Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Szilágyi Pál: Az Európai Bíróság az online kereskedelem pártján - vertikális korlátozások

2011. október 15.

Az Európai Bíróság a Pierre Fabre ügyben (C-439/09. sz. ügy Pierre Fabre Dermo-Cosmétique [EBHT 2011. 00000. o.] egy szelektív forgalmazási rendszer vonatkozásában mondta ki, hogy egy olyan tilalom, amely de facto korlátozza az online értékesítést az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdésébe ütközik, amennyiben nem felel meg a szelektív értékesítési rendszerekkel szemben támasztott általános követelményeknek (’objektív igazolhatóság’). Az ilyen korlátozások nem mentesülnek a (régi) vertikális csoportmentességi rendelet (2790/1999. sz. rendelet) alapján, hanem legfeljebb az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdésére támaszkodhat az ilyet alkalmazó vállalkozás.

Történt ugyanis, hogy Franciaországban egy kozmetikumokat gyártó cég olyan szerződéses feltételeket támasztott a viszonteladóknak, amelyek alapán de facto kizárt volt a termékek online árusítása (pl. kötelező francia gyógyszerész végzettségű személy jelenléte az értékesítés helyén, ott tanácsokat adjon, kötelezettségvállalás arra, hogy csak kialakított és egyediesített értékesítési helyen értékesíti). Az adott magatartás miatt a francia versenyhatóság eljárást indított, amely végül előzetes döntéshozatali eljárás keretében az Európai Bíróság előtt kötött ki.

Az Európai Bíróság miután megállapította, hogy az Internet nem értékesítési hely, hanem az Interneten történő értékesítés az értékesítési mód, valamint, hogy a kozmetikumok nem gyógyszerek, így nem lehet eredményesen hivatkozni a gyógyszerek kapcsán kialakult azon joggyakorlatra, hogy személyes jelenlét lehet szükséges a (vényköteles gyógyszerek) árusítása során, kifejtette, hogy az alapeljárásban felmerült tényállás szerint a kérdéses de facto korlátozás cél szerinti korlátozásnak minősül az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése alapján, hiszen objektív nem igazolható szelektív forgalmazási rendszerről van szó.

A vertikális csoportmentességi rendelet a súlyosan versenykorlátozó megállapodásokat kizárja a mentesülő megállapodások köréből, az interneten történő értékesítés de facto tilalma pedig ilyen, ugyanis az korlátozza a végső felhasználók részére történő passzív eladásokat. A kozmetikai vállalkozás érve szerint a szerződéses tilalom nem más mint a rendelet szerint megengedett olyan korlátozás, amely tiltja a be nem jegyzett székhelyen történő működést. A kérdés tehát az volt, hogy a vertikális csoportmentességi rendelet ezen rendelkezése kiterjeszthető-e az interneten történő kereskedelemre? Az Európai Bíróság a kiterjesztő értelmezést azzal utasította el, hogy minden esetben lehetőség van az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdése szerinti mentességre hivatkozni, így arra nincs szükség. Azaz az olyan szerződéses kikötést, amely az internet mint forgalmazási mód alkalmazását de facto megtiltja, nem lehet olyan kikötésnek tekinteni, mint amely az érintett szelektív forgalmazási rendszer tagjainak megtiltja a 2790/1999 rendelet értelmében vett be nem jegyzett székhelyen történő működést.

Az ítélet lényegében megerősíti az Európai Bizottság új vertikális iránymutatásában foglaltakat. Az Európai Bíróság egy további érdekes „kiszólása”, miszerint a presztízst sugalló arculat megóvására irányuló célkitűzés nem minősülhet a versenykorlátozás alapjául szolgáló jogszerű célkitűzésnek, és így nem igazolhatja, hogy az ilyen célkitűzésre irányuló szerződéses kikötésre ne vonatkozzék az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.