Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Új Btk – Vonatkozik-e a munkavállalókra az engedékenységi kérelem?

2012. július 19.

A Magyar Közlöny múlt péntek 13-i számában jelent meg az új Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény. A kartell tényállás jelentősen nem módosult, ám az új szabályok szerint a vállalkozás engedékenységi kérelme immár – többek között – a munkavállalók, vezető tisztségviselők büntetőjogi mentesülésére is automatikusan hatással lehet.

A jelenlegi Btk. 296/B. § szerint a kartell bűncselekmény elkövetője nem büntethető, ha „a cselekményt, mielőtt az a hatóság tudomására jutott volna, a hatóságnak bejelenti, és az elkövetés körülményeit feltárja. Hatóság alatt a verseny- vagy pénzügyi felügyeletet ellátó szerveket és a közbeszerzésekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárást lefolytató szervet is érteni kell.

Ez a megoldás azonban számost kérdést vetett fel. Így különösen, ha a vállalkozás engedékenységi kérelmet kíván beadni, akkor miként tudnak egyúttal mindazok a munkatársai is mentesülni a büntetőjogi felelősségre vonás alól, akik a büntető jogszabály szerint elkövetőnek minősülnek. A GVH ebben a kérdésben kiadott tájékoztatója (http://www.gvh.hu/…t_4214_h.pdf) szerint ennek az volt a módja, hogy az engedékenységi kérelem beadásával egyidejűleg minden egyes ilyen munkatársnak is beismerést kellett tennie. A GVH szerint ellenkező esetben „a vállalkozás nevében eljáró azon természetes személyek, akik a bűncselekmény elkövetésében részt vettek, de nem tettek az engedékenységi kérelemmel együtt feltáró vallomást, büntetőjogilag felelősségre vonhatók maradnak”.

Az új Btk-ban ez a szabály kiegészül a következő két rendelkezéssel, amely alapján az engedékenységi kérelem lényegében automatikusan kiterjed a büntetőjogi felelősségre is.

420. § (5) Nem büntethető az (1)-(3) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetője, ha a cselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelő bizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely - mielőtt a versenyfelügyeleti ügyekben eljáró hatóság az ügyben vizsgálatot indított volna - a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.

(6) A büntetés korlátlanul enyhíthető, különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető azzal szemben, aki a bűncselekmény elkövetésekor olyan vállalkozás vezető tisztségviselője, tagja, felügyelőbizottságának tagja, alkalmazottja vagy ezek megbízottja, amely a versenyfelügyeleti ügyben eljáró hatóságnál a cselekményre kiterjedően a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény szerinti bírság mellőzésére vagy csökkentésére alapot adó kérelmet nyújtott be, és az elkövetés körülményeit feltárja.

Az új szabályok számos érdekességgel szolgálnak. Így például, ha a vállalkozással szemben mellőzi is a GVH a bírság kiszabását – ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy az elkövető mentesül a büntetőjogi felelősség alól. A bírság mellőzésére alapot adó kérelem benyújtása ugyanis csak akkor büntethetőséget kizáró ok, ha azt a vállalkozás még azelőtt nyújtotta be, hogy a hatóság eljárást indított volna. Ezzel szemben a büntetés csak bírói mérlegeléstől függően enyhíthető vagy mellőzhető akkor, ha a vállalkozás már a megindult eljárás során adja be az engedékenységi kérelmét, amely bírság mellőzésére ad alapot. További újdonság a korábbi szabályokhoz képest, hogy ha az engedékenység eredményeképpen a GVH a bírságot csökkenti (de nem mellőzi), akkor ezzel analóg módon az új Btk. korlátlan enyhítést tesz lehetővé, vagy különös méltánylást érdemlő esetben akár a büntetés mellőzését is.

Ugyanakkor, a szabályozás talán legérdekesebb hiányossága, hogy nem rendezi a Bizottsághoz benyújtott engedékenységi kérelmek és a magyar büntetőjogi felelősség viszonyát. Egy jelentős nemzetközi kartellügy kapcsán a felek sokszor a Bizottsághoz adnak be engedékenységi kérelmet – ám egy ilyen ügynek lehetnek olyan szálai is, amelyek hazai közbeszerzési eljárásokhoz kötődnek, és ezért magyar büntetőjogi következményekkel is járhatnak.

Az új Btk. a Magyar Közlöny 92. számában jelent meg (2012. július 13.), elérhető itt: http://www.magyarkozlony.hu/pdf/13487




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.