Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Bizottsági iránymutatás-tervezet a versenyjogi kárszámítási módszerekről – kontextusban a Tpvt. 88/C. §

2011. július 1.

A Bizottság június második felében tette közzé azt az iránymutatás tervezetét, amely az EUMSZ 101. és 102. cikkének megsértésével okozott károk számítására vonatkozik. A nem kötelező erejű iránymutatás a kártérítési ügyekben eljáró nemzeti bíróságoknak és az eljárásban részt vevő feleknek szól majd, a célja pedig az, hogy többféle olyan kárszámítási módszert és technikát mutasson be, amelyek közül attól függően érdemes választani, hogy mi felel meg az adott nemzeti jognak, az eset körülményeinek vagy mihez áll rendelkezésre elegendő adat. A Bizottság által javasolt módszerek nagyon jól mutatják, hogy a Tpvt. 88/C. §-ban szereplő vélelem mindössze egy lépés a kárösszeg meghatározása során – de nem hárítja el az összes akadályt a sikeres igényérvényesítés elől.

Az iránymutatás-tervezet nem kifejezetten jogi kérdésekkel foglalkozik. Ehelyett a Bizottság inkább egy alapvető közgazdaságtani sorvezetőt kíván adni, amely segíthet kiválasztani és alkalmazni az adott ügyben legmegfelelőbb kárszámítási módszert. Mindezt a bizottsági iránymutatásokhoz képest viszonylag részletesen - 69 oldalon.

Ez a blogbejegyzés természetesen kevés mind a 69 oldal összefoglalására – azonban érdekességként kiemelhetjük, hogy az iránymutatás tervezetben vázolt kárszámítási módszer hogyan helyezi kontextusba a Tpvt. 88/C. §-ban szereplő megdönthető vélelmet.

A Tpvt. 88/C. § szerint: „a [Tpvt.] 11. §-ába, illetve az [EUMSZ] 81. cikkébe ütköző, versenytársak közötti, az eladási árak közvetlen vagy közvetett meghatározására, a piac felosztására, termelési vagy eladási kvóták meghatározására irányuló versenyt korlátozó megállapodásban részes fél ellen indított, bármely polgári jogi igény érvényesítése iránti perben a jogsértésnek a jogsértő által alkalmazott ár mértékére gyakorolt hatásának bizonyítása során - ellenkező bizonyításig - úgy kell tekinteni, hogy a jogsértés az árat tíz százaléknyi mértékben befolyásolta.

Amint azonban azt az iránymutatás tervezetben vázolt kárszámítási módszerek is mutatják, a túlárazás mértéke – és ezért a Tpvt. 88/C § szerinti vélelem – csak az egyik lépés annak megállapítása során, hogy a felperes szenvedett-e kárt, és annak mekkora a mértéke. Ugyanis, ha a kártérítést kérő felperes a magasabb árakat adott esetben beépítette a saját áraiba, és így az áremelkedést továbbhárította az ügyfeleire, akkor önmagában a túlárazás mértéke (és így a Tpvt. 88/C. §-a) kevés lehet ahhoz, hogy a bíróság megállapítsa a felperes kárának a mértékét.

A Bizottság iránymutatása egyébként azt is részletesen kifejti, hogy a felperest az áremelkedés továbbhárítása esetén is érheti kár (ld. a 142-151. ill. 155-159. pontokat). Egyrészt, a piaci viszonyoktól függően elképzelhető, hogy ez a továbbhárítás nem teljes, és ilyenkor az áremelkedés egy részét mégis a felperes vállalkozás kénytelen viselni. Másrészt, a továbbhárítás folytán megnövekedett árak csökkenthetik a felperes vállalkozás eladásait, ami bevételkieséshez vezethet, ez pedig elmaradt haszonként lehet értékelhető.

Az iránymutatás-tervezetre a Bizottság szeptember végéig várja az észrevételeket – és ezt követően fogja a szöveget véglegesíteni. A tervezet elérhető itt: http://ec.europa.eu/…ndex_en.html

Érdekesség, hogy a tervezetben a Bizottság többek között egy fiktív malom-kartell példáján személteti a számítási módszereket. Aminek persze vélhetően semmi köze a GVH szerint jóval kevésbé fiktív magyarországi malom-kartellhez: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.