Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Pfleiderer "reloaded" - ítélet a Donau Chemie ügyben

2013. június 10.

Itt az EUB újabb ítélete kartell eljárások irataiba való iratbetekintési joggal kapcsolatosan. A Pfleiderer ügy folytatása - ahol mind a károsultak, mind pedig az engedékenységet kérők kapnak "valamit".

A C-536/11 Donau Chemie ügy előzménye az volt, hogy egy szakmai szervezet - a VDMT - iratbetekintést kért az Oberlandesgericht Wien-től egy korábban lezárult kartellügy irataiba, ideértve az engedékenységi kérelem iratait, és az ügy egyéb iratait is. A VDMT az iratbetekintéssel egy kártérítési pert akart előkészíteni, amelyben a saját tagjai részére kívánt volna kártérítési igényt érvényesíteni a kartell résztvevőivel szemben. Az osztrák versenytörvény szerint a bíróság akkor engedélyezhette volna az iratbetekintést, ha ehhez az eljárásban részt vevő összes fél hozzájárult volna. Ugyanakkor, ha csak egyetlen ügyfél is megtagadja a hozzájárulását, akkor a bíróság köteles lett volna mérlegelés nélkül megtagadni az iratbetekintés engedélyezését.

Természetesen, a kartell résztvevői nem járultak hozzá az iratbetekintéshez. Az osztrák bíróságnak azonban kétségei támadtak azzal kapcsolatban, hogy az osztrák szabályozás mennyiben egyeztethető össze az EU joggal - és az EUB-hez fordult.

Mint kiderült: teljes joggal. Az EUB szerint ugyanis az osztrák szabályozás nem egyeztethető össze az EU joggal, mivel nem ad lehetőséget az esetről esetre történő a bírói mérlegelésre. Mérlegelésre pedig azért van szükség, mert az EUMSZ 101. cikkének hatékony érvényesüléséhez szükség van mind a magánjogi jogérvényesítésre (kártérítési perekre), mind pedig a hatósági jogalkalmazásra (és az engedékenységi programokra). Ezért az EUB szerint nem megfelelő megoldás sem összes iratba való iratbetekintés mechanikus tiltása, sem pedig mechanikus engedélyezése:

32. Ugyanis egyrészről azon szabályt illetően, amelynek értelmében egy versenyjogi eljárás valamennyi iratába való betekintést meg kell tagadni, meg kell állapítani, hogy egy ilyen szabály alkalmas lenne arra, hogy ellehetetlenítse vagy legalábbis rendkívül megnehezítse az EUMSZ 101. cikkének megsértése következtében sérelmet szenvedett személy kártérítéshez való jogának védelmét. Ez különösen így van, ha kizárólag az illetékes nemzeti versenyhatóság előtt zajló eljárás aktáiba tartozó iratokba való betekintés teszi lehetővé e személyek számára a kártérítési keresetük megalapozásához szükséges bizonyítékok megszerzését. Ha ugyanis az említett személyeknek nincs más lehetőségük e bizonyítékok megszerzésére, az ezen iratokba való betekintés tőlük való megtagadása esetén a közvetlenül az uniós jogból származtatott kártérítési joguk nem érvényesülhet hatékonyan.

33. Másfelől azt a szabályt illetően, amely szerint egy adott versenyjogi eljárás valamennyi iratát közölni kellene a kérelmezővel pusztán abból az indokból, hogy ez utóbbi kártérítési keresetet kíván indítani, ki kell emelni először is, hogy az ilyen általános betekintési szabály nem szükséges az említett kérelmező kártérítési joga tényleges védelmének garantálásához, amennyiben kevéssé valószínű, hogy a kártérítési keresetet az ezen eljáráshoz kapcsolódó akta valamennyi iratára kellene alapítani. Ezenfelül ez a szabály az uniós jog által biztosított más jogok – például különösen az érintett vállalkozások számára biztosított, szakmai vagy üzleti titok védelméhez való jog, vagy az érintett magánszemélyek számára biztosított, a személyes adatok védelméhez fűződő jog – sérelméhez is vezethet. Végül, az ilyen általánosított betekintés alkalmas lenne arra is, hogy a közérdeket sértse, például a versenyjogi jogsértések megtorlási politikájának hatékonyságát, mivel eltántoríthatja az EUMSZ 101. és 102. cikk megsértésében részt vevő személyeket a versenyhatóságokkal való együttműködéstől (lásd ebben az értelemben a fent hivatkozott Pfleiderer‑ügyben hozott ítélet 27. pontját).

A legérzékenyebb kérdés természetesen az engedékenységi iratokhoz való hozzáférés. Az ítélet a kártérítési igényt érvényesíteni akaró felperesek számára jó hírnek tűnik:

46. Különösen az engedékenységi programok hatékonyságához fűződő, az osztrák kormány által ebben az ügyben hivatkozott közérdeket illetően ki kell emelni, hogy tekintettel a nemzeti bíróságok előtt indított kártérítési kereseteknek a hatékony verseny Unióban történő fenntartása szempontjából vett jelentőségére (lásd a fent hivatkozott Courage és Crehan ügyben hozott ítélet 27. pontját), azon kockázatra történő puszta hivatkozás, hogy a versenyjogi eljárás aktájában szereplő és a keresetek megalapozásához szükséges bizonyítékhoz való hozzáférés befolyásolja azon engedékenységi program hatékonyságát, amelynek keretében ezen iratokat közölték az illetékes versenyhatósággal, nem elegendő az e bizonyítékokhoz való hozzáférés megtagadásának igazolásához.

Ugyanakkor, az engedékenységet kérők és az engedékenységi programokat védeni akaró versenyhatóságok is vigasztalódhatnak. Továbbra is meg lehet tagadni a hozzáférést ugyanis egyes engedékenységi iratokhoz - bár úgy tűnik, hogy ez egy terhesebb, iratonkénti indokolási kötelezettséget vonhat maga után:

47. Ezzel szemben az a körülmény, hogy az ilyen elutasítás alkalmas lehet az említett keresetek benyújtásának megakadályozására, többek között azzal, hogy azon érintett vállalkozások számára, amelyek legalábbis részlegesen már mentesültek a pénzügyi szankciók alól, lehetőséget biztosít arra, hogy az EUMSZ 101. cikkének megsértése miatt keletkezett károk megtérítése iránti kötelezettségük alól is kivonják magukat, és mindezt a sérelmet szenvedett személyek kárára, megköveteli, hogy ez az elutasítás a hivatkozott érdek védelméhez kötődő, és minden egyes olyan iratra vonatkozó kényszerítő okokon alapuljon, amelybe a betekintést megtagadták.

48. Ugyanis azon kockázat puszta megléte, hogy egy adott dokumentum konkrétan sérthetné a nemzeti engedékenységi program hatékonyságához fűződő közérdeket, indokolhatja azt, hogy ezt a dokumentumot ne tegyék közzé.

Egyelőre sem az EU-s, sem a magyar szabályozás nem tükrözi a fejleményeket. Míg a Bizottság idei munkaterve szerint elő fog állni valamilyen jogalkotási javaslattal, a magyar jogalkotó - feltehetően a Bizottságra is tekintettel - egyelőre úgy tűnik, hogy kivár. Abban azért mindenesetre biztosak lehetünk, hogy a GVH figyelmesen követi a fejleményeket (http://www.gvh.hu/…377EBC36.pdf).

Az ítélet ezen a linket érhető el: http://curia.europa.eu/…document.jsf?…




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.