Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Marosi Zoltán: Hó és versenyjog

2013. január 14.

Egy olyan napon, amikor a havazás miatt még a Budapesti Közlekedési Vállalat (pontosabban: a Budapesti Közlekedési Központ) is ingyenessé teszi a járatait, világos, hogy a blog olvasói leginkább erre kíváncsiak: miben áll a tél egyik legszebb jelensége és a „jogágak anyakirálynője” (?) közötti kapcsolat?

Már ha van ilyen egyáltalán. A „hó” szóra történő rákereséskor ugyanis a jogi adatbázisok a versenytanácsi határozatok között egyetlen árva találatot nem adnak ki, a „hó*” szó keresése pedig érthető okokból nem ajánlható annak, aki nem kívánja a „hónap” szó összes előfordulását végigböngészni.

Egy kicsit összetettebb keresés sem hoz érdemi eredményt. Versenyjogi csemegeként mindenesetre annyi pl. rögzíthető, hogy 1992-ben a Hócipő c. lapot nyomtató Zrínyi nyomda nem volt erőfölényes helyzetben (a Hócipő kiadója szerint ugyanis a nyomda vele szemben egyoldalúan magasan határozta meg a nyomtatási díjakat) (Vj-15/1992) továbbá, hogy az Auchan 2007-ben úgy szerepeltette reklámújságjában akciósként a „Hóvirág” elnevezésű sajtot, hogy ebből a budaörsi áruházban induló készletként mindössze 1 kg volt elérhető (amely az akció első napján el is fogyott) (Vj-173/2007).

A témánkhoz legközelebb Takács Péterné egyéni vállalkozó ügye bizonyult: ebből ugyanis megtudható, hogy a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény alapján a temetők üzemeltetőjének feladatkörébe tartozik – teljesen logikusan – a temető és létesítményeinek tisztán tartása, az utak karbantartása, síkosságmentesítése és – mi más, mint? - a „hóeltakarítás.” (Vj-129/2001)

Nem tehetünk mást, kereső szemünket nyugati irányba fordítjuk - joggal reménykedve abban, hogy az alpesi tájak havas lankái számos izgalmas versenyjogi rejtvény forrásai lesznek. Az első jelek igencsak biztatóak: 2006-ban a svéd Thule (amely többek között síléctartókat, tetőboxokat és hóláncokat gyárt) bejelentette, hogy meg kívánja venni az osztrák Schneeketten társaságot, amely a hóláncpiac egyik meghatározó szereplője. A tevékenységek felsorolásából világosnak tűnt, hogy a hóláncok kapcsán bizony egyáltalán nem zárhatóak ki a negatív horizontális versenyhatások: ennek megfelelően az Európai Bizottság két fázisban vizsgálta az összefonódást. Az érdemi döntés azonban végül elmaradt: a felek az Európai Bizottság előzetes álláspontjának kiadása után elálltak az összefonódástól, így az érdeklődők nem tudhatták meg, hogy a hólánc önálló árupiacot alkot-e, és ha nem, akkor pontosan mely más árukkal tekinthető helyettesíthetőnek.

Némi megnyugvást végül a délnyugati irányba történő kutakodás hozott: az Európai Bizottság Olaszországgal foglalkozó ügyeit átvizsgálva rögtön kiderült, hogy az Európai Unió fokozott figyelmet fordít a súlyos havazás okozta mezőgazdasági károk enyhítésére. Amennyiben ugyanis egy tagállam erre a célra állami forrásokból pénzügyi eszközöket biztosít egyes érintett vállalkozásoknak, akkor az ugyan állami támogatásnak minősül, de az adott esetben összeegyeztethető a közös piaccal (ld. pl. az Umbria tartománynak nyújtott állami támogatás N 515/2005 sz. európai bizottsági ügyét).

„Lehet, hogy egy hülyeséget mondok” (http://hu.wikiquote.org/wiki/A_tanu), de akkor talán a Budapesti Közlekedési Központ mai bevételkiesése is ilyen alapon kompenzálható lenne?




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.