1. Az Alkotmánybíróságot az 1991-es román alkotmány hozta létre, és 1992-ben alakult meg. A romániai alkotmánybíráskodásról magyar nyelven lásd: Veress Emõd - A román Alkotmánybíróság hatásköre, Magyar Kisebbség; 2000/3; Veress Emõd - A román Alkotmánybíróság szervezete és hatásköre, Jura, VII. évf. 2. szám. Román nyelven a legjobb összefoglaló: Ion Deleanu - Justitita constitutionala, Lumina Lex, Bukarest, 1995.

2. Ha nem tekintjük alkotmánybíráskodásnak az alkotmányossági kontroll korábbi formáit.

3. A helyi autonómia erõsödésén a 69-es helyi közigazgatási törvényben már biztosított önkormányzati jogosítványok hatékonyságának növelését, a helyi autonómia térnyerésén az önkormányzatiság új területekre való bevezetését értem.

4. 119. szakasz - Alapelvek.
A területi-közigazgatási egységek közigazgatása a helyi autonómiának és a közszolgálatok decentralizálásának az elvén alapul.
120. szakasz - Községi és városi hatóságok.
/1/ A törvény feltételei között választott helyi tanácsok és a választott polgármesterek képezik a községek és a városok helyi autonómiáját megvalósító közigazgatási hatóságokat.
/2/ A helyi tanácsok és a polgármesterek a törvény feltételei szerint mûködõ autonóm közigazgatási hatóságok, melyek megoldják a községek és a városok közügyeit.
/3/ Az /1/. bekezdésben említett hatóságok létrehozhatóak a municípiumok területi-közigazgatási alegységeiben is.
121. szakasz - A megyei tanács.
/1/ A megyei tanács a községi és a városi tanácsok tevékenységét a megyei szintû közszolgálatok ellátására összehangoló közigazgatási hatóság.
/2/ A megyei tanács a törvény feltételei szerint választandó meg és mûködik.
122. szakasz - A prefektus.
/1/ A Kormány egy-egy prefektust nevez ki minden egyes megyébe és Bukarest municípiumba.
/2/ A prefektus helyi viszonylatban a Kormány képviselõje, õ vezeti a minisztériumok és a többi központi szerv területi-közigazgatási egységekbeli decentralizált közszolgálatait.
/3/ A prefektus feladatkörét a törvény szerint kell megállapítani.
/4/ A prefektus a közigazgatási bíróság elõtt megtámadhatja a megyei, a helyi tanács vagy a polgármester valamely aktusát, ha ezt törvényellenesnek véli. A megtámadott aktus jog szerint felfüggesztettnek tekintendõ.

5. Lásd: Veress Emõd - A helyi közigazgatási törvény. Kommentár a gyakorlat számára, RMDSZ, Kolozsvár, 2002, 103-113. old.

6. Ez a prefektus "elfogadható" hatásköre. A gond az, hogy az alkotmány szerint a prefektus által megtámadott aktus automatikusan felfüggesztõdik, és ez "prejudikál" (Varga Attila).

7. Megyénként körülbelül 40 "igazgatóságról" van szó. Ezek legnagyobb része megyei tanácsi hatáskörbe decentralizálható.

8. Decentralizációt ezeknek az "igazgatóságoknak" a megyei tanács hatáskörébe való utalása jelentene, a minõségi mûködésükhöz szükséges forrásokkal együtt.

9. 1996. évi 24-es számú törvény, 112. pont. A 2001. évi 215-ös számú helyi közigazgatási törvény szerint "A prefektus, az alprefektus, a fõtitkár és a saját szakapparátus a prefektúrán fejti ki tevékenységét."

10. 1996/40 alkotmánybírósági döntés (a továbbiakban: Abd).

11. 122. szakasz.

12. Alkotmány, 119.szakasz.

13. Lásd az 1998/149 Abd-t is.

14. 1998. évi 213-as számú törvény a köztulajdonról és annak jogi helyzetérõl.

15. Melléklet: II/2.

16. 2. szakasz (1). bekezdés.

17. 101. szakasz (2). bekezdés.

18. 1994/137 Abd; 1995/74 Abd.

19. 1999/66 Abd. Ugyanezt az irányt folytatja: 1999/179 Abd, 2001/16 Abd.

20. A problémáról, statisztikákról, nemzetközi visszhangjáról lásd: Report on local democracy in Romania, Council of Europe, 1995.

21. Románia1994-ben írta alá, és 1997-ben, a 199-es számú törvénnyel ratifikálta a Helyi Önkormányzatok Európai Chartáját.

22. 1996/42 Abd, 1996/125 Abd.

23. Újraközölt 1991. évi 69-es számú törvény, 49. szakasz.

24. 2002. évi 215-ös számú törvény, 77. szakasz.

25. Ugyanott, 72. szakasz.