Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Kokott főtanácsnok az ügyvédi titokról

2010. május 3.

2010. április 29-én tette közzé az Európai Bíróság az Akzo Nobel Chemicals Ltd és Akcros Chemicals Ltd v European Commission (C-550/07) ügyben Kokott főtanácsnok véleményét. A főtanácsnok szerint a cégek által alkalmazott jogtanácsosok levelezése nem élvezi ugyanazt a védelmet, mint a külső ügyvédi irodákkal folytatott levelezés, és ezért azt a Bizottság a házkutatásai („dawn raid”-ek) során lefoglalhatja és bizonyítékként felhasználhatja. Az ügyben az Európai Bíróság végleges döntése később várható.

Az ügyben az Akzo és az Akcros fellebbezése lényegében kizárólag azon alapszik, hogy a Bizottság súlyosan megsértette eljárási jogaikat akkor, amikor egy házkutatás során lefoglalt bizonyos e-maileket, amelyeket egy belső jogtanácsos és a cégvezetés váltott egymással. Az ezzel kapcsolatos jogi tesztet részletesen legutóbb egy majdnem 30 évvel ezelőtti Európai Bírósági jogeset tárgyalta, amely szerint a jogászokkal folytatott levelezés lényegében akkor élvez védelmet, ha (i) az ügyfél védelemhez való jogához kapcsolódik; és (ii) ha egy független, az ügyféllel munkaviszonyban nem álló jogásszal történik.

Kokott főtanácsnok szerint a vállalati jogtanácsosok a második kritériumnak nem felelnek meg – még akkor sem, ha kamarai tagsággal rendelkeznek, és speciális etikai szabályzat vonatkozik rájuk. Mivel az ügyvédi titok ilyen védelme az EB esetjogában alakult ki, a főtanácsnok azt is vizsgálta a fellebbezés nyomán, hogy indokolt lenne-e esetjogi úton kiterjeszteni a védelmet a vállalati jogtanácsosok levelezésére is – de úgy találta, hogy nem. Így többek között:

„Ha egy vállalkozás az általa felvett belső jogász szolgáltatásait veszi igénybe, végeredményben nem egy semleges harmadik féllel kommunikál, hanem egy saját munkatárssal, függetlenül azon szakmai etikai kötelezettségektől, amelyek az adott személyt a kamarai tagsága folytán terhelik. Ezen „belső” kommunikációk nem érdemlik meg az ügyvédi titok által élvezett védelmet, függetlenül attól, hogy milyen gyakoriak, milyen nagy jelentőségűek, vagy mennyire hasznosak a vállalkozás számára.” ”(119. pont, saját fordítás)

A főtanácsnoki vélemény majdnem 40 oldala részletes elemzést tartalmaz az ügyvédi titokról és annak eljárási szerepéről, ezért könnyen lehet, hogy a várható EB ítélet mellett a főtanácsnoki vélemény is hasznos hivatkozási alap marad majd, mind a jogi képviselők mind pedig a szakirodalom számára. Ez egyébként annál is inkább valószínű, mert a kérdésben nagyon kevés a bírósági precedens, Kokott főtanácsnok pedig helyenként az ügyhöz szorosan nem kapcsolódó, de a gyakorlatban rendszeresen felmerülő kérdésekben is határozott véleményt nyilvánít.

Például, ha valakinek kétségei lettek volna a vállalati megfelelési programok során keletkező levelezés védelmével kapcsolatban:

„…a vállalati megfelelési programok során keletkezett belső vállalati jogi tanácsadás nagy része általános jellegű, és nem áll kapcsolatban a védelemhez való jog akkori vagy későbbi gyakorlásával. A vállalkozás és az általa felvett belső jogász közötti, „megfelelési célból” történő kommunikáció ezért általában már önmagában emiatt sem teljesíti a [fenti teszt] első feltételét”.” [ld. 120. pont, saját fordítás - ami alapján úgy tűnik, hogy a külső ügyvédekkel "megfelelési célből" folytatott levelezés nagy része sem feltétlenül minősülne ügyvédi titoknak...)

Kíváncsian várjuk az ügyben az Európai Bíróság végleges döntését.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.