A Gazdasági Versenytanács tavaly elmarasztalta – és háromszázezer forintra megbírságolta – Érd önkormányzatát, mert az saját újságját térítésmentesen juttatja el a város polgáraihoz. A tanács egy gazdasági vállalkozás kezdeményezésére indított eljárást: a cég, amely szintén helyi lapot indított, a helyhatóságot az ingyenes kiadvány miatt gazdasági erőfölénnyel történő visszaéléssel vádolta. Igaz, a versenytanács utóbb kimondta: a helyhatóság terjesztheti térítésmentesen az újságot, ha abban kizárólag közszolgálati információkat tesz közzé, hirdetéseket viszont nem. Az érdi polgármesteri hivatalban a Népszabadság újságírója megtudta: a helyi újság jelenleg a hirdetéseket elkülönítve közli. Az ügyben egyébként az önkormányzat keresete alapján bírósági eljárás is folyik. Mindezek alapján a...
Bukarest az ET-vel függesztetné fel a státustörvényt
Továbbra is kérdéses, megegyeznek-e a Magyar Állandó Értekezlet e heti üléséig a romániai magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve az RMDSZ képviselői a státustörvény alkalmazásához szükséges ajánló szervezetek összetételéről.
AZ EU elutasította az AOL-TW fúziót
Mint várható volt, az EU Bizottsága olyan javaslatot bocsátott ki, melyben nem engedélyezi az AOL-Time Warner egyesülést. Az AOL valószínűleg újabb egyeztetést kezdeményez, most már tekintetbe véve az ajánlás megállapításait is. A cég hasonló lépést tett az FCC (USA) irányába is, azzal érvelve, hogy az egyesülés ellenérvei csupán az üzenőprogramokkal kapcsolatos versenyhelyzeten alapulnak.
Támadás 26 kormányzati site ellen
Egyelőre ismeretlen tettesek a hétvégén különböző országokban található, összesen 26 darab kormányzati weboldal tartalmát változtatták meg. A Pentaguard nevű csapat többek között az amerikai belügyminisztérium egy alaszkai hivatalának weboldalát, egy ausztrál, kormányzati e-commerce site-ot, illetve egy kergemargakórral foglalkozó angol oldalt támadtak. B.K. DeLong, az Attrition.org egyik szerzője szerint ugyan nem ez az eddigi legnagyobb tömeges támadás website-ok ellen, de fontos megemlíteni, hogy a megtámadott oldalak három különböző országban, tehát három időzónában helyezkedtek el, ráadásul kormányzati webszervereken futottak. (Egyébként a Pentaguard a felelős az Attrition által eddig “megörökített” legnagyobb tömeges támadásért is, ekkor egyszerre 48 szervert törtek fel.) A feltört szervereken...
Az EFF támadja a DVD-link döntést
Az Electronic Frontier Foundation (EFF) civiljogi szervezet a fellebbviteli bírósághoz fordult, hogy megsemmisítse a döntést, amely betiltotta a DVD-másolásvédelem feltörésére is alkalmas szoftverre mutató linkeket. A jogvédő szervezet szerint a New York-i kerületi bíróság tavaly augusztusi döntése súlyosan sérti az alkotmányban rögzített szólásszabadságot. Az amerikai filmszövetség által kezdeményezett perben a bíróság megtiltotta a 2600 című hackermagazinnak, hogy linkekkel mutasson a DeCSS szoftverre, vagy információkat közöljön róla. Az EFF úgy véli, a szólásszabadság korlátozása alkotmányellenes, mivel megtiltja a program legális használatát is (pl. oktatási célú kódvisszafejtés).Az EFF arra számít, hogy pénteki beadványához egy héten belül további szervezetek csatlakoznak.
Szerzői jogi viták az EU-ban – készülőben az új direktíva
Az Európai Parlamenten belül komoly viták várhatóak a jelenleg tervezet formájában meglévő új, szerzői jogi direktíva miatt. A szöveg tárgyalása szerdán kezdődik, amikor is az általános vitán túl a módosítási javaslatok számbavétele is megtörténik. A tervezet, melyet várhatóan a Parlament februári plenáris ülésén fogadnak el, az alábbi főbb szabályozási pontokat vezeti be: a szerzői jog kiterjesztése az elektronikus média területén, mint Internet és hordozható eszközök, a jogosultak felhatalmazása titkosítás, vagy más (jog)védelmi módszer használatára, az EU polgárok bizonyos keretek közt való feljogosítása magáncélú másolatok készítésére, a kormányok feljogosítása olyan intézkedések megtételére, melyek a polgárokat (felhasználókat) a szerzői jogi jogosultakkal szemben...
Igen, az Echelon létezik
A holland parlament védelmi bizottsága hétfőn rendezi azt a nyilvános meghallgatást, amelyen a titokzatos Echelon lehallgató rendszerről lesz szó. A meghallgatás előtt a holland védelmi minisztérium a parlamenthez intézett levelében elismerte a rendszer létezését, bár hangot adott azon feltételezésének, hogy a szóban forgó kormányok – nevezetesen az USA, Anglia, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland kormánya – hivatalosan nincsenek benne a projektben. Erre utal az is, hogy a holland védelmi minisztérium hiába kért hivatalos tájékoztatást a fenti kormányoktól, nem kapta meg azt. Ezért kénytelen volt más forrásokból tájékozódni, így a belga és a francia parlament vizsgálati dokumentumaiból, valamint az Európa Parlament Echelon-bizottságának...
Bíróság előtt a mobiltelefonok biztonságának kérdése
Egy szövetségi bíró New Orleansban helyt adott egy felperes keresetének, amelyben azzal vádolja a mobiltelefon-gyártókat, hogy nem tesznek meg mindent fogyasztóik védelmében. A beadvány tárgyalását hamarosan napirendre tűzik, s a mobil-telefongyártók némi aggállyal tekintenek az ügy kimenetelét illetően. A felperes jogi képviselője olyan nagy cégeket ültet a vádlottak padjára, mint a Motorola, a Nokia, az Ericsson, az AT&T és a BellSouth – a bíró döntése pedig egyenesen vezethet összevont perhez. A kereset azon a tényálláson alapszik, hogy maguk a telefongyártók sem tudják: technológiájuk biztonságos-e a felhasználó számára. A mobiltelefont használók ugyanis jelentős rádiósugárzásnak vannak kitéve és a szolgáltatóknak erről kötelességük...
Pozsonynak továbbra sem tetszik a státusztörvény
A magyar köztársasági elnök szerint Pozsonynak továbbra is vannak ellenvetései a státustörvény miatt, de alapos tájékoztatással meg lehet győzni a szomszédos országok vezetőit arról, hogy nem ellenük készült a jogszabály. Mádl Ferenc szlovákiai látogatása után elmondta: emlékeztette arra szlovák partnereit, hogy Magyarországnak nincs kifogása a magyar státustörvénytől alig eltérő, és céljaiban azonos szlovák jogszabály ellen. Mint mondta: a magyar kedvezménytörvény egyetlen célt szolgál: a határon túli magyarok szlovák állampolgárként, de a magyar nyelv és a magyar kulturális értékek hordozójaként jól érezzék magukat szülőföldjükön.
2000-ben tovább növekedett a szabadalmi bejelentések száma
A 2000. év adatai alapján megállapítható, hogy a magyar szabadalmi bejelentések számának az 1998-ig tapasztalható csökkenése megállt, és azóta egyenletes növekedést mutat. Az 1998-as 694 bejelentés után 1999-ben 727 magyar szabadalmat jelentettek be a feltalálók, 2000-ben pedig ez a szám – meghaladva az 1996-os szintet is – 810. Ebből 631 egyéni feltalálók által bejelentett szabadalom, a maradék 179 pedig intézményi. A külföldiek magyarországi bejelentéseinek száma is dinamikusan növekedett – 3780-ról 4070-re – jelezve ezzel, hogy Magyarország a technológiatranszfer fontos szereplőjévé vált. Ezt támasztja alá az is, hogy a nemzetközi szabadalmi együttműködés keretében tett bejelentések 70%-ában megjelölték Magyarországot is mint célországot....