Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Törvények az élelmiszer termékpálya kódexről – messze még a megoldás?

2009. július 6.

A Parlament utolsó nyári ülésnapján elfogadta az agrárpiaci rendtartást módosító, az élelmiszer termékpálya működésével kapcsolatos törvényeket. Az egyértelműen agrár-szakpolitikai indíttatású törvényjavaslatok célja egyrészt az élelmiszer termékpálya kódex egyes elemeinek törvénybe iktatása, másrészt pedig bizonyos, az agrárszektorral kapcsolatos magatartások kiemelése a Versenytörvény 11. §-ban foglalt kartelltilalom hatálya alól. A törvények jelenleg a köztársasági elnök általi kihirdetésre várnak.

A két törvényjavaslat vélhetően nem választható el a GVH eljárással is érintett (ld. http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) élelmiszer termékpálya kódextől (http://www.fvm.hu/download.php?…).

A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat (T/10057, http://www.parlament.hu/…om.irom_adat?…) lényegében az élelmiszer termékpálya kódex bizonyos rendelkezéseivel analóg szabályokat tartalmaz. A kódex-hez kapcsolódó vitában a törvény elfogadása vélhetően eljárási változásokkal jár majd: a kódexben szereplő szabályok legalábbis egy része jogszerűségének megítélésére a GVH-nak vélhetően leszűkül a mozgástere, és a hangsúly esetlegesen az Európai Bizottsághoz tevődhet át. A Bizottság azonban vélhetően már nem a kódexet, hanem a törvényt vizsgálná majd.

A másik, az élelmiszer termékpálya működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (T/10056, http://www.parlament.hu/…om.irom_adat?…) azonban kifejezetten a GVH hatásköreit és a magyar Tpvt. alkalmazási körének szűkítését célozza – anélkül azonban, hogy ebben rendkívül jelentős hatása lenne. A törvény egyes agrártermékek egy meghatározott körének (pl. hús, tej, tojás, zöldség- és gyümölcsfélék, gabona stb.) beszállítóira vonatkozik, és – többek között – a következőket rendeli el:

„2§ … A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi … törvény szerinti beszállítók érdekképviseletét ellátó szakmai szervezet tagjai számára az adott piacra illetőleg az ott alkalmazásra kerülő árakra, beszerzési és értékesítési lehetőségekre, ösztönzők alkalmazására, a termékek piaci helyzetének javítására, illetve kiegyensúlyozott piaci viszonyok biztosítására vonatkozó felmérést végezhet, információt adhat, valamint tagok között erre irányuló koordinatív egyeztetést folytathat, amennyiben az ilyen tevékenység révén megvalósuló gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat. Az ilyen tevékenység nem minősül a [Versenytörvény] 11. §-ban foglalt tilalom megsértésének.

Mivel a törvény hatásköri és eljárási szabályokat nem tartalmaz, egy versenyfelügyeleti eljárás esetében vélhetően a GVH hatáskörébe tartozik majd a törvény által megkívánt feltétel ellenőrzése, vagyis annak megítélése, hogy az adott, esetlegesen versenykorlátozó megállapodásból fakadó „gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják[-e] a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat”, és hogy ebből fakadóan az adott tevékenység a Tpvt. 11. § megsértésének minősül-e. A GVH hasonló szempontokat eddig is vizsgált, igaz, a Tpvt. 17. § szerinti mentesülés esetében a hatékonysági előnyöket az eljárás alá vont vállalkozásnak kell bizonyítania. Az új törvény szerinti „gazdasági és társadalmi előnyök” esetében a helyzet ettől eljárási szempontból annyiban tér el, hogy ebben a körben a releváns körülményeket a GVH-nak hivatalból fel kell derítenie és meg kell vizsgálnia.

A törvény nem szól továbbá az EKSZ 81. cikkének, vagyis az európai közösségi jog szerinti kartell-tilalomnak az alkalmazásáról. Vagyis, amennyiben a beszállítók valamely esetlegesen versenykorlátozó megállapodása érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, akkor azzal kapcsolatban a GVH az 1/2003 tanácsi rendeletben foglalt jogosítványai szerint továbbra is köteles eljárni, mégpedig annak mérlegelése nélkül, hogy a megállapodásból fakadó „gazdasági és társadalmi előnyök meghaladják[-e] a tevékenység révén kialakuló versenyt korlátozó magatartásból adódó hátrányokat”. A közösségi versenyjog szabályai pedig nagyon hasonlóak a magyar szabályokhoz, az adott magatartásról eltiltásra, bírság kiszabására tehát ezen az alapon ugyanúgy lehetőség van, mint a Tpvt. alapján.

A fenitek alapján kérdéses az is, hogy mennyiben fogja érinteni az új törvény az élelmiszer termékpálya kódex alapján indult versenyfelügyeleti eljárást – nem csupán azért, mert a kódexnek nem csak beszállítók az aláírói, hanem azért is, mert a GVH egy adott versenykorlátozásra az annak megvalósulása időpontjában hatályban volt anyagi jogszabályt alkalmazza, továbbá pedig mert az eljárásról már a GVH sajtóközleménye alapján is kiderül, hogy annak egyik jogalapja az EKSZ 81. cikkének esetleges megsértése.

Összességében a blog érzése az, hogy a két törvényjavaslat elfogadása még messze nem az utolsó felvonása a termékpálya kódex körül folyó vitának.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.