Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Horányi Márton: Egyszerűsített fúziókontroll: egyszerűsített űrlap v. egyszerűsített eljárás

2012. május 9.

Az összefonódások gyorsabb elbírálása és egy ügyfélbarátabb fúziókontroll eljárás kialakítása érdekében a GVH 2012. február 1-ével megújította az összefonódások engedélyezése iránti kérelmekre vonatkozó űrlapját. Az új űrlap számos összefonódás esetében egyszerűsíti a kérelmezők adatszolgáltatási kötelezettségeit, mivel lehetővé teszi a kérelem rövidített formában történő benyújtását ("egyszerűsített űrlap"). Az egyszerűsített űrlap valódi könnyebbséget jelent a kérelmezők számára, mivel ilyen esetben a kérelmezőnek nem kell részletes adatokat szolgáltatnia az érintett piacokról. A felek számára ugyanakkor az egyszerűsített űrlap benyújtásánál talán még fontosabb kérdés, hogy a GVH az összefonódást egyszerűsített vagy teljeskörű eljárásban bírálja-e el. Amint az alábbiakból kitűnik, sajnos az egyszerűsített űrlap feltételeinek teljesülése nem jelent garanciát arra, hogy az egyszerűsített eljárásra vonatkozó feltételek is teljesülnének, így - különösen vertikális vagy portfolió hatással járó összefonódások esetében - előfordulhat, hogy a GVH egy egyszerűsített űrlapon bejelentett összefonódást is teljeskörű eljárásban bírál el. A kockázatok megértése érdekében az alábbiakban részletesen összevetjük az egyszerűsített űrlap és az egyszerűsített eljárás feltételeit.

1. Mikor nyújtható be egyszerűsített űrlap?

Egyszerűsített űrlap akkor nyújtható be, ha az összefonódás résztvevőinek tevékenységei között nincs érdemi átfedés (horizontális kapcsolat), illetve érdemi kapcsolódás (vertikális kapcsolat vagy portfolió hatás) sem azonosítható. Mit jelent azonban az "érdemi átfedés" és az "érdemi kapcsolódás"?

a) Érdemi átfedés (horizontális kapcsolat): 15%-os együttes piaci részesedés felett

Az űrlap szerint csak akkor azonosítható érdemi átfedés, ha létezik olyan szóba jövő piacdefiníció, amely mellett az összefonódás résztvevőinek tevékenységei között horizontális átfedés van, illetve jöhet létre, és az összefonódás résztvevőinek a piaci részesedése együttesen legalább 15%.

b) Érdemi kapcsolódás: ha a felek részesedése mindkét kapcsolódó piacon 20% feletti

Az űrlap szerint akkor állapítható meg érdemi kapcsolódás, ha

(i) vertikális kapcsolat áll fenn az összefonódás résztvevőinek tevékenységei között; és/vagy

(ii) az összefonódás résztvevőinek tevékenységei között más típusú, lényeges kapcsolat áll fenn (pl. az összefonódás résztvevői egymást kiegészítő, vagy olyan termékeket gyártanak, amelyeket az üzletfelek, illetve fogyasztók azonos köre vásárol, illetve vesz igénybe azonos célból); és

létezik olyan szóba jövő piacdefiníció, ahol a fenti kapcsolódással érintett mindkét piac esetében az adott piacon aktív résztvevő (vagy résztvevők együttes) részesedése legalább 20%.

Fontos, hogy a GVH Űrlaphoz kapcsolódó Útmutatója szerint "Az összefonódás értékelése szempontjából nem tekintendőek kapcsolódónak azon piacok, ahol mindkét piacon csak az egyik fél van jelen." (18. o. 10. pont). Ha tehát csak az összefonódás egyes résztvevőinek csoportján belül azonosíthatók kapcsolódó piacok, amelyeken az összefonódás többi résztvevője nincs jelen, akkor nem beszélhetünk érdemi kapcsolódásról. Ezt a megoldást versenypolitikai szempontból indokoltnak is tartjuk, hiszen az összefonódás egyik résztvevőjének csoportján belüli esetleges kapcsolatok önmagukban indifferensek a tranzakció megítélése szempontjából (amennyiben az összefonódás többi resztvevőjének nincs semmilyen átfedő és/vagy kapcsolódó tevékenysége). Megjegyezzük, hogy a fenti szabály alkalmazása tekintetében fontos, hogy a tranzakció struktúrájára is tekintettel versenyjogi szempontból hány résztvevője van az összefonódásnak, hiszen eltérő lehet egy kapcsolat minősítése annak függvényében, hogy bizonyos szereplőket egy résztvevőnek kell-e tekinteni és ezáltal a kapcsolat csoporton belüli, vagy pedig az érintett szereplők önálló részvevői az összefonódásnak, és ezért a köztük fennálló esetleges kapcsolat "érdemi" kapcsolódásnak minősülhet (erről a kérdésről részletesebben egy későbbi bejegyzésben fogunk írni).

2. Mikor számíthatunk a fúzió egyszerűsített eljárásban történő elbírálására?

Bár az egyszerűsített űrlap kitöltése jelentős könnyebbséget jelent a felek számára, mégis a tranzakció szempontjából az az elsődleges kérdés, hogy a GVH az összefonódást egyszerűsített vagy teljeskörű eljárásban bírálja-e el. Ennek egyrészt költségvonzata van (egyszerűsített eljárásban négymillió, míg teljeskörű eljárásban tizenhatmillió forint igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetni a GVH részére), másrészt a teljeskörű eljárás megindítása az eljárás akár jelentős időbeli elhúzódását is jelentheti (az eljárás leghosszabb időtartama ilyenkor 45 nap + max. 20 nap hosszabbítás helyett négy hónap + max. két hónap hosszabbítás). Ráadásul teljeskörű eljárás esetén a GVH jellemzően részletes adatszolgáltatásra kötelezi a feleket, amelynek megválaszolása jelentős munkaterhet jelenthet.

Azt, hogy a GVH mikor dönt egyszerűsített eljárásban, és milyen esetekben lehet szükség teljeskörű eljárás megindítására, a 3/2009. sz. Közlemény ("Közlemény") határozza meg. A Közlemény szerint egyszerűsített eljárásra az egyéb (információs) feltételek teljesülése esetén akkor van lehetőség,

  • ha horizontális hatás esetén (azaz ha a felek azonos piacokon működnek) a felek együttes piaci részesedése a horizontális átfedéssel érintett piacon nem haladja meg a 20%-ot;
  • vertikális hatás esetén nincs olyan, az összefonódásban érintett bármely két vállalkozáscsoportot (mint vevőt és eladót) összekötő érintett piac, amelyen akár az eladó, akár a vevő vállalkozáscsoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25%-ot;
  • portfolió hatás esetén (azaz ha a felek azonos vevők által vásárolt kiegészítő termékeket gyártanak/forgalmaznak) nincs olyan portfolió hatással érintett piac, amelyen valamelyik vállalkozáscsoport egyedüli piaci részesedése meghaladja a 25%-ot.

Fontos, hogy horizontális hatás esetén még a fenti 20%-os küszöbérték meghaladása esetén is lehetőség van az összefonódás egyszerűsített eljárásban történő engedélyezésére, ha a tranzakció révén csak csekély mértékben nő a piaci koncentráció.

3. Egyszerűsített űrlap v. egyszerűsített eljárás: az egyszerűsített űrlap nem garancia az egyszerűsített eljárásra!

Az előző két pontban összefoglalt szabályokból jól látható, hogy az egyszerűsített űrlap kitöltésének feltételei nem egyeznek meg az egyszerűsített eljárás feltételeivel. Első ránézésre az egyszerűsített űrlap benyújtásának feltételei szigorúbbnak tűnnek, mint az egyszerűsített eljárás alkalmazásának feltételei. Ez horizontális hatások esetén igaz is, hiszen ilyenkor az egyszerűsített űrlap benyújtásához meghatározott piaci részesedési küszöb 5% ponttal alacsonyabb, mint az egyszerűsített eljárás esetén (15% a 20% helyett). Ha tehát a fúzió csak horizontális hatásokat vet fel, és teljesülnek az egyszerűsített űrlap benyújtásának feltételei, akkor (az egyéb, információs feltételek teljesülése esetén) a GVH várhatóan egyszerűsített eljárásban dönt az összefonódásról.

Vertikális és portfolió hatások tekintetében azonban nem arról van szó, hogy az egyszerűsített űrlap feltételei szigorúbbak, mint az egyszerűsített eljárás feltételei, hanem inkább arról, hogy a két feltételrendszer nem fedi egymást teljes mértékben. Így könnyen előfordulhat, hogy a GVH annak ellenére teljeskörű eljárást indít, hogy egyébként teljesülnek az egyszerűsített űrlap benyújtásának feltételei. Ez abból adódik, hogy egyszerűsített űrlap csak a fentiekben kifejtett "érdemi kapcsolódás" esetén nem adható be, azaz akkor ha a felek részesedése mindkét kapcsolódó piacon meghaladja az előírt (20%-os) küszöböt. Ha tehát csak az egyik érintett piacon magas a felek részesedése, az nem akadálya az egyszerűsített űrlap benyújtásának. A Közlemény szerint ugyanakkor a GVH már akkor is teljeskörű eljárást indíthat, ha "csak" az egyik vertikális vagy portfolió kapcsolattal érintett piacon haladja meg valamelyik fél részesedése Közleményben előírt (25%-os) küszöböt.

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az összefonódás egyik résztvevőjének magasabb (25% feletti) a piaci részesedése valamelyik kapcsolódó piacon, akkor a GVH annak ellenére is teljeskörű eljárást indíthat, hogy a kapcsolattal érintett másik piacon alacsony (20% alatti) a felek piaci részesedése. Persze a GVH ilyen esetekben sem köteles teljeskörű eljárásban dönteni, a teljeskörű eljárás megindítása ezért alapvetően az összefonódás körülményeitől, a potenciális versenyhatásoktól, illetve a jogalkalmazó jogpolitikai irányultságától függ.

4. Konklúzió

A szabályozásból eredő fenti kockázatokat célszerű már a tranzakció megtervezése során figyelembe venni, és elegendő időt hagyni egy esetleges teljeskörű eljárás lebonyolítására még akkor is, ha csak az egyik fél rendelkezik magasabb piaci részesedéssel, és a tranzakciót a felek egyszerűsített űrlapon jelentik be. Ilyenkor nem elegendő arra hagyatkozni, hogy teljesülnek az egyszerűsített űrlap benyújtásának feltételei, hiszen a GVH a Közleményben rögzített feltételek alapján dönthet a teljeskörű eljárás megindításáról is. Mindemellett, amennyiben reális kockázata van a teljeskörű eljárásnak (valamelyik kapcsolódó piacon a felek magas részesedéssel bírnak és az összefonódásnak lehetnek érdemi versenyhatásai), célszerű lehet a GVH-val informális egyeztetést kezdeményezni már a bejelentés megtétele előtt, hiszen ennek során a bejelentő tájékozódhat arról, hogy az összefonódás elbírálásához várhatóan milyen piaci adatok/információk benyújtására lesz szükség. Ezzel elkerülhető az a helyzet, hogy egy egyszerűsített űrlap benyújtását követően a feleknek váratlanul és rövid idő alatt kelljen jelentős mennyiségű piaci adatot beszerezniük az összefonódás engedélyezése érdekében.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.