Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Szilágyi Pál: Versenyhivatali eljárás indult a dinnye kartell ügyben

2012. augusztus 30.

A GVH mai napon tette közzé a sajtóközleményét, miszerint versenyhivatali eljárás indult a dinnye kartell ügyben. Nos ez nem meglepő, sőt a figyelmes szemlélők inkább furcsálhatták a nagy csendet, ami jogi szempontból jó irányt vett.

Mindig nagy kérdés, hogy miként érvényesíthetőek a hazai érdekek a nemzetközi, különösen az uniós piacokon. Az uniós belső piacra sajátos szabályok vonatkoznak, ami az Európai Unió működésének fundamentuma. Ebbe a körbe tartoznak a versenyszabályok is.

Jelen eljárásban két érdekes felvetést kívánok felvillantani.

Először is, érthetetlen, hogy a nagy áruházláncok miért ültek le a minisztérium képviselőivel erről tárgyalni. Köztudomású, hogy a versenyjogi felelősség alól az állami bíztatás sem mentesít. Azaz hiába származik az államtól az ötlet, hiába dolgozza ki az állam a részleteket, ha nem jogszabály formájában történik a kötelezés és van szabad mozgástere a vállalkozásoknak, akkor a vállalkozások felelősséggel tartoznak a versenyszabályok megsértéséért. Jelen esetben HA beigazolódik, hogy kartellről van szó, akkor lényegében az állam ötletéért a vállalkozások vállalják a pénzügyi-jogi következményeket.

A másik kérdés inkább elméleti, de jelentős gyakorlati következményekkel. Ha rögzíti az állam a dinnye árát mondjuk 99 forintban, akkor azzal dupla kárt okoz.

  1. Aki azért vett dinnyét 60 forintért mert csak azt engedhette meg, nem jut hozzá a dinnyéhez. Vagy aki bár meg tudja venni 99 forintért, de jobban szeretne 60 forintért kevésbé jobb minőségű dinnyét venni, veszít 39 forintot kilónként. Ez az összeg pedig más társadalmi csoportokhoz kerül, vélhetően leingkább a kiskereskedelmi láncokhoz. Azaz a fogyasztótól elvesszük a pénzt és odaadjuk másik személynek. Ez olyan mintha adó lenne. Egyik oldalon beszedjük, a másik oldalnak meg odaadjuk.
  2. A küföldi olcsóbb beszerzésű dinnye drágább lesz a kiskereskedelmi boltokban, azaz nagyobb lesz rajta a haszon, ami arra készteti az áruházláncokat, hogy azt részesítsék előnyben a kisebb hasznot hajtó hazaival szemben.

Fontos elv lehet, hogy az államnak a piaci versenyben csak akkor szabad a fogyasztó helyett döntést hozni, ha különösen indokolt. Ne döntsük el más helyett szereti-e a spenótot, tudja ezt saját maga is.

A kérdéses piaci korlátozó beavatkozások helyett lényegesen piackomformabb és álláspontom szerint hatékonyabb is, ha az állam az ellenőrző szerepét erősíti: lépjen fel keményebben az élelmiszerbiztonság, az eredetellenőrzés, a feketagazdaság visszaszorítása terén és az ügyeskedők helyett tisztul a verseny és a gazdaság is párhuzamosan. A nagybani piacon történt ellenőrzések többet hoztak vélhetően haszonban mint az ösztökélt árkartell.




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.