Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: MVM / EON fúzió – Mi oszlatta el a GVH aggályait?

2013. augusztus 26.

2013. augusztus 5-én engedélyezte a GVH az MVM / EON fúziót (közkeletű nevén: azt, hogy a magyar állam megvásárolja az E.ON gázüzletágát). A GVH ugyan első ránézésre versenyjogi problémákat azonosított a földgáz kereskedelmi piacon – végül azonban feltételek és kötelezettségvállalások nélkül jóváhagyta a tranzakciót. A blog összefoglalja, hogy mi nyugtatta meg a GVH-t a versenyproblémák ellenére.

A fúzió során a magyar állam az MVM útján szerzett irányítást az E.ON Földgáz Storage Földgáztároló Zrt. (EFS) és az E.ON Földgáz Trade Földgázkereskedő Zrt (EFT) felett.

A GVH a magyarországi kereskedők részére történő földgáz értékesítés piacán azonosított versenyproblémát. Itt az MVM Csoport részesedése 15-20% , volt az E.ON üzletágé pedig 45-50%. A GVH szerint a fúzió révén „az MVM csoport olyan mértékű befolyásra tenne szert a földgáz beszerzés, és ezen keresztül a földgáz kereskedelem tekintetében, ami a verseny lényeges csökkenését eredményezné” (78. bek). A GVH számára nem csak a magas együttes részesedés okozta az aggályokat, hanem az is, hogy a feleken kívül csak egyetlen jelentős 25-30%-os részesedésű szereplő volt jelen a piacon, és hogy a felek pozíciói a hazai földgáz beszerzésben is erősek (lásd 77. bek):

  • a beszerzésből / importból 65-70% az EFT, 5-10% az MVM részesedése;
  • a MOL hazai termelését hosszú távú szerződés keretében az EFT vásárolja;
  • 2015. végéig hatályos szerződés alapján az EFT importálhat keleti földgázt a Testvériség vezetéken is; és
  • az MVM és az EFT 2011-től egy évente meghosszabbított hatályú NFM rendelet (az Fbkr) alapján közvetlen hozzáférést kapott a másik, nyugati határmetszékhez is (bár ennek további meghosszabbítása az állami szabályozón múlik, ami nem látható előre teljes bizonyossággal).

Lássuk mi oszlatta el mégis a GVH aggályait annyira, hogy végül feltételek és kötelezettségvállalások nélkül engedélyezze a tranzakciót!

Egyrészt, a GVH szerint az összefonódás pillanatában a versenyproblémák még nem jelentkeznek, mivel az EFT 2013/14 gázévre vonatkozó stratégiai döntései már megszülettek, és ezért az MVM csak 2014. közepétől tud ténylegesen közös stratégiát kialakítani (79. bek). Másrészt, az Fbkr. hatályának meghosszabbítása (vagyis a felek további közvetlen hozzáférése az osztrák határmetszékhez) sem látszik még teljes bizonyossággal, még ha ezt kizárni sem lehet (80. bek). Harmadrészt, a GVH szerint „több olyan piaci fejlemény is azonosítható a közeljövőben, amely enyhítheti a gázimport szempontjából meghatározó határmetszék kapacitások szűkösségét, illetve biztosíthatja az azokhoz való diszkrimináció-mentes hozzáférést a független piaci szereplők számára” (81. bek). A GVH két ilyen piaci fejleményt nevesített:

  • 2013. májusában elkészült egy bizottsági rendelet tervezetet, amely, ha elfogadják, akkor – a jelenlegi tervek szerint – 2015. novemberében lép hatályba. A rendelet a földgázszállító rendszerekben alkalmazott kapacitás allokációs mechanizmusokról szólna, kötelezővé téve pl. egyes aukciós mechanizmusok alkalmazását (ennek részleteire ugyanakkor a határozat részletesebben nem tér ki); és
  • a vevő (MVM) és az MFB által közösen tervezett magyar-szlovák kétirányú vezetéket, amely megnyitásának tervezett időpontja 2015. január 1. (81. bek).

Bár ezek mind jövőbeli körülmények, amelyek bekövetkezésére még a GVH sem látott teljes garanciát – ezúttal a GVH optimista volt, és ezek a jövőbeli események elegendők voltak ahhoz, hogy feltétel és kötelezettségvállalás nélkül engedélyezze a tranzakciót. A GVH szerint:

az Fbkr. hatályának a 2013/14. gázévet követő hatályban tartása esetén is csak viszonylag rövid ideig (legfeljebb másfél évre, azaz két gázévre) maradna fenn … versenyaggály. Erre is tekintettel az eljáró versenytanács arra az álláspontra helyezkedett, hogy egy összefonódás engedélyezése pillanatában hipotetikusan (hiszen az Fbkr. hatályban való fenntartása jelen engedélyezés pillanatban még nem látható kellő biztonsággal előre) felmerülő esetleges jövőbeni és átmeneti versenyprobléma elkerülése érdekében aránytalan versenyfelügyeleti beavatkozás lenne az összefonódás megtiltása, és az eljáró versenytanács a fenti viszonylag rövid időre a Tpvt. 30. § (3) bekezdése szerinti feltétel, vagy kötelezettség előírását sem látta indokoltnak a HAG vezeték [ti. osztrák határmetszék – kiegészítés a blogtól] diszkrimináció-mentes használatára nézve. Az eljáró versenytanács szerint – összhangban a piaci szereplők jelzésével – ilyen speciális esetekben (mikor a versenyprobléma hipotetikusan átmenetileg és a jövőben merülhet fel) figyelembe lehet venni a szabályozásból, jelen esetben különösen a versenyszabályozásból eredő kötelezettségeket (pl. Tpvt. 21. § szerinti erőfölénnyel való visszaélés tilalma) is. Ezen kötelezettségek (tilalmak) ugyanis egyrészt a megfelelni akaró vállalkozások esetében különösen is alkalmas lehetnek az esetleges jövőbeni és átmeneti versenyellenes megatartásoktól való tartózkodásra, másrészt megadják a GVH számára a beavatkozás lehetőségét.” (82. bek).

A döntés fúziós szempontból azért kivételes, mert ez az optimizmus eddig nem feltétlenül volt jellemző a GVH-ra. Mindezzel együtt azért nem érdemes mérget venni arra, hogy a GVH a jövőben minden más fúziós ügyet is hasonló rózsaszín szemüvegen keresztül lát majd.

A határozat teljes szövege itt érhető el: http://www.gvh.hu/gvh/alpha?…




A hozzászóláshoz szükséges!
Dr. Kőmíves Attila # e-mail 2013.09.02. 09:25

Közben kaptam egy megjegyzést a bejegyzéshez - ideposztolom, hátha másnak is van (még) valami véleménye!

Szóval - és ez valóban kimaradt a posztból - a GVH azt is figyelembe vette, hogy a piacon nagyon sok volt a "ha", a bizonytalanság. Emiatt sok feltételezés miatt ezért a GVH figyelembe vette a versenyszabályok (er?fölénnyel visszaélés) visszatartó erejét is, hivatkozva az EUB gyakorlatára:

a Bizottságnak azt is vizsgálnia kell, hogy a visszaélésre ösztönzöttség milyen mértékben csökkenne, illetve sz?nne meg a kérdéses magatartás jogellenességének, különös tekintettel az EUMSz 102. cikkében az er?fölénnyel való visszaélésre nézve lefektetett tilalomra, a magatartás esetleges leleplez?désének, illetve annak okán, hogy ezt a magatartást az illetékes hatóságok akár közösségi, akár nemzeti szinten üldözhetik, illetve azt pénzbírsággal sújthatják” T-5/02. sz., Tetra Laval kontra Bizottság (EBHT 2002., II-4381. o.), 159. bek. (a GVH határozatban a 82. ponthoz f?zött 3. lábjegyzet)



Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.