Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Jön a lex Dinnye?

2012. október 18.

2012. október 8-án került benyújtásra (és jelenleg is tárgyalás alatt áll) a T/8679 sz. törvényjavaslat, amely szerint a mezőgazdasági termékekre vonatkozó versenykorlátozó magatartások (pl. kartellt) a bizonyos feltételek mellett mentesülhetnek a versenytörvény 11. §-alól. Továbbá, a javaslat szerint a mezőgazdasági termékek esetében a GVH csak akkor szabhat ki bírságot a versenytörvény 11. § vagy az EUMSZ 101. megsértése miatt, ha a feleket előzőleg határidő tűzésével felszólítja, hogy magatartásukat hozzák összhangba a törvénnyel, és a felek ennek a felhívásnak nem tesznek eleget.

A törvényjavaslat egy új, 18/A. §-t iktatna be a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci rendtartás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvénybe (Szakmaközi törvény). A javaslat lényegében két rendkívül jelentős kedvezményt ad a mezőgazdasági termékek vonatkozásában.

Az első kedvezmény, hogy mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos kartell (ti. a Tpvt. 11. §-val kapcsolatos) eljárás során a GVH köteles bekérni a minisztérium állásfoglalását arról, hogy „a gazdasági verseny torzítása, korlátozása vagy megakadályozása a gazdaságilag indokolt, méltányolható jövedelem eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg, és e jövedelem megszerzésétől a megállapodás által érintett piac szereplője nincs elzárva.” Amennyiben a miniszter azt állapítja meg, hogy ezek a feltételek teljesültek, akkor a megállapodásra a Tpvt. 11. § megsértése nem állapítható meg. A törvényjavaslathoz a Mezőgazdasági Bizottság módosító javaslatot nyújtott be, amely szerint ez a rendelkezés nem vonatkozna azokra az eljárásokra, ahol az EUMSZ 101. cikkét is alkalmazni kell.

A másik kedvezmény arra az esetre vonatkozik, ha a miniszter esetlegesen mégis úgy döntene, hogy egy mezőgazdasági termék vonatkozásában kötött megállapodás nem mentesülhet a Tpvt. 11. § alól, és a GVH ténylegesen megállapítja a jogsértést. (Illetve arra az esetre is vonatkozik, ha a GVH az EUMSZ 101. cikke szerint állapít meg jogsértést). Ebben az esetben, a hatóság nem szabhat ki a rendes eljárásának megfelelően bírságot, hanem az „az eljáró versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően az eljáró versenytanács bírságot szab ki”.

Az új rendelkezések a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazandók.

A törvényjavaslat indokolása szerint ezekre a szabályokra azért van szükség, mert „a magyar versenyjog nincs figyelemmel a mezőgazdaságnak a más ágazatokhoz képest eltérő sajátosságaiból … eredő kiszolgáltatottságára és az uniós jogban is jelen lévő eltérő (preferált) megítélés hiányzik a magyar versenytörvényből

A blog szerint is tény, hogy az uniós szabályok tartalmaznak bizonyos „preferált” megítélést a mezőgazdaságra vonatkozóan, így például különösen a 1234/2007 rendelet 172. és azt követő cikkei, valamint a 1184/2006 rendelet. Erre egyébként a magyar szabályozás is reagált: éppen a Szakmaközi törvény 7. §-a tartalmaz már ma is egy feltételrendszert, ami hasonló az említett uniós rendeletekben jogban foglalt „preferált” megítéléshez, és mentesülési lehetőséget biztosít a mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos megállapodásoknak a Tpvt. 11. § alól.

Annak ellenére, hogy a mezőgazdaság tényleg más iparágakhoz nem hasonlítható sajátosságokkal rendelkezik, és akár fel is vethető az igény magyar szabályozás további közelítése az uniós „preferált” megítélést biztosító szabályokhoz, a konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban számos kérdés vethető fel. Így felvethető az, hogy a uniós jogban a mezőgazdasági szektort nem mentesül teljesen a versenyszabályok alól – például a klasszikus árkartellekre a mentesülés az uniós jogban kifejezetten kizárt. A magyar törvényjavaslatban azonban ilyen megkötés nincsen. Továbbá, egy gyakorlati kérdés lehet, hogy nem lesz-e továbbra is „fogatlan oroszlán” a miniszter ezen a területen, ha az új mentesülési szabályokat nem alkalmazhatja majd az EUMSZ 101. cikk alapján (is) folyó eljárásokban. Az igazán jelentős kérdések vélhetően az olyan megállapodások esetén merülnek majd fel, amelyek az egész ország területét lefedik - az uniós gyakorlat szerint pedig egy egész tagállamra kiterjedő megállapodás esetén főszabály szerint mindig meg kell állapítani a tagállamok közötti kereskedelem érintettségét és ezért az EUMSZ 101. cikkének alkalmazhatóságát. Ennek megfelelően például a GVH sajtóközleménye szerint a nyári dinnyekartell ügyet (http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…) a hatóság mind a Tpvt. 11. § alapján, mind pedig az EUMSZ 101. cikke alapján vizsgálja – ami a törvényjavaslat jelenlegi állása szerint adott esetben azt is jelentheti, hogy ebben az ügyben a miniszternek nem lenne hatásköre mentesíteni a megállapodást.

Mindezzel együtt versenypolitikai szempontból a legkérdésesebb talán a törvényjavaslat indokolása, amely szerint ha egy versenykorlátozó magatartásban „az ágazat valamennyi piaci szereplője érintett… [akkor] egyik versenyző piaci szereplő sem kerülhet előnybe általa a többihez képest, nem merül fel a klasszikus értelemben vett kartell, hanem a magatartás csak a termékpálya vertikális irányában fejti ki a hatását, vagyis az érintett piaci szereplőket egyformán juttatja valamilyen védelemhez a forgalmazási lánc következő szereplőivel szemben (mezőgazdasági termelők esetén a felvásárlókkal vagy a kereskedőkkel szemben).

A speciális szabályokat a mezőgazdaság sajátosságai adott esetben indokolhatják – de ha a törvényjavaslat elfogadása mögött valójában az idézett az indokok állnak, akkor ez kevéssé konzisztens a jogalkotó és a GVH eddig versenypolitikájával. Egyrészt, nincs annál nyilvánvalóbb tankönyvi példa egy kartellre, mint az, ha egy egész iparág szereplői kötnek megállapodást egymással. A versenypolitika célkeresztjében eddig elsősorban éppen az ilyen kartellek álltak – ha a jogalkotó szerint azonban ilyen esetben ab ovo „nem merül fel klasszikus értelemben vett kartell”, akkor miért ne követelhetnének más ágazatok is hasonló elbánást? Másrészt, bár a törvényjavaslat mintha tekintetbe venné a termelők, felvásárlók, kereskedők helyzetét – még csak meg sem említi a végső fogyasztó érdekeit. Márpedig a versenypolitika végső soron az ő érdekeiket lenne hivatott védeni.

A törvényjavaslatról, amennyiben ténylegesen elfogadják, vélhetően még sok szó fog esni. Addig is a parlamenti honlapon követhetők az események, és olvashatók az irományok szövegei:
http://www.mkogy.hu/…om.irom_adat?…




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.