Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Brexit - Mi lesz a versenyjoggal Angliában?

2016. július 8.

Június 23-án az Egyesült Királyság az EU-ból való kilépésre szavazott. Összeszedtük, mi mindent érinthet a kilépés versenyjogi szempontból.

Először is: ami nem változik, hogy az angol versenyhatóság, a Competition and Markets Authority (CMA), továbbra is rendelkezik majd minden eddigi hatáskörével. Sőt, bizonyos tekintetben több mozgástere lesz: ha az EU Bizottság eljárása Angliára nem terjed majd ki, akkor a CMA akár ugyanazt a magatartást is párhuzamosan vizsgálhatja majd, amit a Bizottság is vizsgál. (Ez csak látszólag ellentmondás: pl. egy globális kartell esetében pl. ugyanazokról a találkozókról, tehát egyetlen "magatartás"-ról van szó, de a Bizottság csak az EU-ban kifejtett hatás miatt szankcionálhat, a CMA pedig az Egyesült Királyságban kifejtett hatások miatt).

A változások jó része várhatóan abból ered majd, hogy az EU versenyjoga az EU területén kívüli magatartásokra nem vonatkozik, és hogy az EU Bizottság hatásköre az EU-n kívülre nem terjed ki (még ha ez alól vannak is néha kivételek, pl. http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?…). Ennek pontos következményeit azonban már nehezebb megjósolni, mert azok jórészt a kilépési tárgyalások eredményén múlnak majd. A következményekre a lehetséges variációk száma rengeteg. Vagyis, bár minden biztosan nem marad a régiben, azért lehet, hogy végül mégis lesz majd valamilyen megoldás néhány itt említett kérdésre.

A CMA jelenleg tagja az Európai Versenyhatóságok Hálózatának (ECN) – ez erősen kétséges, hogy így marad-e majd. Az ECN tagság elvesztése jelentős információs hátrányt okozhat majd a CMA-nak. A EU versenyhatóságok az ECN-en keresztül rendszeresen beszámolnak egymásnak az új ügyekről, tapasztalatokról, és ami a legfontosabb: bizonyítékokat is megoszthatnak egymással. Az ECN is sokat veszít ezzel: a CMA az egyik legfelkészültebb, erőforrásokkal legjobban ellátott hatóság volt a hálózatban. Ezzel együtt azért a CMA nem lesz teljesen elszigetelve, mert a versenyhatóságok az ICN-en és OECD-n belül is kommunikálnak egymással, és ezeket az együttműködéseket a Brexit elvileg nem érinti. Bilaterális megállapodások alapján mélyebb együttműködésre is van lehetőség, ilyet kötött pl. a Bizottság más, EU-kívüli hatóságokkal (pl. az USA Igazságügyi Minisztériumával). Azonban, az ECN tagság elvesztése miatti hátrányok teljes kompenzálására 27 tagállammal kellene ilyen megállapodásokat kötni.

A kartellek / erőfölénnyel visszaélések esetében a Bizottság nem tarthat majd rajtaütést Angliában, és ha egy európai kartell az Egyesült Királyságra is kiterjedt, akkor a Bizottság csak az európai kartell miatt szankcionálhat majd. Ez plusz pénzt és erőforrást igényel majd mindenkitől: az angol versenyhatóságnak egy párhuzamos eljárást kell lefolytatnia a kartell angol ágára vonatkozóan, hogy bírságolhasson, a kartellben részt vevő cégek pedig Brüsszel mellett Londonban is egy külön eljárással fognak szembesülni. Érdekes kérdést vethetnek fel azok a magatartások, amelyek a kilépés előtti időszakról a kilépés utánra is átnyúlnak. Melyik hatóság fog eljárni ezekkel kapcsolatban? Erre vonatkozóan lehet, hogy lesz a kilépési szerződésben majd valami kifejezett hatásköri szabályozás – de ettől még az ilyen ügyek kitűnő jogvitákra adhatnak majd alkalmat (lásd pepitában az EU-s belépés körüli hasonló kérdésekről pl. a cseh GIS kartell ügyet, ami megjárta az EUB-t is, ld. http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?…)

Az engedékenységi politikában eddig sem volt egykapus rendszer, mivel a Bizottságnál beadott engedékenység nem ad védelmet akkor, ha utóbb végül egy tagállami hatóság jár el az ügyben. Ezért jelenleg is, ha egy kartell több tagállamot érint, és egy engedékenységi kérelmező prudensen akar eljárni, akkor a Bizottság mellett általában minden olyan tagállamban is engedékenységet kér, amit a kartell érintett. (Ellenkező esetben azt kockáztatja, hogy egy olyan hatóság is eljárást indít ellene, ahol nem kért engedékenységet.) Ebben tehát nem jelent változást a Brexit.

A folyamatos versenyjogi megfelelést viszont előbb-utóbb érinti a majd a kilépés. Jelenleg az angol és az EU versenyjog nagyon hasonló, ezért nagyjából ugyanazokkal a módszerekkel és folyamatokkal lehet biztosítani a folyamatos megfelelést. Ugyanakkor, a Brexit után az angol versenyjog könnyen lehet, hogy eltávolodik majd az EU-s gyakorlattól. Ez bonyolítja majd azoknak az angol cégeknek az életét, akik rendelkeznek EU-s operációval vagy partnerekkel: nekik ezen túl mind az EU-s, mind az ettől esetlegesen különböző angol versenyjognak meg kell majd felelniük.

A fúziók esetében valószínű, hogy meg fog szűnni az egykapus rendszer. Jelenleg, ha egy tranzakció eléri az EU-s küszöbszámokat, akkor a feleknek az összes 28 tagállamra elég csak egyetlen fúziós engedélyt beszerezniük, az EU Bizottságtól. A Brexit után valószínű, hogy párhuzamosan angol és EU Bizottság engedély is kell majd.

Állami támogatási ügyek: itt várható a legnagyobb változás. Jelenleg, ha egy tagállam állami támogatást kíván adni bármilyen vállalkozásnak, akkor ezzel mindaddig várnia kell, ameddig be nem jelenti azt a Bizottságnak és a Bizottság azt jóvá nem hagyja. Ráadásul, a Bizottságnak jogában áll megtagadnia a hozzájárulást, ha a támogatás nem egyeztethető össze az egységes piaccal. A rezsim célja, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítson az unió belső piacán belül, és hogy a kevésbé hatékony, de az állami forrással felpumpált cégek ne élvezzenek tisztességtelen előnyt másokkal szemben. Ha a kilépéssel Anglia távozik a belső piacról, akkor mindezek a korlátok valószínűleg eltűnnek majd, és a londoni kormány rugalmasabban alakíthatja ki a támogatási politikáját.

Versenyjog és versenypolitika alakítása. Ha egy angol vállalkozás fenn akar tartani EU-s országokban leányvállalatokat vagy kereskedni akar EU-s partnereivel, akkor továbbra is be kell majd tartania az EU versenyjogi szabályokat. Ennek ellenére, az Egyesült Királyság a kilépéssel el fogja veszíteni eddigi befolyását arra, hogy ezek a szabályok hogyan nézzenek ki. Még ha néhány más, fenti kérdésre lehet is megoldás a kilépési tárgyalások során, angol Európai Parlamenti képviselők, Európai Tanácsi tagok, EUB bírók és más EU-s tisztviselők nélkül az EU versenyjog formálásából az Egyesült Királyság a jövőben ki fog maradni.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.