TASZ-Álláspont (19.) - A büntetõ jogszabályok módosításáról

2002. november 15. Társaság a Szabadságjogokért <>
letöltés

A Btk. drog-jogi változásairól

A szigorító 1998. évi LXXXVII. törvény hatásai:
Az 1999. március 1-tõl hatályos szabályozás leszûkítette a büntetõ útról elterelhetõk körét a kábítószerfüggõ fogyasztókra, ugyanakkor a felnõtt korú alkalmi szerhasználók esetére bevezetett intézkedés - a vádemelés elhalasztása - a gyakorlatban nem terjedt el.
Azzal, hogy a módosítás során a fogyasztást önálló elkövetési magatartásként nevesítették, megteremtették annak az elvi lehetõségét, hogy büntetõeljárás induljon azok ellen, akik ártalomcsökkentõ szolgáltatás keretében pl. steril fecskendõt biztosítottak drogfüggõknek, mivel a fogyasztás bûncselekmény elkövetéséhez biztosítottak eszközt. A szigorított jogszabály nehézkes és több ponton ellentmondásos szerkezete azt eredményezte, hogy nem volt egységes a jogalkalmazás többek között a halmazati kérdések megítélésében, és ezeket az ellentmondásokat egy jogegységi eljárásban sem lehetett volna feloldani.

A hatályos szabályozás legkritikusabb pontja a fiatalkorúakat érintõ minõsített eseti kör, mégpedig azért, mert abban az esetben, ha egy felnõtt korú elkövetõ 18 éven alulinak ad át akár csak egyetlen alkalommal, akár csak egyetlen adag kábítószert, akkor a legkedvezõbb esetben is csak arra van lehetõség, hogy 3 év végrehajtandó szabadságvesztést szabjanak ki vele szemben. Ilyen eset volt B. Balázs kaposvári fiatal ügye is, aki 2001. szeptembere óta tölti 3 éves börtönbüntetését.

Észrevételek az elõterjesztéshez:

A Javaslat nem jelöli meg a fogyasztást önálló elkövetési magatartásként, a privilegizált kör továbbra is a csekély mennyiséghez kapcsolódik. A korábbi, a fogyasztásra megszerzett kábítószer mennyiségeket összegzõ gyakorlat - melyet az LB 1998/5. sz. jogegységi döntése is alátámasztott - visszatérésének problematikáját a tervezett Btk. 286/A.§ megfelelõen rendezi.
A Javaslat elõkészítése során a véleményezésre megküldött tervezetbe bekerült, hogy a csekély mennyiségû droggal vétséget elkövetõk büntetési tételeinél a szabadságvesztésen kívül vagylagosan a közérdekû munka és a pénzbüntetés lehetõsége is rendelkezésre álljon. A kormány által elfogadott Javaslat azonban már nem tartalmazza e szankciókat, kizárólag a szabadságvesztés büntetést. A TASZ álláspontja szerint fontos lenne, hogy e büntetési nemek az 1999-et megelõzõ megoldáshoz hasonlóan visszakerüljenek a törvénybe. Így azoknak az esetében, akik bár csak vétséget követtek el, de nem kívánják, vagy nem tudják az elterelést igénybe venni, a bíróságnak nem kellene feltétlenül szabadságvesztésben gondolkodnia, a pénzbüntetés és a közérdekû munka lehetõsége révén érvényesülhetne a fokozatosság elve a büntetés kiszabásakor.

A hatályos jogszabály a kábítószerfüggõ elkövetõ esetében a drog saját használatra történõ birtoklásához, tartásához nem kapcsol mennyiségi megszorításokat ill. súlyosabban minõsülõ esetet, abból a megfontolásból, hogy amennyiben a drogfüggõ magánál tartott napi adagja meghaladná a Btké-ben meghatározott csekély mennyiség felsõ határát, ne essen el az elterelés lehetõségétõl. A Javaslat szerint a kábítószerfüggõnél a csekély és alapeseti mennyiségre elkövetés esetén érvényesülhet a büntethetõséget megszüntetõ ok (283.§ e) pont).

A "kábítószerfüggõ személy felhasználásával" minõsített eseti tényállási elem nyilván azt célozza, hogy az a kereskedõ, aki a drogbeteget annak kiszolgáltatott helyzetét felhasználva vonja be a kábítószer terjesztésébe, raktározásába vagy szállításába, súlyosabb joghátránnyal számoljon, ezzel visszatartva a kereskedõket attól, hogy kihasználják a nekik esetleg eladósodott vevõket. Aggályos azonban, hogy ezt a minõsített esetet kellene alkalmazni akkor is, ha egy nem kábítószerfüggõ személy egy általa tudottan drogfüggõ személytõl vesz meg akár csak saját fogyasztás céljára alapeseti mennyiségû kábítószert, illetve akkor is, ha valaki drogos barátját kéri meg, hogy termesszenek együtt kendert, és az ültetvényen a növényi egyedek száma meghaladja az öt tövet, ezért e törvényhelynél feltétlenül pontosabb megfogalmazásra van szükség.

A terjesztõi típusú magatartásoknál a minõsített eseteknél már nem szerepel az üzletszerû elkövetés, amivel egyetértünk, hiszen a kereskedik és forgalomba hoz elkövetési magatartások ezt a tevékenységet lefedik. Az indkolásban is szerepel, hogy a javaslat elhagyja ezeknél a magatartásoknál az üzletszerûséget. Ugyanakkor a normaszöveg a kábítószerfüggõ elkövetõnél továbbra is tartalmazza a terjesztõi típusú magatartásokra vonatkozóan az üzletszerûséget, mint minõsítõ körülményt (282/C.§ (3) bekezdés II. fordulata), és súlyosabban rendeli büntetni, mint a kereskedést és forgalomba hozatalt.

A Javaslat nem kívánja módosítani a Btké-nek a csekély és jelentõs mennyiségre vonatkozó meghatározását. A szigorítás óta eltelt idõszak azt igazolta, hogy az amfetamin esetében a 0,5 gr, mint a csekély mennyiség felsõ határa, rendkívül alacsony érték, s emiatt a kisebb terjesztõk is gyakran a legsúlyosabban büntetett kategóriába kerülnek. Az amfetaminnál is gyorsan kialakul a tolerancia, viszont addiktív potenciálja nem olyan mértékû, mint a heroiné vagy a kokainé. Így meg kellene fontolni, hogy az amfetamin esetében az MDA, MDMA (extasy) hatóanyaghoz hasonlóan 1 gr-ra módosítsák a csekély mennyiség felsõ határát.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS
EGYÉB PUBLIKÁCIÓ
TASZ