II. Károly diktatúrájának az alkotmánya (1938) szerint a módosítást csak a király kezdeményezheti, a Törvényhozó Testületek elõzetes ajánlására, amelyek megjelölik a revízió alá esõ szövegrészeket. Az elõzetes ajánlást a két kamara kétharmados többsége adja meg, együttes ülésen, a Szenátus elnökének a vezetése alatt. A véleményezés eredményét a királynak a két kamara elnöke és egy Különleges bizottság hozza a király tudomására. A változtatásokat a kamarák külön-külön, kétharmados többséggel hagyják jóvá. Az 1938-as alaptörvényt nem módosították.
A kommunista diktatúra alatt, az 1948-as alkotmány szerint, a kezdeményezési jogot a kormány és a Nagy Nemzetgyûlés küldötteinek egyharmada gyakorolhatta. A módosítást a Nagy Nemzetgyûlés tagjainak kétharmada kell jóváhagyja. Az 1952-es alkotmány 105. szakasza szerint a Román Népköztársaság Alkotmányát csak törvénnyel lehet megváltoztatni. Az alkotmány módosításáról szóló törénytervezetet a Nagy Nemzetgyûlés küldötteinek a kétharmada kell elfogadja. Az 1965-ös alkotmány nem rendelkezik külön szakaszokban az alkotmány módosításáról, de a Nagy Nemzetgyûlés feladatkörébe utalja Románia Szocialista Köztársaság Alkotmányának az elfogadását és módosítását (43. szakasz 1. pont), az 56. szakasz pedig kétharmados többséget kér az alkotmány elfogadásához vagy módosításához. Az államszocialista diktatúra rendszerében az alkotmányokat gyakran módosították. Például az 1965-ös alkotmány módosításai: 1968, 1969, 1971, 1972, 1974, 1975, 1979, 1986 stb., van olyan év is, amelyben többször változtatták meg az alaptörvényt. Az 1974-es módosítással hozták létre az államfõi tisztséget Nicolae Ceauºescu számára. Ennek az új intézménynek a bevezetése a diktatúra erõsödést jelezte. Ebben az idõszakban az alaptörvények megváltoztatása túl egyszerû volt. A Román Kommunista Pártnak alárendelt Nagy Nemzetgyûlés a legtöbb esetben egyhangú "igen" szavazattal döntött bármilyen kérdésben. Az olyan garanciális jellegû szabályok, mint a népszavazással történõ jóváhagyás, teljesen hiányoztak. (A népszavazás kontrollként kevésbé hatékony, a mai parlamentáris demokráciákban is elsõsorban legitimizációs szerepe van).
Az alkotmánymódosítási eljárás Magyarországon is képezte viták tárgyát. Az 1994-1998 között zajló alkotmány-elõkészítõ munkálatok során leszögezték: "Az alkotmányozás során abból kell kiindulni, hogy az elõkészítés alatt levõ új alkotmány a jelenlegi szabályok szerint kerül megalkotásra, tehát az Országgyûlés tagjai kétharmados többségével fogadja el, majd azt népszavazásnak kell megerõsítenie. Az új alkotmány módosításához a mostanihoz képest szigorúbb feltételeket kell elõírni." "A magyar alkotmány a legkönnyebben megváltoztatható alkotmányok közé tartozik... A Javaslat e szabályokat szigorítani kívánja." Végül Magyarországon (egyelõre) nem került sor új alkotmány elfogadására.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
TANULMÁNY