Címke: véleménynyilvánítás szabadsága

Blaszfémia vs. véleménynyilvánítás szabadsága – A vallásgyalázás jogi megítélése – Amit tudni érdemes!

Blaszfémia vs. véleménynyilvánítás szabadsága – A vallásgyalázás jogi megítélése – Amit tudni érdemes!

A blaszfémia – vagyis a vallásgyalázás jogi megítélése világszerte rendkívül nagy eltéréseket mutat: van ahol a véleménynyílvánítás korlátjaként értelmezik, másutt az istenkáromlást akár halállal is büntethetik. De mi a megítélés alapja? Hol a határ a véleménynyilvánítás szabadsága és a blaszfémia között? Hogyan vélekedik a magyar jog?

Lehet-e sértő közlés alkotmányosan védett véleménynyilvánítás? – Az Ab megsemmisítette a Kúrai és a Fővárosi Törvényszék ítéleteit

A bíróság a sértő közlés vonatkozásában a vallási közösség tagjai számára a közszereplőkhöz hasonlóan széles tűrési kötelezettséget állapított meg, amely folytán a vallási közössége méltóságának védelme a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlásával csorbát szenvedett – állapította meg az Alkotmánybíróság IV/572/2020. számú, bírói döntés megsemmisítéséről szóló határozatában.

Nem tekithető véleménynyilvánításnak egy emlékmű megbontása kalapáccsal – Jogerős ítéletet helyezett hatályon kívül a Kúria

A Kúria szerint egy emlékmű kalapáccsal történő megbontása erőszakos magatartás, és nem tekinthető véleménynyilvánításnak, ezért új elsőfokú eljárás lefolytatását írta elő Novák Előd ügyében. Az akkor még jobbikos politikus 2015-ben kalapáccsal kezdte megbontani Budapesten a Szabadság téri szovjet emlékművet.

Mikor sérti a közügyeket megvitató cikk a magánélethez való jogot? – Az Alkotmánybíróság döntést hozott

Egy hírportál cikkezett arról, hogy egy rászoruló gyermekek üdültetését elősegítő alapítvány főtitkára luxusvillából járt be dolgozni. A cikk fotókat és videókat is közölt a luxusingatlanról. A főtitkár bírósághoz fordult alapvető jogainak sérelmére hivatkozással. A bíróság a keresetet elutasította. Az Alkotmánybíróság IV/478/2020. számú döntésében leszögezi: a bíróságok helyesen ismerték fel a versengő alapjogokat. De mit is jelent ez pontosan?

Jogsérelem esetén a Facebook elérhetetlen az állampolgárok számára – Törvényben szabályozná a közösségi oldalt a Mi Hazánk és a NAIH

Törvényjavaslatot nyújt be a Mi Hazánk Mozgalom a Facebook általa kifogásolt gyakorlatának szabályozására. Toroczkai László pártelnök pénteken a sajtóhoz eljuttatott videójában ezt azzal indokolta, hogy megítélésük szerint az amerikai tulajdonú cég “nagyon durva politikai cenzúrát” alkalmaz.

Szabad-e zászlót égetni? – Nemzeti jelkép megsértése vs. politikai véleménynyilvánítás

Szabad-e zászlót égetni? – Nemzeti jelkép megsértése vs. politikai véleménynyilvánítás

A nemzeti jelképek megsértésével egyenlő, akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntetendő cselekménnyé nyilvánította a német törvényhozás az Európai Unió zászlajának nyilvános meggyalázását. De hol húzódik a határ a politikai véleménynyilvánítás és a nemzeti jelképek védelme között a magyar jogban? Illethetőek-e egy jelkép negatív véleménnyel?

Bírálható-e közösségi oldalon közszereplő? – Az Alkotmánybíróság ismételten is megsemmisítette a Kúria döntését

A véleménynyilvánítás szabadságának egyik garanciája, hogy a bíróságok az alapeljárás keretében is vizsgálják a terhelti állítás valóságtartalmát, és a terheltnek formalizált keretek között van lehetősége eljárási jogainak érvényesítésére – hangsúlyozta IV/604/2019. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában az Alkotmánybíróság.

  • 1
  • 2