Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Tóth András: Fontos elvi megállapítások a Versenytanács Eon/HP összefonódást engedélyező döntésében

2011. augusztus 3.

A július 29-én közzétett engedélyező határozat fontos elvi megállapításokat tartalmaz a vállalkozásrész fogalma, az outsourcing megállapodások európai gyakorlathoz képesti eltérő hazai megítélése, az irányítás tartós megváltozását eredményező szerződés időtartama, valamint az engedélykérési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén kiszabható bírság mellőzésének szempontjai vonatkozásában.

A GVH elé került megállapodás értelmében az Eon saját informatikai ellátását biztosító vállalkozásrészét a szükséges eszközökkel és munkavállalókkal a HP-nek adja át öt évre, amely időtartam az átadó kezdeményezésére további két évvel meghosszabbítható. (11. pont) A megkötött szerződés ugyan nem zárja ki, hogy az átvevő az átadott eszközök igénybevételével harmadik feleknek is nyújtson informatikai szolgáltatásokat, de a felek szerint ez kizárható a kapacitásfelesleg hiányára és az átadott eszközök specifikumaira is tekintettel. (12. pont)

Az ügy fenti sajátosságaival alapvetően az outsourcing megállapodások versenyjogi aspektusaira világít rá. Ahhoz, hogy egy outsourcing esetében összefonódásról lehessen beszélni mindenekelőtt szükséges, hogy a tranzakció vállalkozások/vállalkozásrészek között valósuljon meg. A Versenytanács a vállalkozásrész fogalmát illetően fennálló Tpvt. és az EU fúziós szabályai közti különbözőségére hívta fel a figyelmet döntésében. Míg ugyanis a Bizottság gyakorlata szerint egy összefonódást megvalósító outsourcing megállapodást az különböztet meg egy egyszerű szolgáltatási szerződéstől, hogy annak alapján a vállalkozásrészt átvevő képes az átadótól független önálló piaci jelenlétre (lsd. Egységes Jogalkalmazási Közlemény 25-27. pont.), addig a Tpvt. alapján a konkrét helyzettől elvonatkoztatottan, mintegy objektíve kell megítélni a vállalkozásrész alkalmasságát a piaci tevékenység folytatására. (14. pont) A Versenytanács a Tpvt. szerinti megközelítésben egyébként – hivatkozva egy korábbi elvi állásfoglalását (23.19.) – nagyobb biztonságot lát a tranzakció engedélykötelességének megítélését illetően, vélhetően arra tekintettel, hogy így utólag nem derülhet ki, hogy mégis összefonódás valósult meg, ha az előzetes várakozásoktól eltérően a vállalkozásrész az átadótól független piaci tevékenységbe kezd.

A másik jelentős kérdés az outsourcing megállapodással kapcsolatosan, hogy megvalósul-e az irányítás tartós megváltozása. Bár a Tpvt. az EU szabályozással szemben (lsd. ECMR 3. cikk (1) bek.) nem használja a tartósság fogalmát a Versenytanács gyakorlata során azt mégis az irányításszerzés (lsd. Elvi Állásfoglalások 23.15., 23.24.) elemévé tette. A Versenytanács jelen határozatában kiemeli, hogy a nincs egyértelmű gyakorlata arra nézve, hogy milyen hosszú az a minimális időtáv, amely után egy üzemeltetési szerződés összefonódást eredményez, de az Európai Bizottság gyakorlata alapján a három évet el nem érő határozott idejű megállapodások nem tekinthetők annak. (16. pont) Jelen ügy külön érdekessége, hogy a Versenytanács az öt éves, két évre meghosszabbítható megállapodással az irányítást tartós megváltozását megvalósultnak találta. (16. pont)

A döntés harmadik fontos elvi megállapítása az engedélykérési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható bírsággal kapcsolatos. A Versenytanács szerint az engedélykérési kötelezettség elmulasztása miatt a Tpvt. 79. § szerint maximálisan kiszabható napi 200.000 Ft összegű bírság alkalmazása a Tpvt. 78. § (1) bekezdése alapján csak lehetőség. Jelen ügyben a Versenytanács a bírság kiszabásától pedig azért tekintett el, mert a kérelmező a Bizottságoz és GVH-hoz fordult előzetesen az engedélykérési kötelezettség tisztázása érdekében. Ez önmagában vélhetően kevés lett volna a bírság elengedéshez, de a Versenytanács utal arra, hogy figyelemmel volt a vállalkozásrész (és ebből fakadóan az outsourcing) eltérő magyar és európai megközelítésmódjára, illetve a tranzakciós szerzőséhez hasonló időtartamú megállapodásokkal kapcsolatos magyar joggyakorlat hiányára is. (21. pont)

A Versenytanács döntése itt érhető el: http://www.gvh.hu/…CBD17329.pdf




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.