Drogfogyasztás Magyarországon és Erdélyben

2003. március 13. Gál Csilla Emese

Míg Magyarországon az elsõ kábítószer-ellenes bizottság már 1991-ben megalakult , addig Romániában erre a lépésre pont tíz évvel késõbb, 2001-ben került sor. A romániai Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság feladatkörében is szerepel a nemzeti drogstratégia kidolgozása és a végrehajtás ellenõrzése, de bár a stratégia anyag készülõben van, végleges formáját még nem érte el.

Éppen ezért a kábítószer-ellenes nemzeti stratégiák összehasonlítása nem lehetséges. A román Kábítószerügyi Tárcaközi Bizottság (KTB) és a magyar Kábítószerügyi Koordinációs Bizottság (KKB) összehasonlítása azonban érdekes aspektusokra mutathat rá.

1. A KTB-ben csupán öt minisztérium képviselteti magát, éspedig a Belügyminisztérium, Egészségügyi- és Családminisztérium, Oktatási- és Kutatási Minisztérium, Ifjúsági- és Sportminisztérium és Közigazgatási Mimisztérium. Ezzel szemben Magyarországon a KKB tevékenységében a fenti minisztériumokon kívûl az alábbi központi közigazgatási szervek képviselõi vesznek részt: Gazdasági Minisztérium, Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külügyminisztérium, Pénzügyminisztérium, Polgári Nemzetbiztonsági Szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter Hivatala, Szociális és Családügyi Minisztérium valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.

Ez a képviseltetési arány akár arra is enged következtetni, amit már említettem: Romániában a kábítószer-kérdés komplex voltát még nem tudatosították. Ez annál inkább így van, mivel elképzelhetetlen, hogy olyan bizottságban, amelynek egyik legfontosabb feladata a nemzeti drogstratégia kidolgozása, az Igazságügyi Minisztérium ne legyen képviselve. Sõt a magyar KKB tevékemységében a Miniszterelnöki Hivatal, az Országos és Rendõr-fõkapitányság és a Vám-és Pénzügyõrség Országos Parancsnoksága is szerepet kap és a Legfelsõbb Bíróság és a Legfõbb Ügyészség is felkérhetõ a munkában való résztvételre. Az említett intézmények egyikének sem juttat szerepet a romániai bizottság szabályzata, pedig nagyon fontos lenne.

2. Egy másik összehasonlítási szempont a bizottságok feladatköre. A két szabályzatban felsorolt feladatok közül a következõek találhatók meg mindkettõben: a nemzeti drogstratégia kidolgozása, közigazgatási intézkedések összehangolása, a prevenciós és felvilágosító programok kezdeményezése és összehangolása valamint a különbözõ nemzetközi szervezetekkel való együttmûködés.

A KTB második legfontosabb feladata, a nemzeti drogstratégia kidolgozása után, a megyék, Bukarestben pedig a kerületek szintjén mûködõ drogellenes központok létrehozása.

Ezen központok munkájában rendõrségi, közegészségügyi, nevelõintézeti és gyerekvédelmi intézetek szakemberei vesznek részt valamint a civil szervezetek és tevékenységük a következõkben nyilvánul meg: a drogmegelõzés helyi szinten történõ koordinálása, helyi programok kidolgozása, egyéni és csoportterápiában való segítségnyújtás, drogkérdést felvetõ nyilvános találkozások szervezése, tömegtájékoztatási szervekkel, egyházzal és civil szervezetekkel való kapcsolat-tartás, saját adatnyilvántartás készítése.

Ez utóbbi célkitûzés szerepel a KTB saját feladatkörében is, de ezen feladat ellátásának sem sikerült megfelelni, hisz jelenleg Romániában semmilyen adatbázis nincs a kábítószer-fogyasztás jelenségére vonatkozóan.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
BŰNÜLDÖZÉS
DROGPOLITIKA
OTDK DOLGOZAT