Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Betekinthet-e a károsult az engedékenységi kérelem irataiba?

2011. június 16.

Az Európai Bíróság 2011. június 14-én hozott ítéletet a C-360/09 Pfleiderer AG kontra Bundeskartellamt ügyben. Az ügyben az iratbetekintésre vonatkozó német nemzeti jogszabályoknak az EU joggal való összhangja volt a kérdés, pontosabban az, hogy az EU joggal ellentétes-e, ha egy kartell sértettje betekinthet az engedékenységi kérelem irataiba. Az EUB válasza a Ket. és a Tpvt. alkalmazása szempontjából is érdekes lehet.

Az EUB elismerte, hogy az engedékenységi program hatékony eszköz az EUMSZ 101. hatékony alkalmazásában (sőt, azt is hozzátette, hogy a 102. cikk alkalmazását is elősegíti), valamint, hogy

27 … ésszerű azt feltételezni, hogy ezen információk [ti. az engedékenységi kérelemmel összefüggésben átadott dokumentumok] közlése a versenyjogi jogsértésekben részt vevő személyeket elrettentheti attól, hogy éljenek az engedékenységi programok által nyújtott lehetőséggel, különös tekintettel arra, hogy az általuk önkéntesen nyújtott információk az 1/2003 rendelet 11. és 12. cikke értelmében a Bizottság és a nemzeti hatóságok közötti információcsere tárgyát képezhetik

Ugyanakkor az EUB az ellenkező szempontot is fontosnak ítélete:

29. [a kártérítési ügyekben való] keresetindítási jog megerősíti az uniós versenyjogi szabályok hatékonyságát, és gyengíti azokat a gyakran rejtett megállapodásokat vagy gyakorlatokat, amelyek alkalmasak arra, hogy a versenyt korlátozzák vagy torzítsák. Ebből a szempontból a nemzeti bíróságok előtti kártérítési keresetek jelentősen hozzájárulhatnak az Európai Unión belüli hatékony verseny fenntartásához

Ezért az EUB szerint a két szempontot mérlegelni kell:

30. Ezért azon kérelem vizsgálata során, amit az engedékenységi programban részt vevő ellen kártérítési pert indítani szándékozó személy terjeszt elő az engedékenységi programmal összefüggésben átadott dokumentumokhoz való hozzáférés engedélyezése iránt, biztosítani kell, hogy a nemzeti jogszabályok által meghatározott feltételek ne legyenek kedvezőtlenebbek, mint azok, amelyek a hasonló jellegű, nemzeti jogon alapuló igényekre vonatkoznak, valamint nem lehetnek olyanok, hogy a gyakorlatban lehetetlenné tegyék vagy rendkívül megnehezítsék a kártérítéshez jutást (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Courage és Crehan ügyben hozott ítélet 29. pontját), továbbá mérlegelni kell az információközlést igazoló érdekeket, valamint az engedékenységi kérelmet benyújtó személy által önkéntesen átadott információk védelmét.

Magyar szempontból mindez azért érdekes, mert a Ket. 68. § (3) bekezdése szerint az ügy irataiba harmadik személy is betekinthet (és azokról a 69. § (5) bekezdés szerint másolatot készíthet), ha igazolja, hogy az adat megismerése „joga érvényesítéséhez szükséges”. Ha egy kartell károsulja ilyen alapon kérne iratbetekintést a GVH-nál, akkor a kérelem elbírálásához fontos szempontokat jelenthet az EUB ítélete.

Az ítélet további magyar vonatkozása, hogy előadó bírája Juhász Endre volt. Az ítélet szövege elérhető itt: http://eur-lex.europa.eu/…exUriServ.do?…




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.