IP & IT: védjegy - domain - internet jogi blog


Tíz éve húzódó pert zárt le precedensértékű ítélettel a Fővárosi Ítélőtábla

Pintz és Társai - 2015. augusztus 14.

A per formatervezési minták bitorlásával volt kapcsolatos, a döntés pedig elvi jelentőségű tételeket fogalmazott meg a tájékozott használó és a korlátozott alkotói szabadság fogalmi kereteit tekintve formatervezési mintaoltalmi ügyek kapcsán.

A történet ott kezdődött, hogy a MÁV Rt. 2004. április 14-én vasúti kocsi zár szállítására közbeszerzési felhívást tett közzé. A pályázatot a 3-4 mm átmérőjű acélsodronyos zár kategóriában a felperest maga mögé szorítva az alperes (egy román nagyvállalat) nyerte meg.
A közbeszerzés tárgya köznapi elnevezése szerint ún. plomba volt, amely különféle szerkezeti megoldások segítségével egyértelműen jelzi, ha a vasúti kocsin a zárat kinyitották.

A felperes 2004. szeptember 17-én indított bitorlási per keretében annak megállapítását kérte, hogy az alperes azzal, hogy biztonsági zár termékét az országba behozza, raktáron tartja és forgalmazza, jogosulatlanul hasznosít egy olyan formatervezési mintaoltalomban részesült terméket, melynek ő a jogosultja. Mivel a termék az összetéveszthetőségig hasonlít az ő mintájához, így megjelenésében a használóra nem gyakorol eltérő összbenyomást. Abbahagyásra, a jövőbeni jogsértéstől való eltiltásra, nyilvános elégtétel adására kérte az alperest kötelezni. Kérte továbbá a bitorlással érintett termékek lefoglalásának és alperesi költségen történő megsemmisítését.

Az alperes ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását, mivel meglátása szerint a minta eltérő összbenyomást gyakorol a tájékozott felhasználóra, ezért az egyéni jellegűnek minősül. Ezen felül iparjogvédelmi ügyek jól ismert stratégiáját alkalmazva megsemmisítési kérelmet terjesztett elő, azaz vitatta, hogy a felperesi formatervezési minta egyáltalán oltalomképes volt. Ez az eljárás nyolc évig tartott, melynek idejére a bitorlási per felfüggesztésre került.

A bitorlási perben az elsőfokú bíróság a feltárt tényállás alapján azt a következtetést vonta le, hogy a tájékozott felhasználó, azaz a plomba felszerelését és eltávolítását végző dolgozó, aki a perbeli mintaoltalom tárgyát gyakran közelről szemléli meg tudja különböztetni a felperesi és az alperesi mintát.

A szabadalmi ügyvivő által képviselt felperes fellebbezésének eredményeként a másodfokú bíróság az ítéletet megváltoztatva helyt adott a felperes keresetének.

Az indokolás szerint az elsőfokú bíróság mérnöki precizitású összehasonlítása nem felel meg a tájékozott használó által észlelteknek, akiknek a legfontosabb, hogy az adott zárszerkezetet miként kell felhelyezni, sértetlenségét ellenőrizni, végül eltávolítani.

A másodfokú bíróság az alkotói szabadságfok meghatározása szempontjából a megrendelő MÁV által támasztott követelményeknek nem tulajdonított jelentőséget. A mintaoltalmi védettséget nem az alapozza meg, hogy a MÁV a saját ügykörében, pályázati kiírásában milyen kritériumokat támasztott, hanem az, hogy a kitalált külső megjelenítés új és egyéni jellegű-e.

A fellebbviteli bíróság meggyőződése szerint az adott esetben az alkotói szabadságfok tekintetében is irreleváns a MÁV közbeszerzés feltételrendszere. Az ugyanis jelen esetben a beszerzés menetétől függetlenül kifejezetten tágnak tekinthető. Ezt a tényt a mellékletként beadott változatos plombák támasztják alá, amelyeken túl számos egyéb kiviteli forma, szín és szerkezeti kialakítás képzelhető el.

Az ítélet azért lehet precedensértékű, mert kimondja, hogy a tájékozott felhasználó általi észlelés milyenségének megítéléséhez nem pusztán annak ismereteit kell számításba venni, hanem azt is, hogy a designoltalom tárgyával milyen körülmények között találkozik, azt hogyan észleli, illetve funkcionális szempontból milyen módon használja ki. További elvi tétel, hogy az alkotói szabadság fokát szintén a tájékozott felhasználó szemszögéből kell megítélni, aki tisztában van az adott iparágban használatos elemekkel, de nem várható el tőle, hogy az eset olyan szubjektív körülményeit is ismerje, amikor speciális megrendelői igény (pl.: közbeszerzés) miatt szűkebb a megvalósítás terepe.

Csirik Márton
Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda




A hozzászóláshoz szükséges!
Dr.Attika # e-mail 2015.08.15. 18:37

Nem vonom kétségbe a Pintz és Társai Szabadalmi, Védjegy és Jogi Iroda sikerét. De az biztos, hogy a MÁV-nál a közbeszerzéseknél tevékenykedők nem komplettek. A MÁV évtizedek óta rendelkezik megfelelő plombákkal. Minek kellett erre közbeszerzést kiírni? Ha csak nem a zsíros jutalékért.
Legközelebb fókabélre írnak ki közbeszerzést.
(Minap olvastam, hogy a MÁV-nál kiírtak valami közbeszerzést x méter "fokabel"-re. Valami nagyokos fővámos kihúzta, hogy nem kell a MÁV-nak fókabél. Aztán kiderült, hogy az informatikus ékezet nélküli géppel dolgozott és a főkábelt írta fokabel-ként.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com



A hozzászólásokban leírtak kizárólag a szerző álláspontját tükrözik!

Az oldal tartalma nem minősül jogi tanácsadásnak.
Kérjük olvassa el a Jogi Fórum felhasználási feltételeit.