Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Tóth András: A zár alá vett helyiség ajtaját érdemes kulcsra zárni…

2011. szeptember 1.

A Bizottság 2010 április 13-én előzetes értesítés nélküli helyszíni vizsgálatot tartott a Suez Environnement 100%-os tulajdonában álló Lyonnaise des Eaux France SA (LDE) épületében. Minthogy a kutatást a Bizottság tisztségviselői nem fejezték be, ezért a még át nem vizsgált helyiségeket lepecsételték. Másnap, 2010. április 14-én a tisztségviselők észlelték, hogy az egyik ajtón az „OPEN VOID” felirat volt látható, amely a pecsét leragasztott felülettől való elválásakor jelenik meg. A Bizottság 2010. május 21-én indított eljárást zártörés miatt és 2011. májusában hozta meg a Suez Environnement-re 8 millió eurós eljárási bírságot kiszabó döntést, amelynek közzétételére augusztus 27-én került sor.

A Bizottság a zár alá vétel során az érintett vállalkozás jelen lévő képviselőjével jegyzőkönyvet irat alá, amely a pecsételés tényén kívül tartartalmazza a zártörés következményeire való felhívást is. A pecsétet a Bizottság tisztségviselői le is fotózzák. Jelen esetben – furcsa mód – azonban a zártöréssel érintett ajtó nem volt kulcsra bezárva ezért az LDE jogtanácsosa kiírta az ajtóra, hogy ne nyissák ki. Ennek ellenére másnap a zár feltörésére utaló „OPEN VOID” felirat volt látható az ajtón, a helyiség lámpái pedig világítottak, ezért az LDE jogtanácsosa – a Bizottság képviselőjének engedélyével – kihívta a rendőrséget, hogy a felelős megállapítása érdekében rögzítsék az újlenyomatokat. Minthogy azonban illetéktelen behatolás nyomai, illetve lopás gyanúja nem merült fel, ezért a rendőrségnek nem volt lehetősége az újlenyomatok rögzítésére. Ezt követően a felelős felkutatására a cég e-mail üzeneteket küldött a munkavállalóknak, akik közül hamarosan jelentkezett is az, aki a pecsétet - állítása szerint véletlenül - feltörte ugyanis sietségében nyitott be az ajtón, mert a szomszéd szobában nem talált senkit. Az LDE becsatolta az épület kamerái által rögzített felvételeket, amelyek alátámasztották az érintett munkavállaló nyilatkozatát. Az LDE szintén bizonyítékot csatolt be arra, hogy a lámpát egy automata kapcsolja fel az épületben minden reggel a takarítók számára. Az LDE a Bizottsági kifogásközlésre adott válaszában elismerte a zártörés tényét, de kiemelte, hogy az figyelmetlenségből történt, a lezárt helyiségbe való behatolás nélkül, és rögtön teljes körűen együttműködött a Bizottsággal a tényállás felderítése érdekében.

A Bizottság a nemrég közzétett döntésében hangsúlyozza, hogy a helyiségek zár alá vételére azért került sor, mert a tisztségviselők az ott található dokumentumokat nem vizsgálták még meg, ezért a bizonyítékok integritásának védelme szükséges volt. (60. pont) A Bizottság döntésben hivatkozott a Törvényszék Eon ügyben kifejtett azon álláspontjára, miszerint a Bizottság csak a zártörés tényét köteles bizonyítani, de a lezárt helyiségekbe belépést, illetve az ott tárolt dokumentumok manipulálását már nem. (69. pont és T-141/08, E. ON Energie AG / Commission, 85.) A Bizottság szerint az 1/2003/EK 23. cik (1) bekezdés e) pontja alkalmazása (zártörés miatti eljárási bírság) szempontjából közömbös, hogy a zártörésre szándékosan vagy gondatlanságból kerül-e sor. Ha a szándékosságra nincs bizonyíték, és az külső kényszerítő körülményre (vis major) sem vezethető vissza, akkor a gondatlanság esete forog fenn, amit jelen esetben a Bizottság abban a körülményben látott megvalósulni, hogy a pecsét elhelyezése ellenére az érintett ajtót kulcsra nem zárták be. (73.)

Szintén érdekes, hogy a Bizottság egyetemlegesen kötelezte az eljárási bírság befizetésére az LDE-t és anyavállalatát a Suez Environnement-et. Bár a zártörés az LDE épületében történt, a Bizottság a Suez Environnement felelősségét is megállapíthatónak találta többek között, mert (i) az eljárás a Suez Environnement és leányvállalatai ellen indult, (ii) a „rajtaütés” során a Suez Environnement jogász is jelen volt az LDE épületében, (iii) a becsatolt videofelvétel alapján a zártörést megelőző percekben a Suez Environnement jogásza az emeleten tartózkodott, (iv) a munkavállalóknak küldött e-mail üzenetet a Suez Environnement jogi igazgatja írta alá. A Bizottság álláspontja szerint a vállalkozások ugyanúgy felelnek az eljárási szabályok megsértéséért, mint az érdemi versenyjogi jogsértésért.

A bírság összegének megállapításánál a Bizottság figyelemmel volt arra, hogy a jogsértésre a Bizottság legjelentősebb vizsgálati jogosítványai körében került sor, melyen belül a zártörés különösen is súlyos jogsértésnek minősül. A Bizottság szerint olyan mértékű bírság-összeg meghatározására van szükség, amely elrettentő erejű és biztosítja a Bizottság hatékony vizsgálati jogosítványait. A Bizottság kiemelte továbbá, hogy az érintett vállalkozásokat a zártörés következményeire figyelmeztette, miközben a vállalkozások felkészült versenyjogászokkal eljáró jelentős piaci szereplők. A cégek ráadásul ismerték az Eon kapcsán már kialakult gyakorlatot, hiszen a munkavállalóknak küldött e-mail-ben erre az ügyre külön is felhívták a figyelmet. Mindemellett a Bizottság figyelembe vette, hogy a cégek azonnal együttműködtek, a felelőst gyorsan megtalálták, a kifogásközlésben előadott tényeket nem vitatták, a zártörést elismerték, és az 1/2003/EK 18. cikke által megkívántnál lényegesen több bizonyítékot tártak fel, melynek eredményeként a bírság összeg alapjául az előző évi nettó árbevétel 0,065%-a szolgált, szemben az Eon esetében, ahol ez 0,14% volt (lsd. COMP/B-1/39.326 – E.ON Energie AG 113. pont)

A döntés francia nyelven itt érhető el: http://ec.europa.eu/…96_554_6.pdf




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.