Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Plázastop – mit mond az Európai Bíróság?

2011. november 24.

Nemrégiben jelentette be a kormányszóvivő, hogy a kormány általános építési tilalmat tervez bevezetni a 300 négyzetméter feletti kereskedelmi építményekre (http://index.hu/…_jon_jovore/). A hírek szerint a tilalom alól a vidékfejlesztésért, a környezetvédelemért és a kereskedelemért felelős miniszterek által létrehozott bizottság javaslata alapján a nemzetgazdasági miniszter adhat majd felmentést. Az utóbbi másfél évben ez már a harmadik eset, hogy felmerül a „plázastop” bevezetésének lehetősége - és ezzel együtt mindannyiszor felmerül az is, hogy ez ellentétes lehet az EU joggal, mivel a verseny illetve a szabad európai belső piac korlátozásával járhat.

De mit is mond valójában a kérdésről az EUB?

Nem Magyarország lenne az első EU tagállam, amelyik hasonló szabályozást vezetne be. A kérdéssel az EUB legutóbb – és a legnagyobb terjedelemben – idén tavasszal foglalkozott utoljára, a C-400/08 Spanyolország v Bizottság ügyben. Az ítélet egy jogsértési eljárásban született, amely során a Bizottság olyan katalán jogszabályokat kifogásolt, amelyek nagy és közepes alapterületű kiskereskedelmi létesítmények megnyitását és engedélyezését korlátozták. A Bizottság a jogsértési eljárást az (akkor hatályos) EKSZ 43. cikkére, vagyis a letelepedés szabadságának megsértésére alapozta – függetlenül attól, hogy a szabályok valószínűleg a verseny korlátozásával is jártak, hiszen bizonyos típusú üzleteket és szereplőket előnyben részesítettek másokkal szemben.

Az EUB első fontos következtetésként – kialakult gyakorlatának megfelelően – kimondta, hogy a katalán szabályok a letelepedés szabadságának korlátozását jelentik, még akkor is, ha a korlátozások megkülönböztetés nélkül alkalmazandók hazai és külföldi szereplőkre egyaránt: „… az EK 43. cikkel ellentétes valamennyi nemzeti intézkedés, amely – legyen bár állampolgársági alapon történő hátrányos megkülönböztetés nélkül alkalmazandó – alkalmas arra, hogy megzavarja vagy kevésbé vonzóvá tegye a Szerződés által biztosított letelepedési szabadságnak a közösségi állampolgárok általi gyakorlását”" (63. bek)

Ennek ellenére az EUB elismerte, hogy „közérdeken alapuló kényszerítő okokra” hivatkozva (így pl. környezetvédelem, várostervezés vagy fogyasztóvédelem) jogszerű lehet egyes területeken engedélyhez kötni és adott esetben megtiltani a nagyobb alapterületű létesítmények megnyitását. Az EUB azonban ezzel együtt az EU jogba ütközőnek talált számos, engedélyezéssel kapcsolatos katalán szabályt.

Így például jogsértőnek minősült az a követelmény, amelyik megtiltotta új hipermarketek megnyitását akkor, ha ennek eredményeként egy adott területen a hipermarketek részesedése a régióban 7-9% százalék fölé került volna.

Továbbá, az EUB szerint az EKSZ 43. cikkébe ütköztek azok a követelmények is, amelyek szerint a katalán hatóságok az engedély kiadása során kötelesek figyelembe venni (i) „az érintett területen meglévő kereskedelmi célú üzlethelyiségeket, valamint az új létesítmény által e terület kereskedelmi szerkezetére gyakorolt hatásokat” (87. bek), valamint (ii) a piaci részesedéseket, és egész Katalónia területén 25%-os, a vonzáskörzetben pedig 35%-os részesedés felett kötelesek megtagadni a cégcsoport számára új engedély kiadását. Bár az EUB gyakorlata szerint fogyasztóvédelmi indokkal korlátozható lenne a letelepedés szabadsága – a katalán "plázastop" szabályok az EUB szerint tisztán gazdasági jellegűek voltak, és nem a fogyasztókat, hanem csupán a piacon lévő kereskedőket és a meglévő piaci struktúrát védték.

Végül, az EUB szerint jogsértő volt az engedélyeket kiadó bizottság összetétele is. Az EUB ugyan elismerte, hogy az engedélyeket kiadó bizottság felállítása jogszerű lehet, ha ezzel egy tagállam környezetvédelmi vagy fogyasztóvédelmi célokat akar elérni. Ugyanakkor, a katalán szabályok alkalmatlanok voltak ezeknek a céloknak a megvalósítására, mivel a helyi bizottságokban ezen ágazati érdekeket semmilyen külön képviselő nem képviselte, és ehelyett csupán azok a kiskereskedők kaptak képviseleti lehetőséget, akik már jelen voltak a helyi piacon. Az EUB szerint az „ilyen összetételű szervezet, amelyben sem a környezetvédelemhez, sem pedig a fogyasztóvédelemhez kapcsolódó érdekek nem rendelkeznek képviselettel, míg az engedély kérelmezőjének potenciális versenytársai képviselve vannak, nem minősülhet alkalmas eszköznek a területrendezés, a környezetvédelem és a fogyasztóvédelem céljainak megvalósítására.

A tervezett magyar szabályozással kapcsolatban mindez azért fontos, mert az EUB ítélete alapján látható, hogy nem eleve lehetetlen egy EU jognak megfelelő rendszer kialakítása, feltéve, hogy azt „közérdeken alapuló kényszerítő okok” indokolják.

Azonban, egyelőre nem lehet pontosan tudni, hogy a tervezett magyar szabályozás milyen közérdekű okokra kíván majd hivatkozni. A kormányszóvivő nyilatkozata alapján mindössze az látszik, hogy „az intézkedés célja, hogy a kereskedelem szerkezete kedvezőbben alakuljon át …. jelenleg a kereskedelmi forgalom 69 százalékát uralják a nagy- és közepes, elsősorban nemzetközi vállalkozások, amelyek ugyanakkor alig egy százalékát képviselik kereskedelmi vállalkozásoknak, míg a maradék 99 százalékot képviselő a mikrovállalkozások csak 31 százalékban részesülnek a forgalomból, ezen próbálnak változtatni” (lásd: http://index.hu/…_jon_jovore/). Ha a magyar plázastop célja tényleg ez lesz, akkor ez azért vethet fel érdekes kérdéseket, mivel az EUB szerint „a tisztán gazdasági jellegű célok nem minősülhetnek közérdeken alapuló kényszerítő oknak” (74. bek), tehát pusztán ilyen célokra hivatkozva a letelepedés szabadsága nem lenne korlátozható.

A C-400/08 Spanyolország v Bizottság ügy az alábbi linken érhető el: http://curia.europa.eu/…-bin/form.pl?…

FRISSÍTÉS: A Parlamenthez benyújtott javaslat szövege elérhető itt: http://www.parlament.hu/…656-0080.pdf




A hozzászóláshoz szükséges!
#   2011.11.24. 20:49

Szerintem Magyarország szuverén államként majd eldönti, akar-e plázastopot vagy nem. Az EU most már túl sok mindenbe szól bele, unalmas már egy kicsit...



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.