Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Főtanácsnoki indítvány – Brüsszelben és tagállami szinten is büntethetők a EU csatlakozás előtt kezdődött kartellek

2011. szeptember 9.

Tegnap tette közzé Kokott főtanácsnok asszony véleményét a GIS kartell ügyben folyó előzetes döntéshozatali eljárásban (Toshiba és társai, C-17/10). Az ügy a gázszigetelésű elektromos kapcsolóberendezések ("GIS") piacán működő globális kartellel kapcsolatos, amely a 2004-es EU csatlakozási kör előtti időszakban kezdődött, de csak 2004. május 1-i EU csatlakozást követően ért véget. A Bizottság bírságot szabott ki a kartell tagjaira, ám ezt követően a cseh hatóság saját eljárásában szintén bírsággal sújtotta őket, a kartell EU csatlakozás előtti időszakának vonatkozásában. Kokott asszony indítványa lényegében azt mondja, hogy a cseh hatóság jogosult volt eljárni és bírságot kiszabni, mivel a Bizottság a kartellt más területre és időszakra vonatkozóan vizsgálta .

A cseh hatóság eljárása során a cseh nemzeti versenyjogot alkalmazta, és megállapította, hogy a jogsértés az EU csatlakozás előtti időszaktól 2004. május 11-ig tartott (vagyis az EU csatlakozást követően ért véget). A hatóság bírságot azonban kifejezetten csak a 2004. május 1-ét megelőző időszakra vonatkozóan szabott ki.

A cseh bíróság kérdései lényegében három problémára irányultak: (i) alkalmazható-e EUMSZ 101. cikke az Eu csatlakozás előtti időszakra; és (ii) ha a Bizottság eljárást indít 2004. május 1-ét követően, ez (a) megakadályozza-e a tagállami hatóságokat, hogy ezt követően eljárjanak az adott magatartással kapcsolatban; illetve (b) megakadályozza-e őket abban, hogy a saját nemzeti jogukat alkalmazzák párhuzamosan az EUMSZ 101. cikkével?

Az első kérdésre a főtanácsnok válasza egyértelműen az, hogy az EUMSZ 101. cikke nem alkalmazható visszamenőleges hatállyal. A második kérdésre a főtanácsnok szerint az a válasz, hogy a tagállami hatóságok bizonyos esetekben akkor is eljárhatnak és alkalmazhatják nemzeti jogukat, ha a Bizottság már indított eljárást. Ennek azonban korlátot szab – az egyéb EU jogi rendelkezések, így különösen az 1/2003 sz. rendelet mellet – a „ne bis in idem” elv.

A „ne bis in idem” elvet jelenleg az Európai Unió Alapjogi Chartájának 50. cikke tartalmazza: „Senki sem vonható büntetőeljárás alá és nem büntethető olyan bűncselekményért, amely miatt az Unióban a törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették vagy elítélték.” Bár az Alapjogi Charta csak 2010 óta kötelező erejű, a „ne bis in idem” az EUB gyakorlata nyomán már korábban is az EU jog alkalmazásának egyik alapelve volt, így a cseh hatóságra az eljárás 2006-os megindításakor már kötelező volt. Kokott főtanácsnok szerint a „ne bis in idem” az EUB korábbi gyakorlatának megfelelően nem csak a büntetőjogban, hanem a versenyjogban is alkalmazandó.

Kokott főtanácsnok szerint: „a kartellek esetében a lényegi körülmények, amelyekre a ne bis in idem elv vonatkozik, mindig szükségszerűen kiterjednek az időtartamra és földrajzi területre, amelyekre vonatkozóan a kartell a versenykorlátozó hatását kifejtette (a hatás szerinti jogsértések esetén), illetve amelyen a kartell ilyen hatással lehetett volna (a cél szerinti jogsértések esetén). Ennek nincs köze a védendő jogi érdekhez, vagy a tényállás jogi minősítéséhez. Ezzel szemben a kartell tényleges illetve lehetséges hatásai a tényállás részét képezik, amely alapján a versenyhatóságok a kartell résztvevőit felelősségre vonják, és amely miatt a kartell résztvevői nem vonhatók még egyszer felelősségre.” (130. bek – a blog fordítása)

Ezért a főtanácsnok szerint: „a ne bis in idem elv azonban semmiképpen sem tiltja, hogy egynél több hatóság vagy bíróság szabjon ki büntetést egy azonos kartellből származó – akár hatás, akár cél szerinti – versenykorlátozás miatt, ha ez a versenykorlátozás az Európai Gazdasági Térség más-más területein vagy más-más időszakban következett be”. (131. bek. - a blog fordítása)

Bár a Bizottság határozata nem jelzi egyértelműen, hogy a Cseh Köztársaság vonatkozásában a kartellt csak 2004. május 1. után értékelte, Kokott főtanácsnok szerint ez a határozat értelmezésével megállapítható. Erre utalt különösen az, hogy a határozat a 2004 előtti időszak vonatkozásában kifejezetten az EK „akkori” tagjairól beszél, és az is, hogy a bíráság kiszámításánál a Bizottság a 2003. évi közösségi árbevételt vette alapul, amely a Csehországból származó árbevételt még nem tartalmazta.

Az ügy magyar szempontból azért érdekes, mert megerősíti a GVH korábbi ügyekben követett gyakorlatát (a GIS kartell tagjai ellen például a GVH is folytatott eljárást, a cseh hatósághoz hasonlóan a 2004. május 1. előtti időszakra vonatkozóan: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) A GVH számára azért ia fontos, hogy az EUB kövesse Kokott asszony indítványát, mivel előfordulhat még néhány olyan ügy (bár egyre inkább csökkenő számban), amelyekben a GVH esetleg saját maga is fel kíván lépni egy jelentősebb kartell csatlakozás előtti hazai szankcionálása érdekében.

Az indítványban a főtanácsnok a Bizottság és a tagállamok közötti párhuzamos hatáskörök kérdését is elemzi, amely nem csak az új tagállamok számára érdekes. Ez sajnos már nem fér bele ebbe a bejegyzésbe, de Kokott főtanácsnok indítványa elérhető itt (angol): http://curia.europa.eu/…-bin/form.pl?…

Az ügyben az EUB ítélete néhány hónap múlva várható.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.