Az országgyűlés alkotmányügyi bizottsága támogatta Petrétei József alkotmányjogász, egyetemi docens igazságügyi miniszteri kinevezését. A miniszterjelölt kiemelt feladatnak tekinti egy új jogalkotási törvény megalkotását és a jogszabályok alkotmányosságának erősítését, személyi változtatásokat nem tervez a tárcánál.
hír
Soron kívül, mégis lassan dönt az AB a kisebb parlamentről
A törvényi előírásoknak megfelelően sürgősségi eljárásban tárgyal az Alkotmánybíróság arról, hogy kiírható-e népszavazás a parlament létszámának csökkentéséről. Ám ezzel együtt a soronkívüliséggel elbírált ügyekben is általában fél évig tart a határozathozatal.
Koalíciós egyeztetés a kisebb parlamentről
Áttörés nem történt, de derűlátóan értékelte a parlament létszámának csökkentéséről tartott tegnapi koalíciós egyeztetést Medgyessy Péter miniszterelnök, Lendvai Ildikó szocialista, illetve Kuncze Gábor szabaddemokrata frakcióvezető.
Medgyessy Péter szerdán Mádl Ferenccel vitatja meg közjogi kezdeményezéseit
Medgyessy Péter miniszterelnök szerdán találkozik a köztársasági elnökkel, hogy “egy hosszasabb és tartalmasabb” beszélgetésen vitassák meg hétfői, parlamentben elmondott országértékelő beszédének három közjogi kezdeményezését.
publikáció
Mit mond a bíróság?
A bíróságok a törvényesség letéteményesei: feladatuk, hogy az állampolgárok és az intézmények jogvitáit kötelezõ jelleggel eldöntsék. A bíróságokat hagyományosan jellemzi a nyilvánosság zajának kerülése. Ez a törekvés nem idegen a bírói függetlenség alkotmányos értékétõl. Mindazonáltal a bíróságok az állami hatalomgyakorlás részei, s az esetükben is biztosítani kell a közérdekû adatok nyilvánosságának érvényesülését. Letöltés
A Fidesz megszavazza az alkotmánymódosítást NATO-ügyben
A Fidesz támogatja a NATO-kötelezettségekkel összefüggő alkotmánymódosítást – tartalmazza a Fidesz-frakció külügyi kabinetjének szerdai, az MTI-hez eljuttatott közleménye. “A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség számára fontos Magyarország és a NATO együttműködésének erősítése, az Észak-atlanti Szövetségben vállalt feladataink teljesítése” – olvasható a kommünikében.
publikáció
A jogállami forradalom történeti alkotmánya
Vannak országok, ahol állandó és élénk társadalmi eszmecsere zajlik az alkotmányról. Magyarország hosszú évekig egyike volt ezeknek az országoknak. Ennek régen vége van. Egyik (amúgy alkotmányjogász) kollégám a napokban azzal a kijelentéssel lepett meg, hogy neki aztán édes mindegy, hogy mi van és mi nincs az alkotmányban, ahogyan az sem érdekli, hogy a „vannak” és a „nincsnek” van-e bármi a jelentése. (Eredetileg megjelent a Népszabadság nov. 15-i számában, másodközlés a szerzõ engedélyével.) Letöltés
publikáció
A helyi rendeletalkotás elvi és gyakorlati kérdései
„Amikor a helyi rendeletalkotás elvi és gyakorlati kérdéseinek feldolgozását szakdolgozatom témájául választottam, az õszinte érdeklõdésen túl az is biztatott, hogy egy fõvárosi kerület, Tóváros önkormányzatának hivatalában tíznél több év óta dolgozván azt gondoltam, hogy elégséges tapasztalatot szereztem a helyi jogalkotás gyakorlatáról, hiszen magam is nem egy jogszabály készítõjeként vettem részt az önkormányzat munkájában, és kísérhettem aztán figyelemmel a rendelettervezet sorsát a jogalkotónál, majd az általam konstruált jog sikeres vagy kudarcos hatályosulását.”(szakdolgozat, 2003) Letöltés
publikáció
Normatív aktusok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága
Ez a dolgozat arra vállalkozik, hogy elemezze az érvényesség, a hatály és az alkalmazhatóság fogalmait, elsõsorban azzal a céllal, hogy bemutassa: az a hagyományos tétel, miszerint a hatály azonos az alkalmazhatósággal, elvetendõ Letöltés
publikáció
Az önkormányzati rendeletalkotás elméleti és gyakorlati kérdései
Részlet a szakdolgozat bevezetõjébõl: “Az önkormányzatoknak történetileg két alaptípusa alakult ki. Az egyik valamilyen tevékenység, érdekérvényesítés, esetleg meghatározott közösségi célok azonossága alapján szervezõdött meg, így a testületi, illetve szakmai – funkcionális önkormányzat megjelölést kapta; ilyenek voltak pl. a céhek. Az önkormányzat másik fajtájának szervezõdésében a területi, térségi kapcsolatok jutottak meghatározó szerephez, így ezeket települési vagy területi, egységesen pedig helyi önkormányzat elnevezéssel illetjük. Országunk történelmében ilyenek voltak pl. a vármegyék. A szabályozási jog, tehát a rendelet- vagy statútumalkotás joga minden önkormányzat alapvetõ jogosultsága, az önkormányzás jogának legfõbb garanciája. Egy közösség önkormányzásának elismerése elõbb – utóbb a szabályozási jog elismerését is maga...
