Kevés cégnek sikerült a világ legértékesebb vállalatai között maradnia az utóbbi két évtizedben – derül ki az amerikai Fidelity International befektetési társaság és a Bloomberg hírügynökség legutóbbi elemzéséből.
Akár egy fillér nélkül
Július elsején életbe lépett új, immár harmadik társasági törvényünk – feldolgozva az eddigi törvények alkalmazásának tapasztalatait – lehetővé teszi a cégek részére a testreszabottabb társasági szerződések elkészítését, és jelentősen megkönnyíti a működésüket. Miután a kis- és középvállalkozások többsége kft., így az e társasági formát érintő változásokat tekinti át a gyakorló ügyvéd szerző: mit is jelentenek ezek a mindennapokban.
hír
Egységes szabályozást akarnak
Egységes európai kockázati és magántőke iparági szabályozást sürget az az európai szakértői csoport, amelynek a jelentését ismertették Brüsszelben.
Hét napra csökken a cégbejegyzési határidő
A cégvilág jogi szabályozása után 13 új paragrafussal bővülhetnek a törvények. A gazdasági társaságok piacra lépésének gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvénytervezet többek között 7 munkanapos ügyintézési határidőre kötelezi a hatóságokat, írja a Napi Gazdaság.
Jelentés a társasági jog tendenciáiról és jövőjéről
„A társasági jog modernizációja és a vállalatirányítás fejlesztése – terv az előrelépésre” címmel 2003 májusában adott ki közleményt az Európai Bizottság. Erről a témáról az EP a lengyel, néppárti Andrzej Jan Szejna jelentésében mondja el véleményét.
Nyilvános meghallgatás az európai társasági jog és vállalatirányítás témakörében
Az Európai Bizottság május 3-án több mint háromszáz érdekelt részvételével nyilvános meghallgatást tartott a társasági jog és vállalatirányítás fejlesztése érdekében kidolgozott akcióterv részeként.
Össztűz alatt az aranyrészvény
Kötelezettségszegési eljárást folytat Brüsszel Magyarország ellen az aranyrészvény-szabályozás hiányosságai miatt. Hazánk az őszig kért és kapott haladékot az új, EU-konform szabályozás megalkotására.
Irányelv a nyilvános részvénytársaságokról
A most első olvasatban az Európai Parlament elé kerülő irányelvtervezet célja, hogy erősítse a nyilvánosan működő részvénytársaságok versenyképességét, védje a hitelezők és a kisebbségi részvényesek jogait, valamint biztosítsa a részvényesek egyenjogúságát.
publikáció
Az elismert, illetve a nem vitatott követelés fogalma a felszámolási eljárással kapcsolatos bírói gyakorlatban
A csõdeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 27. (2) a) pontja jelenleg hatályos szövege értelmében a bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja – többek között – akkor is, ha nem vitatott vagy elismert tartozását az esedékességet követõ 60 napon belül nem egyenlítette ki. A bíróság tehát a fizetésképtelenség megállapítása során nem vizsgálja az adós tényleges vagyoni helyzetét, hanem csak azt, hogy a törvényben írt objektív körülmények valamelyike – így a fent írt körülmény – fennáll-e. Mivel a fizetésképtelenség megállapítása a felszámolási eljárás elrendelésével jár, az e rendelkezéshez kapcsolódó bírói gyakorlat ismerete igen fontos lehet...
Kidolgozásra került az európai részvényesek jogait egységesítő jogszabálytervezet
Az Európai Parlament és a Tanács irányelv-tervezetének elfogadása után a tervek szerint 2007 végéig a tagállamok jogrendjének részévé kell tenni azokat a szabályokat, amelyek az európai polgárok számára lehetővé teszik a részvénytulajdonosi jogok határoktól független gyakorlását.
