Versenyjog

BLOG új hozzászólás

A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját türközik!


Dr. Kőmíves Attila: Megjelent a malomkartell ítélet indokolása – az EUB-hez fordul-e a Kúria a Lex Dinnye miatt?

2014. június 3.

Felkerült a GVH honlapjára a Fővárosi Törvényszék március 3-i ítéletének indokolása a malomkartell ügyben (Vj-69/2008). Ebből kiderül, hogy a Törvényszék lényegében kizárólag azzal indokolással utasította új eljárásra a GVH-t, hogy az időközben – vagyis a GVH határozata után – hatályba lépett „Lex Dinnyét” is alkalmaznia kellene az ügyben. Ez azt jelenti, hogy a megismételt eljárásban a GVH csak akkor szabhatná ki ismét a 2.3 milliárd forintos bírságot, ha előtte lehetőséget adna a vállalkozásoknak, hogy önként „összhangba hozzák” magatartásukat a jogszabályi rendelkezésekkel. A „Lex Dinnye” kapcsán a Bizottság áprilisban jogsértési eljárást indított Magyarország ellen – közben azonban az is előfordulhat, hogy a jogszabály a Kúriáról (is) az EUB elé kerül.

A „Lex Dinnye” tulajdonképpen a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás egyes kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény (Szakmaközi törvény) 18/A. §. A malomkartell esetében a (4) bekezdés volt alkalmazandó, amely szerint:

(4) Az eljáró versenytanács a bírság kiszabását felfüggeszti a 11. §-ba ütköző olyan megállapodás vagy az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 101. cikkébe ütköző olyan versenytársak közötti megállapodás vagy összehangolt magatartás esetén, ahol azt mezőgazdasági termék vonatkozásában követték el. Ez esetben az eljáró versenytanács határidő tűzésével felszólítja a megállapodásban vagy összehangolt magatartásban résztvevő feleket, hogy magatartásukat hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. A határidő eredménytelen elteltét követően az eljáró versenytanács bírságot szab ki.

A Szakmaközi törvény 21/A. § szerint a 18/A. §-t folyamatban lévő ügyekben és megismételt eljárásokban is alkalmazni kell. A Törvényszék korábbi bírói gyakorlat alapján megállapította, hogy „[e]gyértelmű és következetes a bírói gyakorlat abban, hogy a közigazgatási ügy mindaddig folyamatban van, amíg a bíróság jogerős ítéletet nem hoz” (8. old). Mindez azzal az eredménnyel járt, hogy a bíróság hatályon kívül helyezte a GVH határozatát és új eljárásra utasította a hatóságot – azonban nem jogszabálysértésre, hanem „időközbeni jogszabályváltozásra hivatkozással”. (9. old).

Az ítélet indokolása alapján úgy tűnik, GVH az eljárás során hosszasan érvelt azzal, hogy az ügy a közigazgatási határozat meghozatala után valójában már nincs folyamatban, ezért a "Lex Dinnye" nem lenne alkalmazható. Nem derül ki azonban az indokolásból, hogy a GVH az eljárás során jelezte-e a bíróságnak a Szakmaközi törvény 18/A. § (4) bekezdésének esetleges ellentétét az EU joggal. Mindenesetre, 2013. áprilisában, a dinnyekartellel szembeni eljárást megszüntető végzésében a GVH ezt már leírta – és akkoriban éppen arra hivatkozott, hogy ezt egy bírósági felülvizsgálati eljárás során lehetne tisztázni:

68. A GVH megállapította, hogy a Szakmaközi törvény e rendelkezése gyakorlatilag kizárja, de legalábbis formálisan korlátozza az EUMSz 101. cikkébe ütköző jogsértések szankcionálását is. Emiatt felmerül, hogy a Szakmaközi törvény e rendelkezése egyrészt az 1/2003/EK tanácsi rendelet 5. cikkébe ütközik, tekintettel arra, hogy e rendelkezés előírja, hogy a tagállami hatóságnak képesnek kell lennie az EUMSz 101. cikkébe ütköző magatartások esetén bírság kiszabására, másrészt pedig sérti az Európai Unióról szóló szerződés 4. cikk (3) bekezdését is, amely alapján a tagállamok kötelesek az EUMSz 101. cikke hatékony érvényesülését biztosítani

69. Tekintettel ugyanakkor arra, hogy a Szakmaközi törvény 18/A. §-a (4) bekezdésének uniós jogba ütközése kérdését az Európai Bíróság előzetes döntése tudná tisztázni, valamint arra, hogy ennek kezdeményezéséről való döntésre egy esetleges bírósági eljárás során az eljáró bíróság rendelkezik hatáskörrel, a GVH nem rendelkezik jogkörrel arra, hogy a Szakmaközi törvény és az 1/2003/EK rendelet, illetve az EUMSz közötti esetleges ellentétet feloldja.

Kérdés, hogy ha malomkartell egy esetleges felülvizsgálati kérelem folytán most valóban a Kúria elé kerül, akkor sor kerül-e ennek az „ellentétnek” a feloldására, akár egy EUB felé intézett előzetes döntéshozatali kérelem útján. Közben a Szakmaközi törvény 18/A. § (4) bekezdését a Bizottság már kipécézte: 2014. április 16-án a jogsértési eljárás második lépésére is sor került, és a Bizottság két hónapot adott Magyarországnak a jogszabály módosítására. Ennek eredménytelen letelte után a Bizottság keresettel kérheti az EUB-től annak megállapítását, hogy a Lex Dinnye sérti-e az EU jogot – így adott esetben akár két irányból az EUB elé kerülhet a jogszabály.

A Fővárosi Törvényszék ítélete elérhető itt: http://www.gvh.hu/…_2008_FT.pdf

A GVH dinnyekartellel kapcsolatos eljárást megszüntető végzése elérhető itt: http://www.gvh.hu/…12_VV_jo.pdf

A Bizottság közleménye a jogsértési eljárással kapcsolatban elérhető itt: http://europa.eu/…4-293_en.htm




A hozzászóláshoz szükséges!


Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.