Közbeszerzésről érthetően - fókuszban az elektronikus közbeszerzés | Budapest, 2019. április 4. csütörtök | Regisztráljon most!

Egy vállalkozás az elektronikus térben

2003. március 25. Dr. Szabó Péter

III. Fogyasztóvádelem az ÁSZF-en kívül

A Távollévõk között kötött szerzõdésekrõl szóló rendelet
A kormány a fogyasztóvédelmi törvény (1997/CLV.tv) alapján a 17/1999. számú rendeletében foglalkozott a kérdéssel.

1. A rendelet hatálya arra a szerzõdésre terjed ki, amelyet gazdálkodó szervezet, vagy magyarországi fióktelep útján külföldi székhelyû vállalkozás, és a fogyasztó köt egymással.
Ilyenkor tehát szerzõdés jön létre olyanok között, akik személyesen nem érintkeztek.
A rendelet nem terjed ki a pénzügyi szolgáltatásra és biztosításra, automatából történõ értékesítésre, távbeszélõ szolgáltatást nyújtó szervezettel kötött szerzõdésre, az építési szerzõdésre, az ingatlanra vonatkozó szerzõdések - kivéve a bérleti szerzõdést -, az árverésre kötött szerzõdésre.
A rendelet viszonylagos kivételt is tartalmaz a mindennapi fogyasztásra szolgáló áruk rendszeres házhoz szállítására vonatkozó szerzõdés tekintetében.

2. A fogyasztó felé fennálló tájékoztatási kötelezettségrõl az elektronikus kereskedelmet szabályozó törvény is rendelkezik, melyszerint a szolgáltató tájékoztatási kötelezettsége kiterjed:
2.1. a szolgáltatóról történõ adatok közlésére
2.2. áru forgalmazásának fogyasztóvédelmi feltételeire
2.3. az áruról történõ tájékoztatásra a fogyasztóvédelem szabályai szerint
2.4. a teljesítés feltételeirõl szóló tájékoztatásra

2.1. Adatok a szolgáltatóról
A szolgáltató a törvény értelmében köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan könnyen hozzáférhetõ módon közzétenni legalább az alábbi adatokat:

  • szolgáltató nevét, illetve képviselõjének nevét,
  • szolgáltató lakcímét, székhelyét, telephelyét,
  • szolgáltató elérhetõségeit,
  • a szolgáltatót nyilvántartásba vevõ hatóság megnevezését, és nyilvántartásba vételi számát, amennyiben a tevékenység engedélyköteles, ezt a tényt és a hatóság engedélyének számát,
  • amennyiben a tevékenységére szakmai vagy etikai elõírások irányadóak, az elérhetõséget meg kell jelölni,
  • a szolgáltató adószámát,
  • kamarai tagság esetén a kamara megnevezése,
  • amennyiben szolgáltató vagy tagja, vagy vezetõje tudományos fokozattal rendelkezik, akkor ennek tényét és megszerzésének helyét,
  • amennyiben minõsítést vagy akkreditálást törvény írja elõ, akkor az errõl szóló okirat adatait és elérhetõségét, a fogyasztóvédelemrõl szóló törvény 8. §-ának megfelelõ tájékoztatást.

A távollevõk közt létrejövõ szerzõdéseket szabályozó kormányrendelet további adatok közlését írja elõ:

  • az ellenszolgáltatás, járulékos költségek, szállítási költség, a távközlési eszköz használati díja tekintetében
  • elállás jogáról történõ tájékoztatást (a távollevõk közt létrejött szerzõdéseket szabályozó Kormány rendelet értelmében a vevõ az áru átvételétõl számított 8 napon belül indoklás nélkül elállhat) Ha a gazdálkodó szervezet tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a vevõt az elállási jog 3 hónapig megilleti.
  • ajánlati kötöttség idejét
  • szervezeti egység címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti
  • szavatosság és jótállás feltételeit
  • az eladó köteles a fogyasztót a szerzõdés megkötése elõtt kellõ idõben, de legkésõbb a szerzõdés megkötéséig a fentiek tekintetében írásbeli tájékoztatóban megerõsíteni. Ennek a tájékoztatónak további elemei
  • az elállási jog gyakorlásának feltételei, illetve azt az esetet, amikor a fogyasztót elállási jog nem illeti meg
  • a tájékoztatónak tartalmaznia kell azon szervezeti egység címét, ahol a fogyasztó kifogásait érvényesítheti
  • továbbá tartalmaznia kell a szavatosság és a jótállás feltételeit,
  • végül a szerzõdés megszüntetésének lehetõségét, ha az határozatlan idõre szól, vagy az egy évet meghaladja.

2.2. Áru és fogyasztóvédelem
A fogyasztóvédelmi rendelkezések értelmében az áru csak akkor hozható forgalomba, ha a rajta elválaszthatatlanul elhelyezett címkén az alábbiak szerepelnek:
Az áru megnevezése, a gyártó neve, címe, az áru származási helye, méret és nettó mennyiség, összetevõk, mûszaki jellemzõk, lejárati idõ, minõségi osztály és megfelelõségi jel.

2.3. Áru és tájékoztatás
A fogyasztót tájékoztatni kell a rendeltetésszerû használatról, mely általában használati és kezelési útmutató melléklését jelenti. A tájékoztatást magyar nyelven és közérthetõen kell megfogalmazni. Ahol jogszabály elõírja, az áru csak minõségi tanúsítvánnyal együtt hozható forgalomba. Az eladási árat magyar nyelven és jól olvashatóan kell feltüntetni. A jelzések feltüntetéséért - az ár feltüntetését kivéve - a gyártó felelõs. A szolgáltatás ellenértékéhez kötést és az ellenérték mértékét, valamint a teljesítés módját a szolgáltató köteles elektronikus úton közvetlenül és folyamatosan hozzáférhetõvé tenni és ennek tartalmának egyértelmûnek és közérthetõnek kell lennie. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az ellenértékben benne foglaltatik-e a közterhek, illetve az igénybe vevõhöz történõ eljutás minden egyéb költsége.

2.4. Teljesítés és tájékoztatás
Visszatérve az elektronikus kereskedelmet közvetlenül szabályozó törvényhez a szerzõdéskötés során az alábbi tájékoztatási kötelezettség áll fenn.

  • szolgáltató köteles a megfelelõ technikai háttérrõl általános tájékoztatást adni az alkalmazott információs rendszerek biztonsági foka és az általa megteendõ óvintézkedések tekintetében.
  • Az elektronikus úton történõ szerzõdéskötésre vonatkozó ajánlat elküldését megelõzõen a szolgáltató köteles a vonatkozó általános szerzõdési feltételeket oly módon hozzáférhetõvé tenni, amely lehetõvé teszi az igénybe vevõ számára, hogy tárolja és elõhívja azokat.
  • A szolgáltató az igénybe vevõ ajánlatának elküldését megelõzõen egyértelmûen köteles tájékoztatni az igénybe vevõt azokról a technikai lépésekrõl, amelyet a szerzõdés megkötéséhez meg kell tenni,
  • arról, hogy a szerzõdés írásba foglalt szerzõdésnek minõsül-e, iktatják-e és mint ilyen hozzáférhetõ lesz-e,
  • az adatátviteli hibáknak azonosításához és kijavításához szükséges eszközökrõl,
  • a szerzõdés nyelvérõl,
  • arról a szolgáltatási tevékenységrõl vonatkozó magatartási kódexrõl, amelynek aláveti magát, amennyiben van ilyen.

A tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatban fentebb írtak alapján láthatjuk, hogy a 2001. évi CVIII. tv. fentebb részletezett elõírásaihoz képest ezen kormányrendelet többlet-elemeket tartalmaz, így azt a törvényt és annak fogyasztóvédelemrõl szóló különleges rendelkezéseit a fogyasztóvédelmi rendelkezések egyéb szabályaival közösen kell alkalmazni. Véleményem szerint ajánlatos lett volna a törvényben (ha nem is egy egységes szerkezeti törvényt alkotni) utaló szabályokat beépíteni a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében, illetve a fogyasztóvédelmi elõírások hatékonyabb érvényesülése végett. Az Internetes szolgáltatók valószínûsíthetõ, hogy csak a törvény rendelkezéseit fogják figyelembe venni, és figyelmüket elkerülheti a fogyasztóvédelmi törvény és annak felhatalmazása alapján kiadott egyéb és jelen kormányrendeletek tartalma.

3. Elállás
Igen fontos rendelkezés, hogy jelen rendelet szerint a fogyasztó a szerzõdéstõl 8 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat. A határidõt attól a naptól kezdve kell számítani, amikor az árut átvette. Szolgáltatás esetében pedig attól a naptól, amikor a szerzõdést megkötötte.
Ha a gazdálkodó szervezet tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, a fogyasztó elállási jogát az átvétel napjától három hónapon belül gyakorolhatja.
Ha az eladó mulasztását írásbeli tájékoztató küldésével orvosolja, ennek kézhezvételétõl számított 8 nap a jogérvényesítési határidõ.

Az elállás következtében az eladó a már kifizetett összeget 30 napon belül visszatéríti. A fogyasztó viseli az áru visszaszolgáltatásával felmerült költségeket. A fogyasztót egyéb költség ugyan nem terheli, de felelõs az áru nem rendeltetésszerû használatából eredõ kárért.

A vevõ nem gyakorolhatja fenti elállási jogát

  • szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerzõdés esetében, ha a 8 napos határidõ elõtt a szervezet a teljesítést a fogyasztó beleegyezésével megkezdte.
  • olyan áru értékesítése, illetve szolgáltatásnyújtása esetén, amelynek ára, illetve díja a pénzpiac ingadozásától függ és arra gazdálkodó szervezetnek nincs behatása
  • olyan áru esetén, amely a fogyasztó személyéhez kötött, vagy amelyet a fogyasztó utasítása szerint készítettek
  • hang, képfelvétel, számítógépes szoftver példányára vonatkozó szerzõdés esetében, ha a csomagolást a fogyasztó felbontotta
  • hírlap, folyóirat és idõszaki lap terjesztése esetén
  • szerencsejáték szerzõdés esetén.

Amennyiben az áru árát a gazdálkodó szervezet által nyújtott kölcsön részben vagy egészben fedezi, a fogyasztó elállása a kölcsönszerzõdést is felbontja. Az eladó a kölcsönszerzõdés megkötésébõl eredõ kárát abban az esetben követelheti, ha a kölcsönszerzõdésben a kár elemeinek és összegszerûségének meghatározását kifejezetten kikötötte és eleget tett tájékoztatási kötelezettségének. Ugyanez a szabály érvényesül akkor, ha harmadik személy által nyújtott fogyasztási kölcsönrõl van szó és a kölcsönszerzõdés a pénzintézet és a gazdálkodó szervezet elõzetes megállapodásán alapul.

Ha a felek között más megállapodás nem volt, az eladó a vevõtõl kapott felszólítás kézhezvételétõl számított 30 napon belül köteles a teljesítésre. Ha erre azért nem képes, mert az áru nem áll rendelkezésre, errõl a vevõt tájékoztatnia kell és a már kifizetett pénzösszeget vissza kell fizetnie. Ha az eladó a Ptk szerinti helyettesítõ áruval teljesített, az elállási jog folytán felmerült költsége õt terheli.

A gazdálkodó szervezet nem követelhet a fogyasztótól ellenszolgáltatást, ha olyan árut értékesít, illetve olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó korábban nem rendelt meg. Ez esetben a fogyasztó hallgatólagos elfogadását nem lehet vélelmezni. A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges a szerzõdéskötés céljából automata hívókészülék vagy távmásoló használatához. Egyéb eszköz használatának tilalma akkor áll fent, ha a fogyasztó kifejezetten tiltakozik.
A gazdálkodó szervezetet terheli annak bizonyítása, hogy tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, a határidõket megtartotta, és a fenti technikai eszközökre vonatkozó rendelkezéseket betartotta.

IV. Záró gondolatok

A hazai e-boltok száma dinamikusan növekszik, de azt nehéz megmondani, hogy pontosan hány áruház van a piacon. Sokak szerint már az e-mail alapú megrendelés is ilyennek számít, mások viszont csak az adatbázis alapú bevásárlókosaras rendszert tekintik ilyennek. Ez utóbbiból 150 lehet a piacon. Ezen áruházak közül sokan felelõtlenül ígérgetnek és teljesíteni nem tudnak, felbecsülhetetlen károkat okozva az internetes kereskedelem fejlõdésében. A komoly cégek száma 30 körül van.

Becslések szerint az e-boltok forgalma 120-150 millió forint körül alakul, ezért megállapíthatjuk, hogy hazánkban a 0,001% alatti piaci részesedésre tekintettel az elektronikus boltok kereskedelme még gyermekcipõben jár2. (Összehasonlítás képpen Európában on-line bonyolódik a kereskedelem 2%-a, sõt egyes árucsoportoknál ez eléri (pl. könyvek) a 10%-ot is).
Magyarországon a legnagyobb problémát az jelenti, hogy hiányzik a bizalom ezen kereskedési forma iránt. Ezt mutatja az is, hogy a vásárlások nagy része utánvétellel történik. Ezen problémákat a cég régi hírneve és a régi vevõkör részben orvosolhatja és a chip-kártya, hitelkeret és utánvétel megfelelõ kombinálásával megfelelõ rendszer alakítható ki.
A megfelelõ szállítási feltételek hiánya további bizonytalansági tényezõ. Az Amazon. Com például több millió dollárt költ az áruk kiszállítására.

További speciális hazai nehézség a magyar lakosság konzervatív vásárlási szokása, számunkra fontos az áru megvizsgálása, a közvetlen kapcsolatba kerülés a megvenni szándékolt árúval. Esetünkben a cég termékei régóta ismertek és a katalógusból könnyen azonosíthatók, valamint a telefonon megrendelt csomagok küldését is régóta végezte a cég.

Fentiek alapján igen fontos, hogy egy komoly e-bolt megfelelõ telefonos ügyfélszolgálattal is rendelkezzen a megfelelõ információ azonnali megadása céljából, mely egyébként a fokozott fogyasztóvédelmi igényeket is kielégíti.
Nagy segítség lenne az áruhitel-igénylés internetes változatának kidolgozása, mely megkönnyítené az eladásokat.

Igazán a mai helyzetben a B2B területen lévõ szolgáltatók, így a mi ügyfelünk is nagy fejlõdést remélhetnek költségeik csökkentése terén, ugyanis egy komplex, Interneten alapuló a raktározásra, gyártásra, szállításra kiterjedõ rendszer jóval költséghatékonyabb a mainál. Nagy elõnyt jelent az elektronikus aukciók térhódítása és az, hogy a partnerek on-line kapcsolatban állnak, így azonnal reagálhatnak egymás ajánlataira. A kereskedelmi lánc lerövidülésével a kevesebb kereskedõnek kell hasznát rátennie a termékre, valamint az áruk gyorsabb forgásának következtében az esetlegesen kisebb haszonkulcsú termékek is több hasznot hajtanak egységnyi összegû befektetésre vetítve. Nem meglepõ, ha a B2B boltok majd 70 milliárd forgalmat bonyolítottak 2001-ben, vagyis jóval népszerûbbek, mint a kiskereskedelmi boltok.

  • kapcsolódó anyagok
INTERNET
INTERNET-JOG
E-KERESKEDELEM
ELEKTRONIKUS ALÁÍRÁS
INFORMATIKA
TANULMÁNY