Törvénytár


A kereséshez egy feltétel megadása is elegendő.

 

112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 40. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

1. § *  Az e rendelet hatálybalépése és 2021. április 19-e közötti időszak (a továbbiakban: szigorított védekezés) ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.

2. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

2. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a szigorított védekezés ideje alatt járna le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

3. § A szigorított védekezés ideje alatt a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § (1) A szigorított védekezés ideje alatt végrehajtói kézbesítésre nem kerülhet sor, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(2) A végrehajtó a szigorított védekezés ideje alatt a végrehajtási eljárások során a végrehajtási eljárás megindulását követően a végrehajtható okirat adós részére történő kézbesítésével egyidejűleg tájékoztatja az adóst a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről. Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.

(3) A végrehajtási eljárás során az iratok kézbesítése postán, illetve elektronikus eszköz igénybevétele útján, valamint az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok alapján történik.

(4) A végrehajtó a személyes ügyfélfogadását a szigorított védekezés megszűnését követő napig felfüggeszti, azonban a végrehajtó ez idő alatt az érintettek számára elektronikus eszköz igénybevétele útján vagy írásban, a végrehajtói iroda bejáratánál elhelyezett zárt gyűjtőszekrénnyel biztosítja a rendelkezésre állást.

(5) Egyedi végrehajtási ügyben a felvilágosítást kérőnek azonosításra, valamint a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján a felvilágosítást kérő beazonosítását követően felvilágosítás adható. A felvilágosítás megtörténtét a végrehajtó jegyzőkönyvben rögzíti, amelyet megküld a felvilágosítást kérő részére.

5. § (1) A szigorított védekezés megszűnéséig helyszíni eljárás, hagyományos árverés nem tartható, helyszíni eljárási cselekmény nem foganatosítható.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárási cselekményt a szigorított védekezés megszűnését követően lehet lefolytatni, azzal, hogy az eljárási cselekmény lefolytatására vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(3) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a szigorított védekezés megszűnését követően lehet, azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(4) Ha a szigorított védekezés megszűnését követő 15. nap november 15. és április 30. napja közötti időszakra esik, a (3) bekezdésben meghatározott határidő április 30. napját követő 15. napon újrakezdődik.

6. § A végrehajtó a végrehajtási eljárás során lefoglalt gépjármű forgalomból történő kivonása iránt a szigorított védekezés megszűnését követően intézkedhet, azzal, hogy az eljárási cselekményre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

7. § (1) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

(2) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

8. § (1) Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint eljárási cselekményt foganatosítani - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a szigorított védekezés megszűnését követően lehet, azzal, hogy a vonatkozó határidők a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődnek.

(2) Olyan meghatározott cselekmény végrehajtása iránt intézkedni lehet, amelyet az elrendelő hatóságok maguk hajtanak végre, és amelynek egyúttal célja az emberi élet vagy egészség megóvása, illetve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása, azonban eljárási cselekmény, intézkedés nem foganatosítható, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárási cselekményt, intézkedést a járványügyi intézkedés megszűnését követően lehet lefolytatni, azzal, hogy a vonatkozó határidő a járványügyi intézkedés megszűnését követő napon újrakezdődik.

9. § (1) A szigorított védekezés ideje alatt az 1986. évi 14. törvényerejű rendelettel kihirdetett, A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló, Hágában, az 1980. évi október 25. napján kelt szerződés alapján a gyermek visszavitelét elrendelő határozat és a szülői felügyelet és kapcsolattartás tárgyában hozott olyan határozat végrehajtásának elrendelésére nem kerülhet sor, amely alapján a gyermeket külföldön élő személy részére kell átadni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végrehajtás elrendelésére vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.

10. § (1) A végrehajtási eljárás során rendbírsággal nem sújtható az a személy, aki a szigorított védekezés fennállása alatt a járványügyi intézkedések miatt nem tudott eleget tenni a jogszabályban foglalt kötelezettségének.

(2) A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.

11. § Ha a végrehajtási eljárás során az ingóságot (követelést, jogot) vagy ingatlant bírósági és közigazgatási végrehajtás során egyaránt lefoglalták, a bírósági végrehajtási eljárás során a végrehajtó a közigazgatási végrehajtással érintett követelés behajtása iránt a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napig nem intézkedik, azzal, hogy a vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

4. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

12. § A szigorított védekezés ideje alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.), valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

13. § (1) A közjegyzőnél a szigorított védekezés megszűnését követő napig szóban beadvány nem terjeszthető elő.

(2) A szigorított védekezés megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor, azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon újrakezdődik.

5. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

14. § A szigorított védekezés ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15. § (1) A jogi képviselő vagy védő nélkül eljáró ügyfél által szóban előterjesztendő kérelem és indítvány jegyzőkönyvbe foglalására meghatározott ügyfélfogadás szünetel.

(2) A bírósági kezelőirodákon a személyes ügyfélfogadás szünetel.

6. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

16. § A szigorított védekezés ideje alatt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

17. § Ha a járványügyi helyzet indokolja, a munkáltatói jogkört gyakorló bírósági elnök elrendelheti, hogy a bíró munkáját csak a tárgyalás vagy a nyilvános ülés ideje alatt végezze a bíróságon.

7. A cégnyilvántartással és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásával összefüggő rendelkezések eltérő alkalmazásáról

18. § A szigorított védekezés ideje alatt előírt tilalmak, korlátozások betartása érdekében a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény, valamint a Kivezető tv. az alábbi eltérő szabályokkal kerül alkalmazásra.

19. § (1) A nyilvántartó bíróság kizárólag okirati bizonyítást folytathat le.

(2) A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat kizárólag postai úton vagy elektronikus úton nyújt céginformációs és egyéb szolgáltatást.

8. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

20. § A szigorított védekezés ideje alatt a bíróság, a szabálysértési hatóság és az előkészítő eljárást lefolytató szerv a tanú meghallgatásának szükségessége vagy az eljárás alá vont személy meghallgatás vagy tárgyalás tartása iránti kérelme esetén a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62/A. §-a előírásainak figyelembevételével írásbeli vallomástételt engedélyezhet.

9. A polgári peres és bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

21. § A szigorított védekezés ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), továbbá a Kivezető tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

22. § (1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, az e rendelet rendelkezései a határidők folyását nem érintik.

(2) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni, azzal, hogy a bíróság - szükség esetén - további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell. A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

(3) A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a (3) bekezdés szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a (3) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. A bíróság végzésben állapítja meg az akadály bekövetkezésének időpontját, valamint tájékoztatást ad a jogkövetkezményekről.

(5) A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

(6) Ha a bíróság ideiglenes intézkedést - erre irányuló kérelem esetén - a perindítást megelőzően elrendel, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon kezdődik. Az ideiglenes intézkedés elbírálása során a felek csak írásban nyilatkoztathatók meg.

(7) Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

23. § Az első fokon eljáró bíróság - törvény eltérő rendelkezése esetében is - egy hivatásos bíróból áll.

24. § A beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

25. § Ha az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.

26. § (1) Ha a perben e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően megtartott tárgyalás elhalasztását követően további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

(2) A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(3) A perbeli egyezséget a bíróság a felek - 22. § (2) és (3) bekezdése szerinti módokon történő - nyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

27. § (1) A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a bíróság tárgyaláson kívül jár el.

(2) Ha a perorvoslati kérelem tárgyában tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.

28. § E rendeletnek az 1952-es Pp. és a Pp. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel, kivéve, ha e rendelet az adott eljárásra eltérő szabályt állapít meg.

10. A közjegyzői nemperes eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

29. § (1) A szigorított védekezés ideje alatt a közjegyzői nemperes eljárásokra - ideértve a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényben és a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben (a továbbiakban: Kjtv.) szabályozott közjegyzői nemperes eljárásokat is - vonatkozó jogszabályokat, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az e rendelet 9. alcímében foglalt szabályok a közjegyzői nemperes eljárásokra nem alkalmazhatók.

(2) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.

(3) A szigorított védekezés ideje alatt a Kjtv.-ben szabályozott eljárások, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás, valamint a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás kivételével

a) a kérelem, illetve egyéb beadvány szóban nem terjeszthető elő,

b) az iratbetekintési jog személyes megjelenés útján nem gyakorolható,

c) személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni.

(4) A szigorított védekezés ideje alatti időpontra teljesítendő, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményeket - a Kjtv.-ben szabályozott eljárások, az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás, a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásának vezetésére irányuló eljárás, valamint a hitelbiztosítéki rendszerben történő regisztráció (annak módosítása, törlése) és ezzel összefüggésben azonossági nyilatkozat tétele kivételével - a közjegyző elhalaszthatja, erről az érintetteket értesíti, az el nem halasztott ilyen eljárási cselekmények elmulasztása esetén a mulasztás jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak.

(5) A közjegyző által elektronikus úton meghozott határozaton - a helyszíni eljárás során, valamint a székhelyén kívüli hivatali helyiségében meghozott határozat kivételével - a keltezés helyeként a közjegyző székhelyét kell feltüntetni.

(6) A szigorított védekezés fennállása alatt a közjegyzői okirat - ide nem értve a végintézkedést tartalmazó közjegyzői okiratot - felolvasása, valamint a közjegyzőt terhelő tájékoztatási kötelezettség teljesítése hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet. A felolvasás kezdő és befejező időpontját és megtörténtének módját a közjegyző az okiratban rögzíti. A közjegyzői okirat szerkesztésére irányuló kérelem papír alapon vagy szóban történő előterjesztése esetén a kérelem a felolvasást követően, a közjegyzői okirat aláírásakor is előterjeszthető. E bekezdés a közjegyzőnek a közjegyzői okirat elkészítésével összefüggő egyéb kötelezettségeit nem érinti.

(7) Aláírás vagy kézjegy valódisága tanúsítása, valamint külföldi eljárásban történő felhasználás céljára peren kívüli eskü vagy fogadalom tételének tanúsítása során, ha jogszabály az okirat felolvasását, illetve megmagyarázását írja elő, a hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján is történhet.

(8) A hagyatéki eljárásban a szigorított védekezés ideje alatt tárgyalást kitűzni nem lehet. A tárgyalás kitűzését a közjegyző a szigorított védekezés megszűntét követő időpontra halasztja el. A szigorított védekezés előtt kitűzött tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak, a kitűzött tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra kell elhalasztani.

(9) A szigorított védekezés ideje alatt végintézkedés hiányában - a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 43/C. § (5) bekezdésében foglalt esetek kivételével - a hagyaték tárgyalás tartása nélkül is átadható.

(10) A szigorított védekezés ideje alatt a hagyaték tárgyalás tartása nélkül akkor is átadható, ha

a) a közjegyző mindazoknak, akiket a Hetv. alapján a hagyatéki tárgyalásra kellene megidéznie, a hagyatékátadó végzés tervezetét - és ha az örökhagyó után még ki nem hirdetett végintézkedés maradt, a végintézkedés kihirdetéseként annak egyszerű másolatát - kézbesíti, és

b) annak kézbesítésétől számított 15 napon belül egyik érdekelt sem nyilatkozik kifejezetten akként, hogy a hagyatékátadó végzés tervezetét nem fogadja el.

(11) A (10) bekezdés b) pontjában említett nyilatkozatot írásban vagy más olyan módon kell megtenni, amely a nyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas.

(12) Az országos kamara elnöke a szigorított védekezés idejére a közjegyzőkre és a területi kamarákra kötelező utasításban szabályozza

a) az e § szerint hang- és videókapcsolat folyamatos fenntartására alkalmas távközlési eszköz útján megtehető eljárási cselekményekkel összefüggő részletes eljárási szabályokat,

b) a közjegyzői irodák nyitvatartására és az ügyfélfogadásra vonatkozó részletes szabályokat.

(13) A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) elnökének e rendelet szerinti utasítása a fegyelmi felelősség szempontjából a MOKK iránymutatásával, illetve szabályzatával esik egy tekintet alá.

(14) Ha a közjegyző az irodája működése felett elektronikus kapcsolattartás útján felügyeletet gyakorolni tud, és a Kjtv. 34. § (1) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontjában foglalt esetek egyike sem áll fenn, a közjegyző részére 5 munkanapot meghaladó távolléte esetére csak kérelmére kell helyettest rendelni.

(15) A MOKK köteles gondoskodni a szigorított védekezés ideje alatt is

a) a közvégrendelet megtételének,

b) a végrendelet letétbe helyezésének,

c) a hitelbiztosítéki nyilvántartás működésének,

d) az Fmhtv. 1. § (2) bekezdése szerinti MOKK rendszere működésének

biztosításáról.

11. A közigazgatási bírósági eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

30. § A szigorított védekezés ideje alatt a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.), a közigazgatási bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

31. § Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti.

32. § Az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó eljárásokban végrehajtás felfüggesztésének, a Kp. hatálya alá tartozó eljárásokban azonnali jogvédelemnek nincs helye, ha a közigazgatási cselekmény az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárításához vagy a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvásához kapcsolódik.

33. § Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni.

34. § Ha a szigorított védekezés ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig.

35. § A szigorított védekezés ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

36. § (1) A szigorított védekezés ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el, ideértve a perorvoslati eljárásokat is.

(2) Ha tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.

(3) Ha a perben a szigorított védekezés idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halassza el, ha

a) a bíróság a közigazgatási cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el,

b) a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el,

c) ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.

(4) Az eljárási cselekményeket lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell lefolytatni. Ha ennek feltételei nem biztosítottak az eljárási cselekmény lefolytatása helyett, a szükséges nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti.

(5) Ha az eljárási cselekmény lefolytatása olyan személyes közreműködést igényel, ami a (4) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható, a bíróság a továbbiakban a tárgyaláson kívüli, valamint a (4) bekezdés szerint foganatosítható eljárási cselekményeket folytatja le. Ha ezeket az eljárási cselekményeket a bíróság lefolytatta, vagy nincs ilyen lefolytatandó eljárási cselekmény, ettől az időponttól a személyes közreműködést igénylő, de a (4) bekezdés szerinti módon nem foganatosítható eljárási cselekmény akadályának elhárultáig vagy a szigorított védekezés megszűnéséig tartó időszak a határidőkbe nem számít bele. Erről a bíróság a feleket tájékoztatja.

(6) Ha a szigorított védekezés kihirdetése előtt még megtartott tárgyalás elhalasztását követően a szigorított védekezés ideje alatt további eljárási cselekmény foganatosítása nem szükséges, vagy a bíróság a további eljárási cselekményeket az e rendelet szabályai szerint foganatosította, a bíróság írásban figyelmezteti a feleket a tárgyalás berekesztésére, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére.

(7) A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(8) A perbeli egyezséget a bíróság a felek - (4) bekezdés szerinti módokon történő - megnyilatkoztatását követően végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

12. A Közszolgálati Döntőbizottság eljárására vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

37. § (1) A szigorított védekezés ideje alatt a közszolgálati panasz szóban nem terjeszthető elő.

(2) A szigorított védekezés ideje alatt a Közszolgálati Döntőbizottság Titkárságán az eljárás iratainak megtekintésére nincs lehetőség.

13. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

38. § (1) A szigorított védekezés ideje alatt a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) *  A vádemelés után tárgyalást és nyilvános ülést 2021. április 19-ét követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg.

(3) Ha az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, az egyes bíró vagy a tanács elnöke a bíróság elnökének tájékoztatását követően dönt a (2) bekezdésben írt kitűzés, illetve elhalasztás helyett a tárgyalás vagy nyilvános ülés megtartásáról.

14. Záró rendelkezések

39. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. március 8. napján lép hatályba.

(2) A 40. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

40. § * 

41. § E rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

42. § *  (1) A szigorított védekezés megszűnését követően az 1952-es Pp., valamint a Pp., továbbá a Kivezető tv. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a bíróság a szigorított védekezés ideje alatt beszerezte a tárgyalás mellőzésével lefolytatott perfelvétel lezárásához szükséges - a jogvita kereteit meghatározó - nyilatkozatokat, a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

(3) A bíróság perfelvételi tárgyalást tűz, vagy a (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el, ha a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával már megkezdte.

(4) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság ideiglenes intézkedést - erre irányuló kérelem esetén - a perindítást megelőzően rendelt el, a per megindítására a bíróság által megállapított határidő a szigorított védekezés megszűnését követő napon kezdődik.

(5) Ha a szigorított védekezés ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg -, a szigorított védekezés megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.

(6) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(7) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást még nem tűzte ki - ideértve azt az esetet is, ha a bíróság a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekményt a szigorított védekezés ideje alatt tárgyaláson kívül nem tartotta lefolytathatónak, és ezért az eljárás megakadt -, valamint ha a (6) bekezdés szerinti eljárásnak nincs helye, a bíróság az eljárást a tárgyalás kitűzésével folytatja.

(8) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság a Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, az 1952-es Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást kitűzte, a bíróság a Pp. 226. § (3) bekezdésének vagy az 1952-es Pp. 125. § (5) bekezdésének alkalmazásával meghatározza a tárgyalás helyét - kivéve a Kivezető tv. 138. § (1) bekezdésében foglalt esetet -, és erről értesíti a tárgyalásra megidézetteket.

(9) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság a feleket már nyilatkozattételre felhívta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.

(10) A fellebbezési és felülvizsgálati eljárásban eljáró bíróság a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el, ha a szigorított védekezés ideje alatt értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, kivéve, ha bármelyik fél a szigorított védekezés megszűnését követő naptól számított 8 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.

(11) E §-nak az 1952-es Pp., a Pp. és a Kivezető tv. tekintetében megállapított eltérő rendelkezéseit alkalmazni kell a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárásokban is az eljárás nemperes jellegéből adódó eltérésekkel.

43. § *  (1) A szigorított védekezés megszűnését követően a közigazgatási ügyben eljáró bíróság előtt az 1952-es Pp. és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény, valamint a Kp., a közigazgatási bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályok, valamint a Kivezető tv. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a szigorított védekezés ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek lett volna helye, és ezért a bíróság az eljárás félbeszakadását állapította meg - és a hirdetményi kézbesítés oka korábban nem szűnt meg - a szigorított védekezés megszűnésekor a félbeszakadás megszűnik, a bíróság az eljárást hivatalból folytatja.

(3) A szigorított védekezés megszűnésének napján vagy azt követően előterjesztett keresetlevél alapján indult eljárásokban tárgyaláson kell eljárni, ha azt a fél vagy az érdekelt jogszabályi rendelkezés alapján kéri.

(4) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság értesítette a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálásról, a továbbiakban is tárgyaláson kívül jár el. Az eljárást tárgyaláson kell folytatni, ha a fél vagy az érdekelt a szigorított védekezés megszűnését követő naptól számított 15 napon belül tárgyalás tartása iránti kérelmet terjeszt elő.

(5) Ha a szigorított védekezés ideje alatt hatályos rendelkezések szerint a felperes tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalásnak a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halasztását kérte, a bíróság a tárgyalás kitűzése iránt a szigorított védekezés megszűnését követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.

(6) Ha a szigorított védekezés ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint a személyes közreműködést igénylő eljárási cselekmény miatt az eljárás megakadt, a bíróság a tárgyalás kitűzése vagy az eljárási cselekmény lefolytatása iránt a szigorított védekezés megszűnését követő naptól számított 15 napon belül intézkedik.

(7) Ha a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság írásban figyelmeztette a feleket a tárgyalás berekesztésére, és a felek a bíróság felhívására a nyilatkozataikat megtették, vagy a megadott határidő alatt nyilatkozatot nem tettek, a bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg.

(8) Ha a szigorított védekezés ideje alatt hatályos rendelkezések szerint a bíróság a feleket már nyilatkozattételre felhívta az egyezség kérdésében, a perbeli egyezséget végzésével tárgyaláson kívül is jóváhagyhatja. Az egyezséget jóváhagyó végzést a felekkel kézbesítés útján kell közölni. Az ilyen módon meghozott jóváhagyó végzés elleni fellebbezésnek az egyezség végrehajtására halasztó hatálya van.