A homoszexualitás társadalmi megítélése a büntetõjog, illetve a 37/2002 (IX.4.) AB határozat tükrében

2003. július 10. Weimann Krisztina
letöltés

V. A 37/2002. (IX. 4.) alkotmánybírósági határozat értékelése

1. Az indítványok
Annak érdekében, hogy jól látható legyen az egyes alkotmánybírósági beadványok érvrendszere, az alábbiakban idõrendben gyûjtöm össze a határozat meghozatalát megelõzõ indítványokat a 199. §-ra koncentrálva.
Elsõ alkalommal 1993-ban a Budapesti Lambda csoport kezdeményezte a jogszabály alkotmányossági felülvizsgálatát. (ILGA -Europe, 2000. 100. o.) A dokumentumot Dr. Morvai Krisztina az ELTE Büntetõjogi Tanszékének adjunktusa fogalmazta meg. Eszerint a rendelkezés nemcsak az állampolgároknak a nemi szabadságban megnyilvánuló személyi szabadsághoz, illetve a magántitokhoz való alkotmányos jogát sérti, hanem az "egységes és mindenkire kötelezõ nemi erkölcs fenntartását és konzerválását tekinti céljának oly módon, hogy szexuális preferenciákat fogalmaz meg". Egyfelõl azzal, hogy a heteroszexuális nemi kapcsolat terén a 14 éven felülieket felnõttnek és elég érettnek nyilvánítja ahhoz, hogy az ennek során a fiatalt érõ esetleges traumák terén - amely szintén negatív hatással lehet pszichoszexuális fejlõdésére - nem tartja szükségesnek a büntetõjogi védelmet; és ezt az elismert jogot a nemi életre vonja vissza arra az esetre, ha valaki vele azonos nemû személlyel ( a sértett esetén 18 éven felülivel, az elkövetõnél 14 és 18 év közöttivel) akar nemi életet élni. A látszat ellenére nemcsak a nagykorúakat érinti ez, mert nem tekinthetõ szabadnak az a fiatalkorú sem, aki abban a tudatban van, hogy partnerét a vele való kapcsolat miatt bármikor megbüntethetik.
Másfelõl a választható szexuális preferenciák közül egyedül a homoszexualitást emeli ki és rendeli büntetni, hiszen nem így jár el a magánélet szférájába tartozónak tekintett egyéb szexuális magatartásokkal kapcsolatban, mint például a házasságtörés, heteroszexuálisok orális vagy anális közösülése, vagy a történelem során szinte végig büntetett állatokkal való fajtalankodás. Egy plurális értékrenden nyugvó demokráciában, ahol az erkölcsök sokfélék lehetnek az ilyen különbségtétel megengedhetetlen. A társadalomban sokakból felháborodást válthat ki a sokféle örömszerzési mód közül az általuk "abnormálisnak" tekintett egyes szexuális magatartás. Ám ha erkölcsi megítélésük különbözhet is, a jog egységesen "normálisként" kezeli õket a homoszexualitás kivételével.
1996-ban Juhász Géza, aki azóta a Habeas Corpus Munkacsoport tagja, fordult kérelemmel a taláros testülethez. (ILGA-Europe, 2000. 109. o.) Ebben felveti, hogy a Btk. 209. szakasza - mely alapján a természet elleni erõszakos fajtalanság, valamint a 199.§ is sok más súlyos nemi bûncselekményhez hasonlóan nem magánindítványra büntetendõ - diszkriminatív, ellentétes az emberi méltóság alapjogával. Emellett természetesen a 199. § ellen is tiltakozott, melynek érvei lényegében nem különböznek a fentiektõl. Azt azonban, hogy problémaként veti fel az ügy kapcsán, hogy igen kis korkülönbségû résztvevõk szexuális kapcsolatát is kriminalizálja a törvény - példaként említi, amikor egy egy nappal múlt 18 éves és egy egy nap híján 18 éves szexuális kapcsolatában az "idõsebbet" bünteti -, nem tartom igazán nyomós érvnek. A jogszabályok más jogágakban is kénytelenek néha számszerû határokat húzni, ami szükségszerûen maga után vonja azt, hogy az e határokhoz közeli, de azokon mégis kívül rekedõ esetek helyzete méltánytalannak tûnik.
Juhász Géza ezeken túlmenõen a "fajtalanság" és a "természet elleni fajtalanság" kifejezéseket is alkotmányellenesnek találta. Kiindulópontul õ is bírálja, hogy a nemi bûncselekmények védett jogtárgyaként említett "nemi erkölcs" tulajdonképpen azt az üzenetet hordozza, hogy a lehetséges szexuális viselkedéskultúrák közötti választásban kíván eligazítani. Ebbõl következõen, mivel a törvény a hagyományos közösülésen kívül minden más szexuális érintkezést "fajtalanságnak" nevez, ezzel közvetetten állást foglal ezek ellen. Véleménye szerint "az emberi faj az a faj, ahol a szexnek leginkább önálló a funkciója, s elválik a reprodukciótól. A kifejezés tehát egyáltalán nem találó: a "fajtalanság" az emberi faj sajátja". A "természet elleni" fordulathoz köthetõ legnépszerûbb indok az, hogy az ilyen kapcsolatból nem születhet gyermek, ezért természetellenes, míg a heteroszexuálisok esetében nagyobb esély van. "Ennyi erõvel persze természetellenes lehet egy 20 éves férfi és egy 50 éves nõ erotikus kapcsolata is." (ILGA-Europe, 2000. 110.o.) Megjegyzem ezzel kapcsolatban is él a társadalomban tabu, igaz, ezt a jog nem értékeli.
A következõ állomás az volt, hogy a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság felfüggesztette a többek közt természet elleni fajtalanság bûntette miatt folyamatban lévõ eljárást, és a 199. § alkotmányellenességének utólagos vizsgálatát kezdeményezte. Ebben az esetben már az elõterjesztõ személye is információ értékû lehet, hiszen egy bíróságot igazán nem lehet egyoldalú elfogultsággal vádolni; igaz, hogy jogilag a kérelmezõ személyének természetesen nincs jelentõsége az Alkotmánybíróság elõtt. Az indítvány indokaként utal a nemzetközi gyakorlatra, az emberi jogokra, valamint a meghatározott korhatár önkényességére, ezért alkotmányellenességére. Ezt egy rövid, a homoszexualitás büntetõjogi szabályozását felvázoló történeti áttekintéssel támasztja alá: az 1961-es Btk.-ban még 20 év volt a beleegyezési korhatár, amelyet a jelenlegi jogszabály leszállított 18-ra, ami viszont éppoly kevéssé indokolt, mint az eredeti volt, mégpedig azért, mert az ilyen vonzalom kialakulásának oka még nem tisztázott, így az sem állapítható meg, hogy egy fiatalkorú nemi fejlõdését hátrányosabban érinti egy nagykorú azonos nemûvel folytatott szexuális viszony, mint ugyanez heteroszexuális kapcsolatban.
A bíróság kezdeményezte annak vizsgálatát is, hogy a Btk. 200. §-ának (a természet elleni erõszakos fajtalanságról) önálló törvényi tényállásként való meghatározása az Alkotmány 70/A. § figyelembevételével alkotmányosan indokolt-e.

  • kapcsolódó anyagok
BÜNTETŐJOG
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
ALAPJOGOK
KISEBBSÉGI JOGOK
SZAKDOLGOZAT