Címke: kártérítés

Kártérítési felelősség a kivitelezési szerződés hibás teljesítése miatt

A tanulmány jogesetek bemutatásán keresztül ismerteti a kivitelezési szerződés teljesítése során bekövetkezett szerződésszegést, azon belül is a hibás teljesítést, valamint az abból eredő kártérítési felelősséget. Az elején –  kivitelezési szerződés fogalmának jobb megértése érdekében – röviden bemutatja, hogy a XX. században miként vélekedtek a jogtudósok a vállalkozási szerződésről. Ezt követően kitér a kivitelezési szerződés új Ptk. szerinti meghatározására, valamint a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre, a hibás teljesítés általános és speciális szabályaira és a kártérítési igényre. Végül áttekinti, hogy a koronavírus-járvány milyen hatással volt, az orosz-ukrán háború és a robotjog pedig várhatóan milyen hatással lesz a kivitelezési szerződés hibás teljesítése...

A szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség alóli mentesülés általános szabályai a bírói gyakorlatra figyelemmel

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével a kártérítési felelősségi rendszer gyökeresen megváltozott, tekintettel arra, hogy a korábbi egységes szabályozás helyett a szerződésszegéssel okozott károkért fennálló felelősség (kontraktuális) és a szerződésen kívül okozott károkért fennálló felelősség (deliktuális) különvált egymástól. A Ptk. ennek eredményeképpen már különböző szabályokat állapít meg e két felelősségi alakzatra vonatkozóan. Az eltérés egyik leghangsúlyosabb pontja a felelősség alóli kimentés körében mutatkozik meg, ugyanis a kontraktuális felelősség esetén szigorúbb, objektív alapú feltételek kerültek meghatározása, míg a korábbi szubjektív, felróhatóságon alapuló mentesülés a deliktuális felelősség tekintetében továbbra is megmaradt. A bíróságoknak ezen megváltozott jogszabályi környezetben kell...

Az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelőssége, különös tekintettel a tájékoztatási kötelezettség elmulasztására

A tanulmány témájának kivételes jelentőségét a Szerző számára az orvos és a beteg közötti információs asszimmetria, a beteg kiszolgáltatott helyzete, szakmai szempontból pedig a jogi környezet elmúlt évtizedekben végbement  folyamatos változása, a széleskörű bírói gyakorlat és az orvos–beteg jogviszony sajátossága, a kártérítési perek interdiszciplináris jellege adta. A tanulmányban bemutatja, miként változott az egészségügyi szolgáltatók kártérítési felelősségének megítélése, hogyan igyekezett igazodni a jogalkotó a bírói gyakorlathoz, és a bíróság miként töltötte és tölti meg tartalommal a jogszabályi keretet. Rámutat az egészségügyi szolgáltatók polgári jogi kártérítési felelősségének megítélése szempontjából a betegellátó és a beteg közötti jogviszony – gondossági kötelem – jelentőségének mikéntjére,...

A szerződésen kívül okozott kárért fennálló (deliktuális) felelősség

A tanulmány egyrészről a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség körét térképezi fel, illetve az így okozott károkért való felelősséget vizsgálja. A felelősség intézményének alakulása révén bemutatja a felelősség történeti gyökereit, ezzel is rávilágítva, hogy a fejlődési szakaszok ismerete milyen lényeges a felelősségi rendszer megértésében. A Szerző célja elsősorban a deliktuális (szerződésen kívüli károkozásért való) felelősség kialakulásának, fejlődésének főbb állomásaira történő rávilágítás. A deliktuális felelősség hazai tárgyi szabályait a régi, illetve az új Ptk. szabályainak összehasonlításával járja körül. A kutatás során vizsgálja, hogy a régi Ptk-hoz képest az új Ptk. jelentett-e szabályozásbeli változást, továbbá azt, hogy a bírói gyakorlatban milyen...

Eltérő kárfelelősségi mércék a szerződési jogban

A 2014. március 15. napján hatályban lépett Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) a magyar kártérítési felelősség rendszerét alapjaiban megváltoztatta, ugyanis a kártérítési felelősség korábbi, egységes szerkezetét megbontva, szétválasztotta a két felelősségi rendszert: a szerződésen kívül okozott károkért és szerződésszegéssel okozott károkért való felelősséget. A szétválasztás egyik döntő pontja a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség objektív jogalapra helyezésével a kimentés megszigorítása volt. A tanulmány a kontraktuális felelősségi terület speciális kimentési rendszerét mutatja be. Ennek során mindenekelőtt röviden betekintést nyújt a kártérítési felelősség rendszerébe, majd kitér a magyar kártérítési felelősség korábbi és hatályos szabályozására, valamint a két felelősségi rendszer...