A prefektusi tisztség az önkormányzati rendszerben és az alkotmánybírósági gyakorlatban (Románia esete)

2003. január 7. Veress Emõd

4. A prefektus által gyakorolt törvényességi ellenõrzés határideje az alkotmánybírósági gyakorlatban

Egy másik alkotmányossági probléma a prefektus által gyakorolt törvényességi ellenõrzéshez kapcsolódik. Az alkotmány szerint "a prefektus megtámadhatja a közigazgatási bírói hatóság elõtt a megyei és a helyi tanács vagy a polgármester egy aktusát, abban az esetben, ha az aktust törvénytelennek véli."

Az 1991. évi 69-es számú és a 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvények is határidõhöz kötötték a prefektus által gyakorolt törvényességi ellenõrzési jogot. Az 1991. évi 69-es számú törvény így rendelkezett: "a prefektus nyilatkozik az aktus törvényességérõl, az aktus közlésétõl számított 15 napon belül".17 Az aktust az elfogadásától számított 10 napon belül kellett a prefektussal közölni. Az Alkotmánybíróság kezdet álláspontja szerint a helyi és a megyei tanács, valamint a polgármester és a megyei tanács elnöke kötelesek közölni bármely elfogadott aktust a prefektussal, viszont a prefektust nem kötheti a 15 napos vagy bármely más határidõ. Az Alkotmánybíróság szerint "egy jogállamban elképzelhetetlen, hogy egy helyi hatóság törvénytelen aktusát ne támadhatná meg az igazságszolgáltatás elõtt a prefektus, mint a Kormány képviselõje, figyelembe véve a Kormány alapvetõ küldetését, a törvények végrehajtását."18 vagyis a törvényes határidõ megállapítása sérti az Alkotmányt, amely nem köti idõbeli feltételhez a prefektus keresetének benyújtását. A 2001. évi 215-ös számú törvény viszont ismét tartalmaz egy 30 napos határidõt, amelyen belül a prefektusnak be kell nyújtania a keresetet. Ha ezen alkotmánybírósági gyakorlat alapján közelítjük meg a kérdést, akkor ez a határidõ is alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság azonban 1999-ben megváltoztatta az álláspontját. 19 1999 óta az Alkotmánybíróság úgy érvel, hogy a jogvesztõ határidõ alkotmányos, mert az alaptörvény szerint a prefektus hatáskörét a törvény szerint határozzák meg, és ezért lehetséges határidõhöz kötni a törvényességi ellenõrzési jogot.

Vagyis az Alkotmánybíróság szerint a 30 napos határidõ jogvesztõ jellegû, és a prefektus ezen határidõ elteltével nem gyakorolhatja a törvényességi ellenõrzést. Erre csak a jogaikban sértett állampolgároknak van lehetõségük, az 1990. évi 29-es számú, a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény feltételei között. A jogvesztõ 30 napos határidõ korlátozza a prefektus hatalmát, és ezért összhangban van a helyi autonómiával.

5. A prefektus és a polgármesterek felfüggesztésének gyakorlata

A rendszerváltás utáni romániai helyi közigazgatás "betegségének" egyik legfontosabb tünete volt az, hogy a prefektusok polgármesterek sorait függesztették fel, túlnyomórészt politikai indokok alapján, megsértve a helyi autonómia elvét, az ártatlanság vélelmét és a jogállami értékeket20 (Románia akkor még nem ratifikálta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját21). A felfüggesztések jogi alapját adó törvényszöveg viszonylag késõn került az Alkotmánybíróság elé, utólagos normakontroll során. A kérdés alkotmányosságáról az Alkotmánybíróságnak, formai okok végett, egyáltalán nem kellett nyilatkoznia.

A felfüggesztések alapjául az 1991. évi 69-es számú törvény 46. szakasza szolgált: "A polgármesterek, tisztségük gyakorlásában, a törvény oltalmát élvezik. A prefektus egy jogi kivizsgálás idejére elrendelheti a polgármester tisztségbõl való felfüggesztését. Ezen intézkedés ellen a polgármester az igazságszolgáltatáshoz fordulhat, a közigazgatási bíráskodásról szóló törvény feltételei szerint." A törvényt az 1996-os módosítás során megváltoztatták, ezért az Alkotmánybíróság úgy találta, hogy az alkotmányossági kifogás tárgyát vesztette, és mint ilyent utasította vissza.22 Az 1996-os szöveg szerint a felfüggesztést a bíróságnak vagy az ügyészségnek indoklással együtt kell kérnie, abban az esetben, ha a polgármestert bûncselekmény szándékos elkövetéséért bíróság elé állították, vagy az ellene indított bûnvádi eljárás során elõzetes letartóztatásba helyezték.23 Így a törvény gyakorlatilag megszûntette a prefektus "teljhatalmát", és a felfüggesztést törvényes feltételekhez kötötte. A 2001. évi 215-ös számú törvény ugyanezen a vonalon haladt tovább. A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a polgármester mandátuma automatikusan felfüggesztõdik, ha a polgármestert elõzetes letartóztatásba helyezték, a prefektus (rendelettel) csak tudomásul veszi a mandátum ex lege bekövetkezõ felfüggesztését. Ha a tisztségébõl felmentett polgármestert ártatlannak találták, akkor az kártérítésre jogosult.24 A végleges bírósági döntéssel szabadságvesztéses büntetésre ítélt polgármester mandátuma automatikusan megszûnik.25 Az így kialakított felelõsségi rendszer összhangban van az alkotmányos elvekkel.

  • kapcsolódó anyagok
ALKOTMÁNYJOG
KÖZIGAZGATÁS
ÖNKORMÁNYZATOK
TANULMÁNY