Hiányzó etikai szabályzat, definiálatlan plágium - A ghostwriting jogi háttere, nézőpontok és javaslatok
Szilárd jogi keret az Magyar Nemzeti Bank működéséhez
Az MNB-ről szóló törvényjavaslatról - Az Európai Központi Bank szakvéleménye
Nobel-békedíjra jelölték az uruguayi elnököt a marihuána legalizálása miatt
Uruguayban a teljes előállítási és értékesítési lánc törvényessé válik
Paczolay: Markánsan eltérő nézetek ütköznek az Alkotmánybíróságon belül
Sarkalatos átalakulások - Szakmai fórum az Akadémia jogtudományi intézetében
Jog az internetes közösségi élettől való szabadsághoz
Claudio Magris olasz írót akarata ellenére vették fel a Facebookra
Jelentési kötelezettség határidős és opciós ügyletekre
Február 12-én hatályba lép az uniós tőkepiaci rendelet
Ütközik-e uniós jogba a magyar kiskereskedelmi különadó?
Fontos kérdések és válaszok az Európai Bíróság Hervis-ítélete kapcsán
Válaszáts 2014 - Politikai reklámok a február 15-dikével induló kampányban
Ezideig egyetlen kereskedelmi rádió vagy tévé sem jelentkezett az NVB-nél
Az áfacsalások visszaszorítása érdekében
Együttműködést szorgalmaz az Európai Bizottság unión kívüli országokkal
Szakdolgozatok bériratása – Ki mit követ el, mi a szankció és hogyan szankcionálandó e cselekmény?
A közelmúltban egyre többször merül fel a szakdolgozatok mással, ellenérték fejében történő megíratásának (béríratás, ghostwriting) kérdése. A probléma jelentős, mégis – érdekes módon – nem áll a figyelem középpontjában, valószínűleg azért, mert egyelőre a plagizálás (más már megjelent szellemi tulajdonának, például könyvfejezetének vagy cikkének egyszerű beépítése a szövegbe), mondhatni a probléma „klasszikus”, fapadosabb formája köti le a média figyelmét. Pedig a béríratásra mára már komoly iparág épült rá, tömegesen működnek „szellemi gyárak” például Kínában vagy az Egyesült Államokban. A bériratás problémakörén belül a szakdolgozatok másolása és béríratása az egész felsőoktatás céljával ellentétes és alapvetően káros jelenség, azonban a mai napig...
