Októbertől minden biztosított munkavállaló értesítést kap nyugdíjjárulék-köteles keresetéről. A tervek szerint minden érintett egyetlen adatsort fog kapni. Ha a munkavállaló az információkkal nem ért egyet, elsőként foglalkoztatójától kérhet adategyeztetést. A jelenlegi nyugdíjrendszert kiegészítő alapok tisztítják majd meg, mondta el a szakminiszter.

Csütörtökön tárgyal a Legfelsőbb Bíróság először abban a perben, amelyet a Mol Rt. indított a magyar állam ellen az alacsony gázáremelés miatt.

Nem várható, hogy a közeljövőben dönt az Alkotmánybíróság két, közérdeklődésre számot tartó beadvány esetében – értesült a Népszava. Az egyik, a lex-Répássy néven elhíresült, a polgári törvénykönyv egyes rendelkezéseit módosító törvény, amelyet a köztársasági elnök küldött meg előzetes normakontrollra a taláros testületnek.

Úgy tűnik, fellélegezhetnek az utazási irodák. A Gazdasági Minisztériumban (GM) az utazásszervezésről és -közvetítésről szóló kormányrendelet most formálódó legújabb változata ugyanis úgy próbál meg könnyíteni a korábbi szigorú feltételeken, hogy közben azért ne “csökkenjen az utasok biztonsága”.

Közösség elleni izgatás bűntettének alapos gyanúja miatt indított eljárást a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal. Az eljárást a MIÉP XVI. kerületi szervezetének Ébresztő című lapjában megjelent – ifj. Hegedűs Lóránd által szignált – cikk alapján rendelték el. Borbély Zoltán ügyészségi szóvivő lapunknak elmondta, hogy egyelőre nincs gyanúsítottja az ügynek, mely köznyugalom elleni bűncselekménynek számít és ezért elkövetőjét akár három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A Népszava más forrásból származó értesülése szerint az ügyészségen jelenleg azt vizsgálják, hogy ki készítette a cikket. A Keresztyén magyar állam című cikk szerzője egyebek között azt írta: “a galíciai jöttmentek hada… rágták és rágják szét a...

Azonosították a kivándorló orosz zsidók ellen 1991-ben a Ferihegyi repülőtér közelében végrehajtott merénylet elkövetőjét. A feltételezett tettes 1999-ben erőszakos halált halt Németországban.

Országos szinten közel százezerre tehető a fantom-, illetve vagyontalan cégek száma. Ezek összesen több mint százmilliárd forint köztartozást halmoznak fel évente. Noha az elmúlt években több látványos akciót is meghirdettek kiszűrésükre, ezek szinte eredmény nélkül maradtak. Jelenleg egyébként minden jogkövetkezmény nélkül lehet létrehozni fiktív társaságokat.