1 A címért dr. Fülöp Sándornak tartozom köszönettel.

2 A cikket tudatosan vitaindítónak szánom és várom a támogató és ellenzõ véleményeket.

4 Látszatmegoldás lenne csak, ha meghagynánk a hulladék jogszabályi definícióját, de egy adott dolog kezelését nem attól tennénk függõvé, hogy milyen kategóriába sorolható, hanem hogy milyen jellemzõi vannak. Ebben az esetben pont azért vesztené értelmét a hulladékfogalom jogi definíciója, mert többé már nem kötõdne hozzá jogkövetkezmény; egy valós dolog par excellence meghatározásává válna, jogilag releváns tartalom nélkül.

5 Igazságtalanság lenne nem megemlékezni arról, hogy a Ktv. tesz efelé a szemlélet felé egy lépést, amikor kimondja a 30.§ (3) bekezdésében: „A hulladékok kezelésére (ártalmatlanítására, hasznosítására) vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a különbözõ tisztítási, bontási mûveletek során leválasztott, illetõleg elkülönülõ anyagok, a hulladékká vált szennyezett föld, továbbá a bontásra kerülõ vagy bontott termékek esetében is.” Itt már az anyagi minõség határozza meg a kezelés mikéntjét, és nem azt mondja ki a törvény, hogy ezek hulladékok, csupán azt, hogy úgy kell velük bánni, mint a hulladékokkal. Csakhogy ez az indokolatlan ragaszkodás a hulladék fogalmának jogi definíciójához lerontja ennek a lépésnek a jelentõségét is.

6 Hgt. 2. sz. melléklet és 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet 4-4/B.' és 1. sz. melléklet