Címke: végrehajtási jog

A bírósági végrehajtási törvény (Vht.) 2012. évi változásairól

A végrehajtás intézményét minden történeti időszakban az eredményesség, a hatékonyság mutatóin keresztül jellemezték. A polgári átalakulás, a szinguláris vagyoni végrehajtás kialakulása óta a jogalkotó számára az adós, illetve a hitelezővédelem határpontjainak, mérföldköveinek a kijelölése jelent kiemelt feladatot a társadalom és a gazdaság változó igényeihez igazodva. Magyarországon a ’rendszerváltás’ után megszületett az 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, amely teljes egészében új alapokat teremtett a bírósági végrehajtás teljes vertikális és horizontális vetületére nézve. Az 1994. év óta a Vht. több mint 90 alkalommal módosult kisebb-nagyobb mértékben. A Vht. az eredeti formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, nem tudta...

A végrehajtás felfüggesztéséről

A végrehajtási eljárás megindulását követően helye lehet a végrehajtás felfüggesztésének. A cikk áttekintést ad arról, hogy a felfüggesztésre mikor, melyik fél kérelmére kerülhet sor, s a kérelem mely – a foganatosító, az elrendelő, vagy a Pp. alapján eljáró – bíróság előtt terjeszthető elő. A Szerző arra is kitér, hogy a felfüggesztés mely cselekményeket akasztja meg, a felfüggesztést követően a végrehajtás mikor folytatható. A Szerző bírósági titkár. Letöltés

A bírósági végrehajtás a számok tükrében

Az elmúlt évek során igen magas számú végrehajtási ügy keletkezett. Az 1994. évi LIII törvény (a továbbiakban Vht.) indoklása még évi 300.000 db keletkező ügyről beszél, míg ma már évente ≈ 500.000 db üggyel lehet számolni. Ez a félmilliós ügydarabszám, mint általános adat szerepel a médiában és erre hivatkoznak a mindennapok során általános jelleggel. Mire nyújt választ ez az általánosítás? Mit is takar pontosabban ez az adat? Mennyire pontos? Mik a tendenciák? Ezekre a kérdésekre keresi a válasz a jelen tanulmány egyéni adatkérésekre támaszkodva a 2010-2011-2012. év azon adatállományát használva, amelyet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Magánjogi és Igazságügyi Kodifikációs...

Az ingatlan–nyilvántartás igénybevétele a végrehajtás során a római kortól a szocializmusig

Már a római korban és a középkorban is rájöttek, hogy – akár az adók könnyebb behajtása céljából, vagy hitelfedezet gyanánt – az ingatlan tulajdon nyilvántartása elkerülhetetlen. A hitelélet növekedésével egyre több alkalommal szolgált az ingatlan a tartozás megfizetésének biztosítására. A legegyszerűbb mód annak bizonyítására, hogy az adós az ingatlanát biztosítékként nyújtotta egy írásos nyilvántartás vezetése bizonyult, hiszen „a szó elszáll, az írás megmarad”. A tanulmány bemutatja, hogy a két jogág – az ingatlan-nyilvántartási jog és a bírósági végrehajtás – hogy fejlődött kart karöltve az idők során, hogyan változott és formálódott, milyen hatással voltak egymásra, és milyen út vezetett ahhoz, hogy...

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során – Letölthető tanulmány

Végrehajtási díjak

Milyen díjazásra tarthatnak igényt a jogi képviselők a végrehajtási eljárás során - Letölthető tanulmány

A jogi képviselő díjazása a végrehajtási eljárás során

Milyen díjazásra tarthatnak igényt a végrehajtási eljárás folyamán a jogi képviselők (ideértve az ügyvédeket, szabadalmi ügyvivőket és a jogtanácsosokat)? A bírósági határozatok végrehajtása során a végrehajtást kérő a végrehajtás elrendelése iránti kérelmében tünteti fel azt, hogy a végrehajtási eljárás során kíván-e jogi képviseletet igénybe venni, és hogy ezen képviselet miatt végrehajtási költségként milyen mértékű kifizetett munkadíjat, illetve egyéb járulékos költséget kíván érvényesíteni. A végrehajtó a követelés behajtása során ezen nyilatkozatra figyelemmel van, és a behajtott összegből a Ptk. 293. §-a alapján a főkövetelést megelőzően nyerhetnek kielégítést ezek a meghatározott összegek. A tanulmány bemutatja, hogy a végrehajtási eljárás során a jogi...