Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Horányi Márton: Versenytörvény módosítás miatt már nem hajthatók végre az összefonódások a GVH engedélye előtt?

2011. augusztus 5.

Tegnap léptett hatályba a Versenytörvény módosítása, amely speciális fúziós szabályokat állapít meg a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódásokkal összefüggésben. A módosítással egy korábbi blogbejegyzés már foglalkozott, amely elérhető itt. A módosítás azonban úgy tűnik, hogy nem csupán speciális fúziókontroll szabályokat vezet be, hanem alapvetően átírhatja a magyar fúziókontroll dinamikáját azzal, hogy felborítva a korábban kialakult jogértelmezési konszenzust, a Tpvt. 29.§-ának egy olyan értelmezésén alapul, amely szerint a magyar fúziókontroll szabályok általános végrehajtási tilalmat tartalmaznak.

Lássuk a részleteket:

A Tpvt. 29.§-a szerint „A vállalkozásoknak a [Tpvt.] 24. § szerinti összefonódását eredményező szerződés létrejöttéhez a Gazdasági Versenyhivatal engedélye szükséges.” Ez a szakasz már a kezdetektől számos kritika tárgya volt, ugyanis több kommentátor szerint is feleslegesen teremt bizonytalan polgári jogi helyzetet, illetve koherencia zavart okoz magán a Tpvt-n belül is. A kritikák részletes ismertetése egy következő bejegyzés tárgya lehet, itt azonban elegendő leszögezni azt, hogy a legtöbb kommentátor szerint sem a Tpvt 29.§-a, sem a Versenytörvény más rendelkezése nem állít(ott) fel végrehajtási tilalmat, azaz a felek az összefonódást saját kockázatukra végrehajthatták a GVH engedélyét megelőzően is. Számos más jogi és jogpolitikai érv mellett többek közt ezt az értelmezést támasztja alá az is, hogy a Versenytörvény nem a GVH engedélyt megelőző végrehajtást szankcionálja, hanem a tranzakció határidőben történő bejelentésének elmulasztását.

Mit változtat meg a tegnap hatályba lépett módosítás?

A Tpvt. újonnan hatályba lépett 29/A. § (1) bek szerint: „A 28. § (4) bekezdése szerinti [azaz kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló] összefonódás esetén a 29. §-ban foglaltak azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a rendes üzletmenet folytatásához feltétlenül szükséges mértékben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzése előtt is gyakorolhatja.

A fenti rendelkezés csak az újonnan bevezetett, speciális ügyekben alkalmazandó, amikor az ügy tárgya a Tpvt. 28.§ (4) szerinti kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódás. A rendelkezés azonban az ilyen ügyekre kivételként eltérést ír elő a Tpvt. 29.§-tól, mivel leszögezi, hogy ilyenkor ”az irányításszerző az irányítási jogát a rendes üzletmenet folytatásához feltétlenül szükséges mértékben a Gazdasági Versenyhivatal engedélyének megszerzése előtt is gyakorolhatja. Nyilvánvaló azonban, hogy nem lenne szükség egy ilyen kivétel megteremtésére, ha a Tpvt. 29.§-a eleve nem tartalmazna végrehajtási tilalmat, azaz ha az irányításszerző eleve nem lenne korlátozva abban, hogy a GVH engedélyének megszerzése előtt gyakorolja irányítási jogát. Abból tehát, hogy a Tpvt. 29/A.§ (1) bekezdése egy kivételt teremt a végrehajtási tilalom (irányítási jog gyakorlása) alól, a contrario arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó szerint a Tpvt. 29.§-a általános végrehajtási tilalmat tartalmaz.

A szerzők álláspontja szerint az általános végrehajtási tilalom bevezetése Magyarországon jogpolitikailag nem indokolt. Mindenképpen aggályos és szerencsétlen azonban az általános végrehajtási tilalom ilyen közvetett és minden szakmai vitát nélkülöző módon történő bevezetése. Ráadásul kérdéses, hogy valóban az volt-e a jogalkotó szándéka, hogy a Tpvt. 29.§-ról szóló értelmezési vitát átbillentse az általános végrehajtási tilalom felé, vagy sokkal inkább pusztán a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódásokra vonatkozó speciális szabályokat kívánt bevezetni. Ez utóbbi esetben szerencsésebb lett volna a Tpvt. 29/A.§ (1) bekezdésének mellőzése, és a Tpvt. 29.§ azon értelmezésének alapulvétele, hogy a magyar fúziókontroll nem tartalmaz általános végrehajtási tilalmat. Ez alól az általános szabály alól (értsd a végrehajtási tilalom hiánya alól) lett volna célszerű megalkotni azt a kivételt, amely jelenleg a Tpvt. 29/A.§ (2) bekezdésében szerepel, és amely szerint a GVH a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódások esetén az érdemi határozat meghozataláig terjedő időre az irányítási jog gyakorlását korlátozhatja, feltételhez kötheti vagy arra vonatkozóan kötelezettséget írhat elő, amennyiben az szükséges.

Az újonnan hatályba lépett szabályozás ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvet, hiszen a kivétel diszkriminatív: kizárólag a kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek felszámolása során megvalósuló összefonódások esetén ad lehetőséget arra, hogy az irányításszerző az irányítási jogát a rendes üzletmenet folytatásához feltétlenül szükséges mértékben a GVH engedélyének megszerzése előtt is gyakorolhatja. Felmerül azonban a kérdés, hogy a jogalkotó miért nem biztosítja ezt a jogot bármely más összefonódás esetén annak ellenére, hogy az irányításszerzőnek nyilván minden összefonódás során jogos érdeke a legalább a rendes üzletmenet folytatásához szükséges irányítás gyakorlása.

Összegzésül a Versenytörvény módosítása egy eddig nem létező és a jelen módosítás által sem nevesített általános szabály alóli kivételt vezet be a Tpvt. 29/A.§ (1) bekezdésében azáltal, hogy megengedi, hogy bizonyos összefonódások esetén az irányításszerző az irányítási jogát a rendes üzletmenet folytatásához feltétlenül szükséges mértékben a GVH engedélyének megszerzése előtt is gyakorolja. A kivétel bevezetéséből azonban a contrario az következik, hogy léteznie kell annak az általános szabálynak, amely általános végrehajtási tilalmat tartalmaz. A törvénymódosítást követően tehát vagy el kell fogadni, hogy megváltozott a magyar fúziókontroll egyik alapszabálya, és a jövőben már nem hajthatók végre az összefonódások a GVH engedélye előtt (ez esetben azonban célszerű lenne az eljárások tényleges időtartamának érdemi lerövidítése), vagy amennyiben nem ez volt a jogalkotó szándéka, akkor a törvény - lehetőleg mihamarabbi - pontosítására, vagy egy olyan hatósági állásfoglalásra van szükség, amely akár egy kreatív jogértelmezés útján rögzíti, hogy a Versenytörvény továbbra sem tartalmaz általános végrehajtási tilalmat.

Hegymegi-Barakonyi Zoltán - Horányi Márton




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.