Címke: munkajog

Nem mindegy, munkaviszonyban vagy önálló vállalkozóként dolgozunk. A kérdés eldöntéséhez érdemes a jogviszonyokkal tisztában lenni. Azokról se feledkezzünk meg, akik bejelentetlenül, teljesen illegálisan dolgoznak.

A részmunkaidős foglalkoztatásban meglehetősen nagy különbség figyelhető meg a tagállamok között: míg Hollandiában nagyrészt élnek a vállalatok ezzel a lehetőséggel, a déli országokra ez már kevésbé jellemző.

Róma pénteken (2006. július 21.) jelentette be a korlátozás feloldását, amellyel egyidejűleg az olasz kormány lehetővé teszi, hogy 350 ezer jelenleg illegális, nem EU tagországokból származó munkavállaló legalizálja magát. Az Európai Bizottság üdvözölte a lépéseket. Szakértők szerint az Egyesült Királyság, Írország és Svédország rekordszámú bevándorlót fogadott, 2005-ben a becslések szerint az Egyesült Királyságban több mint 1,5 millió külföldi állampolgár dolgozott. A BBC szerint ennek mintegy 10 százalékát tehetik ki a 2004-ben csatlakozott EU tagállamokból érkezett munkavállalók, akik közül a legtöbb lengyel.

Az EB büntetné az illegális munkavállalókat kizsákmányoló cégeket, annak érdekében, hogy megelőzzék a nemrégiben feltárt dél-olaszországi rabszolgatáborhoz hasonló eseteket.

A munkaügyi közvetítők az elmúlt évtizedben sokat tettek a munka világa új kultúrájának a kialakításáért, a szociális párbeszéd erősítéséért – hangsúlyozta Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter az MKDSZ jubileumi rendezvényén.

Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) erőforrásait a súlyos jogsértések elleni fellépésre koncentrálta, a 100 fős létszámbővítés hatása ma már érződik a munkaerőpiacon. Nőtt a foglalkoztatottak száma. A szervezet elérte, hogy számos munkáltató bejelentette munkavállalóit, akik korábban csak bejelentés nélkül foglalkoztattak.

A MÁV ZRt. fejenként ötszázezer forint nem vagyoni kártérítést köteles fizetni annak a két, létszámleépítés során kiszervezett roma származású munkavállalójának, akikkel szemben közvetlen hátrányos megkülönböztetést alkalmazott.

A cél egy olyan törvényi paragrafus megalkotása volt, amely nem érinti hátrányosan sem a gazdaságilag fejlettebb országokból idetelepülő munkavállalókat, sem az elmaradottabb országokból érkező munkaerőt.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács a garantált bérminimummal kapcsolatosan úgy döntött, hogy azok alkalmazása a munkáltatók számára 2006. január 1 – 2006. július 1. közötti időszakban csupán ajánlott, 2006. július 1. után kötelező. A garantált bérminimumra vonatkozó valamennyi szabályt – köztük az 50. életévüket betöltött munkavállalók garantált bérminimumára vonatkozó rendelkezéseket – 2006. július 1. napjától kötelező alkalmazni.

Július 1-től az adóhivatal is bünteti a színlelt szerződésekkel dolgozó vállalkozásokat. A munkaügyi ellenőr feljelentése alapján az APEH munkatársai bírságot és késedelmi pótlékot szabhatnak ki a korábban meg nem fizetett járulékok után. Az engedetlen vállalkozókat akár 8 év szabadságvesztésre is ítélhetik.